Mint az MTI emlékeztet, 2000 óta hétszeresére nőtt az arany unciánkénti ára. A 2011-es csúcs után hat éven át ugyan csökkent, azóta azonban folyamatosan nő az ár, amely nominális összegét tekintve most érte el a rekordot. A Reuters által korábban idézett egyik szakértő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak.

Közben a bankok hozzáállása is megváltozott: míg a Covid–19-világjárvány előtt azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy vagyonuk kis hányadát tartsák csak aranyban, ma már azt mondják, a portfólió 10 százalékáig terjedő összeget érdemes befektetni a nemesfémbe.

Nem vált ki válságot, hanem előrejelzi

„Az arany általában menekülőeszköz, árfolyamának emelkedése azt jelzi, hogy megnőtt iránta a kereslet, és csökkent a bizalom a más pénzpiaci eszközök – kötvények, részvények – iránt” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Hozzátette: ez általában a piacok volatilásának növekedésével, az árfolyamok ingadozásával jár együtt. Az árfolyamok esetében a koronavírus-járvány miatt a tavasszal volt egy nagymértékű visszaesés, azóta a visszapattanó időszaknak lehetünk tanúi, az árfolyamok újra megemelkedtek. Ám mivel a járványhelyzetet nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a piacokon megnőtt a nyugtalanság, a bizalmatlanság, és ez magyarázza, hogy az arany ára ilyen jelentős mértékben megnövekedett.

– szögezte le Králik Lóránd.

Akkor a görög adósságválsághoz kapcsolódott, Görögország és Ciprus csődközeli állapotba jutott, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió szintjén az eurózóna egyik tagja számára nem találnak erre gyors megoldást. Akkor tartós volt az arany árfolyam-emelkedése, másfél évig maradt 1800 dollár felett, és csak azután, 2012 végén esett vissza 1200 dollárra.

Ezt megelőzően viszont csak 1980 januárjában volt még kiemelkedően magas az arany ára, vagyis az iráni válság és az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végén tapasztalt pénzügyi válság után.

– magyarázta Králik Lóránd, aki szerint a gazdaság állapota nagymértékben függ attól, hova fejlődik tovább a járványhelyzet.

„A koronavírus-válság kezelésének van egy ára, ez a költségvetéseket nyomja. Például az Amerikai Egyesült Államokban 1000 milliárd dolláros a Donald Trump által a családoknak folyósított segélyprogram. Az állam­adósságok jelentősen megemelkednek ebben az időszakban, beindulnak a pénznyomdák, a valuták pedig hígulnak, elértéktelenednek” – részletezte a folyamatot a szakértő, hangsúlyozva, hogy az arany árát és a további devizamozgásokat még nagyon sok tényező befolyásolhatja.