Nem bánnak vele kesztyűs kézzel. A befektetők menekülőeszközként tekintenek az aranyra, amitől meglódult az árfolyam
Fotó: Pixabay.com
Rekordot döntött hétfőn az arany árfolyama. A történtek oka, hogy az elmúlt időszakban a befektetők fokozott érdeklődést mutattak a nemesfém iránt, mivel attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány terjedése, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség lassítani fogja a gazdasági helyreállás ütemét. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, ám az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.
2020. július 28., 14:342020. július 28., 14:34
2020. július 28., 15:062020. július 28., 15:06
Rekordszintre, 1930 dollár fölé drágult az arany ára a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben: 7.30-kor a sárga nemesfém ára unciánként 1,74 százalék (33,10 dollár) emelkedéssel 1930,50 dolláron állt, később pedig 1939 dollár fölé ugrott. Pénteken az augusztusi jegyzésű aranyár 7,50 dolláros drágulással rekordszinten, 1897,40 dolláron fejezte be a napot. Az előző zárórekord 2011 augusztusában született, 1891,90 dollárral.
Mint az MTI emlékeztet, 2000 óta hétszeresére nőtt az arany unciánkénti ára. A 2011-es csúcs után hat éven át ugyan csökkent, azóta azonban folyamatosan nő az ár, amely nominális összegét tekintve most érte el a rekordot. A Reuters által korábban idézett egyik szakértő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak.
Közben a bankok hozzáállása is megváltozott: míg a Covid–19-világjárvány előtt azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy vagyonuk kis hányadát tartsák csak aranyban, ma már azt mondják, a portfólió 10 százalékáig terjedő összeget érdemes befektetni a nemesfémbe.
„Az arany általában menekülőeszköz, árfolyamának emelkedése azt jelzi, hogy megnőtt iránta a kereslet, és csökkent a bizalom a más pénzpiaci eszközök – kötvények, részvények – iránt” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Hozzátette: ez általában a piacok volatilásának növekedésével, az árfolyamok ingadozásával jár együtt. Az árfolyamok esetében a koronavírus-járvány miatt a tavasszal volt egy nagymértékű visszaesés, azóta a visszapattanó időszaknak lehetünk tanúi, az árfolyamok újra megemelkedtek. Ám mivel a járványhelyzetet nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a piacokon megnőtt a nyugtalanság, a bizalmatlanság, és ez magyarázza, hogy az arany ára ilyen jelentős mértékben megnövekedett.
– szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: MTI
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem kezelhető elkülönítve, hiszen az arany mellett még több menekülővaluta is van a devizapiacon. „Az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, és jelenthet egy kibontakozó árfolyamesést a piacokon” – fogalmazta meg a szakértő. Ugyanakkor aláhúzta: az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, még sok tényező befolyásolhatja a pénzpiaci mozgásokat. Felidézte,
Akkor a görög adósságválsághoz kapcsolódott, Görögország és Ciprus csődközeli állapotba jutott, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió szintjén az eurózóna egyik tagja számára nem találnak erre gyors megoldást. Akkor tartós volt az arany árfolyam-emelkedése, másfél évig maradt 1800 dollár felett, és csak azután, 2012 végén esett vissza 1200 dollárra.
Ezt megelőzően viszont csak 1980 januárjában volt még kiemelkedően magas az arany ára, vagyis az iráni válság és az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végén tapasztalt pénzügyi válság után.
– magyarázta Králik Lóránd, aki szerint a gazdaság állapota nagymértékben függ attól, hova fejlődik tovább a járványhelyzet.
„A koronavírus-válság kezelésének van egy ára, ez a költségvetéseket nyomja. Például az Amerikai Egyesült Államokban 1000 milliárd dolláros a Donald Trump által a családoknak folyósított segélyprogram. Az államadósságok jelentősen megemelkednek ebben az időszakban, beindulnak a pénznyomdák, a valuták pedig hígulnak, elértéktelenednek” – részletezte a folyamatot a szakértő, hangsúlyozva, hogy az arany árát és a további devizamozgásokat még nagyon sok tényező befolyásolhatja.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!