Nem bánnak vele kesztyűs kézzel. A befektetők menekülőeszközként tekintenek az aranyra, amitől meglódult az árfolyam
Fotó: Pixabay.com
Rekordot döntött hétfőn az arany árfolyama. A történtek oka, hogy az elmúlt időszakban a befektetők fokozott érdeklődést mutattak a nemesfém iránt, mivel attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány terjedése, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség lassítani fogja a gazdasági helyreállás ütemét. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, ám az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.
2020. július 28., 14:342020. július 28., 14:34
2020. július 28., 15:062020. július 28., 15:06
Rekordszintre, 1930 dollár fölé drágult az arany ára a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben: 7.30-kor a sárga nemesfém ára unciánként 1,74 százalék (33,10 dollár) emelkedéssel 1930,50 dolláron állt, később pedig 1939 dollár fölé ugrott. Pénteken az augusztusi jegyzésű aranyár 7,50 dolláros drágulással rekordszinten, 1897,40 dolláron fejezte be a napot. Az előző zárórekord 2011 augusztusában született, 1891,90 dollárral.
Mint az MTI emlékeztet, 2000 óta hétszeresére nőtt az arany unciánkénti ára. A 2011-es csúcs után hat éven át ugyan csökkent, azóta azonban folyamatosan nő az ár, amely nominális összegét tekintve most érte el a rekordot. A Reuters által korábban idézett egyik szakértő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak.
Közben a bankok hozzáállása is megváltozott: míg a Covid–19-világjárvány előtt azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy vagyonuk kis hányadát tartsák csak aranyban, ma már azt mondják, a portfólió 10 százalékáig terjedő összeget érdemes befektetni a nemesfémbe.
„Az arany általában menekülőeszköz, árfolyamának emelkedése azt jelzi, hogy megnőtt iránta a kereslet, és csökkent a bizalom a más pénzpiaci eszközök – kötvények, részvények – iránt” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Hozzátette: ez általában a piacok volatilásának növekedésével, az árfolyamok ingadozásával jár együtt. Az árfolyamok esetében a koronavírus-járvány miatt a tavasszal volt egy nagymértékű visszaesés, azóta a visszapattanó időszaknak lehetünk tanúi, az árfolyamok újra megemelkedtek. Ám mivel a járványhelyzetet nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a piacokon megnőtt a nyugtalanság, a bizalmatlanság, és ez magyarázza, hogy az arany ára ilyen jelentős mértékben megnövekedett.
– szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: MTI
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem kezelhető elkülönítve, hiszen az arany mellett még több menekülővaluta is van a devizapiacon. „Az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, és jelenthet egy kibontakozó árfolyamesést a piacokon” – fogalmazta meg a szakértő. Ugyanakkor aláhúzta: az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, még sok tényező befolyásolhatja a pénzpiaci mozgásokat. Felidézte,
Akkor a görög adósságválsághoz kapcsolódott, Görögország és Ciprus csődközeli állapotba jutott, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió szintjén az eurózóna egyik tagja számára nem találnak erre gyors megoldást. Akkor tartós volt az arany árfolyam-emelkedése, másfél évig maradt 1800 dollár felett, és csak azután, 2012 végén esett vissza 1200 dollárra.
Ezt megelőzően viszont csak 1980 januárjában volt még kiemelkedően magas az arany ára, vagyis az iráni válság és az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végén tapasztalt pénzügyi válság után.
– magyarázta Králik Lóránd, aki szerint a gazdaság állapota nagymértékben függ attól, hova fejlődik tovább a járványhelyzet.
„A koronavírus-válság kezelésének van egy ára, ez a költségvetéseket nyomja. Például az Amerikai Egyesült Államokban 1000 milliárd dolláros a Donald Trump által a családoknak folyósított segélyprogram. Az államadósságok jelentősen megemelkednek ebben az időszakban, beindulnak a pénznyomdák, a valuták pedig hígulnak, elértéktelenednek” – részletezte a folyamatot a szakértő, hangsúlyozva, hogy az arany árát és a további devizamozgásokat még nagyon sok tényező befolyásolhatja.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Román céget vásárolt fel az osztrák acélipari nagyvállalat, a Voestalpine Group – számolt be Economedia.ro gazdasági portál.
szóljon hozzá!