Fellélegzett. Ursula von der Leyen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nullát a nulláért megállapodást szorgalmazza
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.
2025. április 10., 13:222025. április 10., 13:22
Azon előző napi bejelentésre reagálva, amely szerint az amerikai elnök 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, Ursula von der Leyen brüsszeli közleményében azt írta: a világos és kiszámítható feltételek elengedhetetlenek a kereskedelem és az ellátási láncok működéséhez.
„A vámtarifák olyan illetékek, melyek csak a vállalkozásokat és a fogyasztókat károsítják. Ezért szorgalmaztam következetesen az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nullát a nulláért megállapodást” – fogalmazott.
Az uniós bizottsági elnök leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Egyesült Államokkal folytatott előremutató tárgyalások mellett a súrlódásmentes és kölcsönösen előnyös kereskedelem elérése érdekében.
„Fokozzuk munkánkat, hogy felszámoljuk az akadályokat saját egységes piacunkon. Ez a válság egy dolgot világossá tett: a bizonytalanság idején az egységes piac a stabilitásunk és rugalmasságunk záloga” – fogalmazott.
Von der Leyen hozzátette: az uniós bizottság továbbra is azon fog dolgozni, hogy megvédje az európai fogyasztókat, munkavállalókat és vállalkozásokat.
Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.
Eközben csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium azt közölte:
A nyilatkozatot azt követően adták ki, hogy Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter és Maros Sefcovic kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos kedden videókonferencia keretében egyeztetett.
A megbeszélésen áttekintették a Kína-EU gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítésének lehetőségeit, valamint megvitatták az Egyesült Államok által bevezetett úgynevezett „kölcsönös vámokra” adható válaszokat.
Vang szerint
ellentétesek a WTO szabályaival, aláássák a szabályalapú nemzetközi kereskedelmi rendszert és veszélyeztetik a globális gazdasági rend stabilitását.
Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok lépései az egyoldalúság, a protekcionizmus és a gazdasági nyomásgyakorlás tipikus megnyilvánulásai.
– jelentette ki. Hozzátette: Kína kész a vitás kérdéseket konzultáció útján rendezni, de a végsőkig kitart érdekei mellett, ha Washington továbbra is önkényesen cselekszik.
Sefcovic hangsúlyozta: az amerikai vámintézkedések súlyosan torzítják a nemzetközi kereskedelmet, és az EU kész együttműködni a WTO más tagállamaival – köztük Kínával – a globális kereskedelem zavartalan működésének biztosítása érdekében. Az uniós biztos szerint Brüsszel fontosnak tartja a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatokat, és törekszik a kétirányú piacra jutás, a beruházási együttműködés és az ipari párbeszéd elmélyítésére.
A kínai minisztérium tájékoztatása szerint a felek megállapodtak abban, hogy
Támogatják továbbá a Kína-EU kereskedelmi jogorvoslati párbeszéd mechanizmusának újraindítását a kereskedelemelterelési kérdések és a kereskedelmi súrlódások kezelése érdekében.
A két fél egyetértett abban is, hogy erősítik a kommunikációt a WTO keretein belül, közösen előmozdítják a szervezet reformját, és fellépnek a többoldalú kereskedelmi rendszer megőrzéséért.
Trump szerint Kína megállapodást akar az Egyesült Államokkal
Donald Trump szerint Kína megállapodást akar az Egyesült Államokkal - az elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Háznál azt követően, hogy 125 százalékra emelte a Kínával szembeni vámokat, miközben számos más ország esetében 90 napra felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását szerdán.
Az amerikai elnök „büszke embernek” nevezte Hszi Csin-ping kínai államfőt, ami megnehezíti, hogy tárgyalásba bocsátkozzon a vámokról kialakult vita közepette.
Kínával azt követően mélyült el a vámok körüli konfliktus, hogy Donald Trump országonként különböző mértékű viszonossági vámrendszere a kínai árukra 34 százalékos vámot tartalmazott. Erre válaszul Kína pótlólagos 34 százalékos vámmal reagált. Ezt követően Donald Trump bejelentette, hogy amiért Kína nem a tárgyalásos utat választotta további 50 százalékos vámmal sújtja Kínát, amire Peking további vámemeléssel reagált, immár 84 százalékra emelve az amerikai termékeket sújtó vámot. A végső amerikai lépés volt a vám 125 százalékra növelése.
Donald Trump újságírói kérdésre a vita ellenére úgy nyilatkozott: a kínai TikTok tulajdonlásáról szóló tárgyalásokban eredményt vár, bár megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben ebben késlekedés van.
Az elnök részben azzal magyarázta a viszonossági vámok alkalmazásának felfüggesztését Kínán kívül gyakorlatilag minden partner esetében, hogy az elmúlt napokban az emberek kissé „félőssé” váltak azok bevezetésének lehetséges következményei miatt, valamint a kötvénypiacok mozgása is „finnyássá” tett embereket. Hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között fontos a rugalmasság is.
Donald Trump az új amerikai vámrendszer bejelentése által elindított folyamat kapcsán azt hangsúlyozta, hogy fenntarthatatlan volt a külkereskedelem eddigi gyakorlata, ami az Egyesült Államok deficitjére épített.
„Valakinek meg kellett húznia a ravaszt, és én hajlandó voltam meghúzni” – fogalmazott.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte azt is, hogy azon amerikai vállalatok számára kivételeket adjon a vámrendszeren belül, amelyeket a behozatali terhek súlyosan érintenek. Megerősítette azt is, hogy bizonyos szektorokra vonatkozóan továbbra is napirenden vannak különleges vámok, mint a gyógyszeripar és chipgyártás. Ezt azzal indokolta, hogy kritikusan fontos iparágakról van szó, amelyek amerikai termelési bázisát vissza akarja építeni, ehhez pedig a behozatalt vámokkal kell korlátozni.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nem sokkal korábban a Fehér Ház előtt újságíróknak azt mondta, hogy a folyamat, ami szerdán a viszonossági vámok felfüggesztéséhez vezetett, az elnök stratégiájának része volt, amivel tárgyalóasztalhoz ültetett jelenleg már több mint 75 országot. Olyan államokról van szó, amelyek jelezték tárgyalási szándékukat az Egyesült Államokkal való kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozására. Ahogy a miniszter mondta, korábban is azt volt az amerikai kormány üzenete, hogy azon ország, amely nem vezet be megtorló jellegű vámokat, engedményre számíthat, tárgyalások formájában.
Azt ígérte, hogy az Egyesült Államok jó hiszemben tárgyal majd, minden partnerrel külön, ezekben pedig Donald Trump is részt vállal.
A kínai ellenállással kapcsolatban Scott Bessent úgy fogalmazott, hogy Peking „öngólt” lőtt, de hozzátette, hogy a kialakult konfliktust nem nevezné vámháborúnak.
A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy Vietnám képviselőivel már szerdán zajlott tárgyalás, ami azért kiemelten fontos, mert a délkelet-ázsiai országgal folyó kereskedelemben kimagasló az amerikai deficit.
A kereskedelmi megbeszéléseket illetően úgy fogalmazott, hogy „minden az asztalon van”. Erre példaként azt említette, hogy az alku része lehet az, ha Japán, Dél-Korea és Tajvan valamilyen módon szerepet vállal az alaszkai cseppfolyósított földgáztermelésben, majd vásárlóként is megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moldovai Köztársaságban terjeszkedik a legnagyobb romániai pénzintézet, a Transilvania Bank (Banca Transilvania) – írja az economica.net a pénzintézet közleménye alapján.
Az idei év első két hónapjában 38 százalékkal 1,03 milliárd euróra csökkent Romániában a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke a 2023 azonos időszakában jegyzett 1,66 milliárd euróhoz képest – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
Kína válaszul az amerikai vámemelésre 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetet vámot – jelentette be pénteken a kínai államtanács vámügyi bizottsága.
A higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, a margarin, valamint a csatornázási és a köztisztasági szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben márciusban a tavalyi harmadik hónaphoz képest.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A februári 5,02 százalékról márciusban 4,86 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.
Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.
A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!