Fotó: Jakab Mónika
Megértik a vendéglátásban dolgozók és vállalkozók, hogy a világ számos más országához hasonlóan Romániában is szabályozni kellett a borravaló rendszerét, ám úgy vélik, fokozatosan kellett volna bevezetni a változást. A pincérek attól tartanak, a vendég lemond arról, hogy borravalót adjon, ha számolgatnia kell, hiszen jelenleg a legterjedtebb módja, hogy a számla összegét egyszerűen felkerekítik, amikor a fizetésre kerül sor, utolsó pillanatban döntik el, hogy 100 lejből nem kérnek visszajárót, ha 87 lej a végösszeg.
2022. december 27., 09:042022. december 27., 09:04
Túl drasztikusnak tartják a Krónika által megkérdezett érintettek, hogy szinte egyik napról a másikra bevezeti a román kormány a borravaló megadózását. Szerintük jobb lett volna, ha az első időszakban csak fel kellene tüntetni a nyugtán a borravaló értékét, majd amikor már a pincérek és a vendégek is hozzászoktak, megadózni az így befolyt összegeket.
Amint arról beszámoltunk, december 13-án döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház a jogszabályjavaslatot, amely szerint jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincérek, pultosok pedig az összeg után adót fognak fizetni.
akinek több módosítójavaslatát is tartalmazza az elfogadott jogszabály.
Kap borravalót vagy sem? Januártól már kártyáról is lehet jattolni, viszont egyre kevesebben honorálják a pincér kedvességét
Fotó: Jakab Mónika
Az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa emlékeztetett, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító javaslata értelmében fogadták el. A jogszabály tisztázza a borravaló törvényes fogalmát, mely szerint csak az a pénzösszeg nevezhető borravalónak, amelyet a vendég a nyugtán szereplő összegen kívül önszántából ad a kiszolgálásért. Azonban továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást borravalóhoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, a szétosztás módszertanát a vendéglátó belső szabályzatának kell rögzítenie.
Nincs kultúrája? Évről évre csökken a borravaló összege
Fotó: Pixabay.com
A pincérek tartanak attól, miként lehet alkalmazni a gyakorlatban az új szabályozást, hogy ne is tántorítsák el a vendéget, aki plusz összeggel jutalmazná a kiszolgálást – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő teremfőnök, aki korábban évtizedekig dolgozott pincérként.
„Nehéz lesz, amíg a pincérek és a vendégek is megszokják, hogy még a számla végösszegének pontos ismerete előtt számolják rá a borravalót, hiszen jelenleg az elterjedt szokás, felkerekítenek egy-két lejt, akár többet, vagy betesznek tíz lejt pluszba a számlatartóba. Nem biztos, hogy bajlódnak azzal, hogy ráírják a számlára a plusz összeget” – véli a teremfőnök.
Meglátása szerint abból is lehetnek gondok, hogy a borravalót el kell osztani, félő ugyanis, hogy kiskapukat keresnek majd, bár lebukás esetén hatalmas bírságot kockáztat a vállalkozás. „A borravaló nem csak a pincéren múlik, függ attól, hogy milyen a felszolgált étel minősége, a környezet, de a pincér egy kis odafigyeléssel, mértéket tartó, tiszteletteljes kedvességgel növelheti az összeget.
– mondta a teremfőnök.
Fotó: 123RF
„A vendéglátóiparban vállalkozóknak egy újabb pluszfeladat, módosítani kell a könyvelést, a kasszagépet” – mutatott rá megkeresésünkre Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park hotel és vendéglő tulajdonosa. Mint mondta, egyre több az adminisztratív feladat, például az évszakonként cserélődő étlapon fel kell tüntetni az allergéneket, a kalóriákat. Ugyanakkor meglátása szerint lépést kell tartani a nagyvilággal, az új időkkel, hiszen számos országban szabályozott a borravaló, szerepel a nyugtán.
„Ebben esetben még viszonyítási alap is lett volna, mert feltűnő, ha az adózás bevezetése után nagyon lecsökken az addig is hivatalosan feltüntetett borravaló összege. Betartjuk a rendelkezést, de újra csak több lesz a papírmunka, az ellenőrzés” – fogalmazta meg Kovács István.
Fotó: Pixabay.com
„A borravaló egyidős a vendéglátással, a vendég akkor adja, ha elégedett a szolgáltatással” – foglalta össze megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa.
Éppen ezért az étterem-tulajdonos szerint kínos lesz, ha meg kell kérdezni a vendéget, feltüntessenek-e borravalót a nyugtán.
Kovács Zsolt szerint különben várható volt, hogy szabályozzák majd a rendszert, de úgy véli, az államnak a nagyobb hangsúlyt a nagymértékű adócsalás visszaszorítására kellene fektetnie. Az viszont könnyítés, hogy a szabályozás bevezetése után bankkártyával is lehet borravalót adni, erre eddig nem volt lehetőség, holott a vendégek 80 százaléka így fizet. A vállalkozókat is segíti abba, hogy pontosan átlátják, mennyi pluszjövedelemre tesz szert az alkalmazott.
A jó pincéreknek megvan a taktikájuk arra, miként »nyissák meg a vendég pénztárcáját«, ám gyakran előfordul, hogy az elégedett vendég sem fizet pluszba. A külföldiek esetében tapasztalták, hogy nem adnak borravalót, ők úgy tudják, annak az összegét eleve tartalmazza a számla” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás