2011. február 11., 10:152011. február 11., 10:15
A cementipar az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás 5-6 százalékáért felelős, így az egyik legnagyobb kibocsátónak számát. A szén-dioxid egyrészt a gyárak energiaigényéből, másrészt a mészkő dekarbonizációjából, azaz a hevítés során bekövetkező szén-dioxid-vesztésből származik.
Egy új, környezetbarát technológia segítségével azonban a cementipar elsődleges kibocsátóból jelentős szén-dioxid-nyelővé válhat. Az ökocement ötlete a londoni székhelyű Novacem kutatócsoportjától ered. A környezetkímélő eljárás lehetősége egyaránt felcsigázta az iparág és a környezetvédők érdeklődését.
A termék nagy piacra tehet szert, miután világszerte évente mintegy kétmilliárd tonna cementet használ fel az építőipar. Az ökocementre való áttéréssel mintegy 5 százalékkal lehetne csökkenteni a globális szén-dioxid-emissziót, ez több, mint ami a légi közlekedésből származik. A cement iránti kereslet hosszú távon ráadásul növekedni fog: a francia Credit Agricole bank becslései szerint 2020-ra a mainak másfélszeresére nő az igény.
A hagyományos cement gyártása során a mészkövet közel 1500 Celsius-fokra hevítik fel, amelyhez kevés ásványi anyagot, például agyagot adnak. Ezzel az eljárással 1 tonna cement előállítása során 0,8 tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Amikor az anyagot az építkezéseknél vízzel keverik el, az tonnánként 0,4 tonna szén-dioxidot nyel el a levegőből, ami azt jelenti, hogy a nettó kibocsátás 0,4 tonna. Korábban is voltak már kísérletek környezetbarátabb cement előállítására, de ezek kimerültek abban, hogy több adalékanyagot adtak a betonkeverékhez, így csökkentve a felhasznált mészkő mennyiségét. Ezzel azonban nem tudták számottevő mértékben csökkenteni az emissziót.
A Novacem magnézium-szilikátokat használ alapanyagként, amelyek a hevítés során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Maga a gyártási folyamat is sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, mindössze 650 Celsius-fokon zajlik, azért kevesebb fűtőanyagra van szükség. Így egy tonna cement előállítása kevesebb, csupán 0,5 tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, s ami még fontosabb, hogy szilárdulás közben közel 1,1 tonna szén-dioxidot köt meg a légkörből. Végeredményben tehát az eljárás nem kibocsátással jár, hiszen egytonnányi végtermék életciklusa során körülbelül 0,6 tonna szén-dioxidot köt meg.
A brit cementipari szakmai szervezet, a Concrete Society szóvivője szkeptikusan látja az ökocement jövőjét. Elmondása szerint problémák merültek fel az új cementfajták előállítását célzó laborkísérletek során, és emellett a gyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagok csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre. Mindezeken túlmenően az új építőanyagot komoly terhelési vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt piacra kerülhetne, ami hátráltathatja betörését a piacra.
A Novacem szakemberei ezzel szemben azt állítják, hogy a magnézium-szilikátok világszerte nagy mennyiségben megtalálhatók, a becslések szerint közel 10 ezer milliárd tonna hozzáférhető. Ráadásul a Novacem által kifejlesztett gyártási folyamat során egyéb magnéziumtartalmú ipari alapanyagok is megfelelnek e célra. A kutatók biztosak benne, hogy az új cement elég erős lesz ahhoz, hogy az építkezéseknél alkalmazhassák, de természetesen az engedélyek megszerzéséig még néhány éves tesztelési időszaknak kell eltelnie.
A Novaceméhez hasonló fejlesztésekbe kezdtek a kutatók az amerikai kontinensen is. A kaliforniai partvidéken található a Moss Landing erőmű, amelynek turbinái több mint 1000 MW elektromos energiát termelnek. A keletkező 370 Celsius-fokos gázok és gőzök legalább 30 ezer ppm szén-dioxidot tartalmaznak, azaz egymillió légrészecskéből minimum 30 ezer CO2-molekula. Jelenleg ezek a gázok a kéményekből közvetlenül az atmoszférába kerülnek, azonban a Kaliforniában nemrégiben megalapított Calera cég szerint ha a füstgázt átáramoltatnák a környező tengervízen, a benne lévő szén-dioxid 90 százalékát cementté lehetne alakítani. Az eljárás alapvetően a korallok által előállított tengeri cement képződéséhez hasonlít: a korallok a tenger vizében lévő kalciumot és magnéziumot alakítják karbonátokká normál hőmérsékleti és nyomási viszonyok mellett. Jelen esetben is erről van szó, a szén-dioxidból előbb szénsavat, majd karbonátokat, és végül cementet állítanak elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.
Látogatottsági adatok