Fotó: Jakab Mónika
Megértik a vendéglátásban dolgozók és vállalkozók, hogy a világ számos más országához hasonlóan Romániában is szabályozni kellett a borravaló rendszerét, ám úgy vélik, fokozatosan kellett volna bevezetni a változást. A pincérek attól tartanak, a vendég lemond arról, hogy borravalót adjon, ha számolgatnia kell, hiszen jelenleg a legterjedtebb módja, hogy a számla összegét egyszerűen felkerekítik, amikor a fizetésre kerül sor, utolsó pillanatban döntik el, hogy 100 lejből nem kérnek visszajárót, ha 87 lej a végösszeg.
2022. december 27., 09:042022. december 27., 09:04
Túl drasztikusnak tartják a Krónika által megkérdezett érintettek, hogy szinte egyik napról a másikra bevezeti a román kormány a borravaló megadózását. Szerintük jobb lett volna, ha az első időszakban csak fel kellene tüntetni a nyugtán a borravaló értékét, majd amikor már a pincérek és a vendégek is hozzászoktak, megadózni az így befolyt összegeket.
Amint arról beszámoltunk, december 13-án döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház a jogszabályjavaslatot, amely szerint jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincérek, pultosok pedig az összeg után adót fognak fizetni.
akinek több módosítójavaslatát is tartalmazza az elfogadott jogszabály.
Kap borravalót vagy sem? Januártól már kártyáról is lehet jattolni, viszont egyre kevesebben honorálják a pincér kedvességét
Fotó: Jakab Mónika
Az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa emlékeztetett, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító javaslata értelmében fogadták el. A jogszabály tisztázza a borravaló törvényes fogalmát, mely szerint csak az a pénzösszeg nevezhető borravalónak, amelyet a vendég a nyugtán szereplő összegen kívül önszántából ad a kiszolgálásért. Azonban továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást borravalóhoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, a szétosztás módszertanát a vendéglátó belső szabályzatának kell rögzítenie.
Nincs kultúrája? Évről évre csökken a borravaló összege
Fotó: Pixabay.com
A pincérek tartanak attól, miként lehet alkalmazni a gyakorlatban az új szabályozást, hogy ne is tántorítsák el a vendéget, aki plusz összeggel jutalmazná a kiszolgálást – mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő teremfőnök, aki korábban évtizedekig dolgozott pincérként.
„Nehéz lesz, amíg a pincérek és a vendégek is megszokják, hogy még a számla végösszegének pontos ismerete előtt számolják rá a borravalót, hiszen jelenleg az elterjedt szokás, felkerekítenek egy-két lejt, akár többet, vagy betesznek tíz lejt pluszba a számlatartóba. Nem biztos, hogy bajlódnak azzal, hogy ráírják a számlára a plusz összeget” – véli a teremfőnök.
Meglátása szerint abból is lehetnek gondok, hogy a borravalót el kell osztani, félő ugyanis, hogy kiskapukat keresnek majd, bár lebukás esetén hatalmas bírságot kockáztat a vállalkozás. „A borravaló nem csak a pincéren múlik, függ attól, hogy milyen a felszolgált étel minősége, a környezet, de a pincér egy kis odafigyeléssel, mértéket tartó, tiszteletteljes kedvességgel növelheti az összeget.
– mondta a teremfőnök.
Fotó: 123RF
„A vendéglátóiparban vállalkozóknak egy újabb pluszfeladat, módosítani kell a könyvelést, a kasszagépet” – mutatott rá megkeresésünkre Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park hotel és vendéglő tulajdonosa. Mint mondta, egyre több az adminisztratív feladat, például az évszakonként cserélődő étlapon fel kell tüntetni az allergéneket, a kalóriákat. Ugyanakkor meglátása szerint lépést kell tartani a nagyvilággal, az új időkkel, hiszen számos országban szabályozott a borravaló, szerepel a nyugtán.
„Ebben esetben még viszonyítási alap is lett volna, mert feltűnő, ha az adózás bevezetése után nagyon lecsökken az addig is hivatalosan feltüntetett borravaló összege. Betartjuk a rendelkezést, de újra csak több lesz a papírmunka, az ellenőrzés” – fogalmazta meg Kovács István.
Fotó: Pixabay.com
„A borravaló egyidős a vendéglátással, a vendég akkor adja, ha elégedett a szolgáltatással” – foglalta össze megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa.
Éppen ezért az étterem-tulajdonos szerint kínos lesz, ha meg kell kérdezni a vendéget, feltüntessenek-e borravalót a nyugtán.
Kovács Zsolt szerint különben várható volt, hogy szabályozzák majd a rendszert, de úgy véli, az államnak a nagyobb hangsúlyt a nagymértékű adócsalás visszaszorítására kellene fektetnie. Az viszont könnyítés, hogy a szabályozás bevezetése után bankkártyával is lehet borravalót adni, erre eddig nem volt lehetőség, holott a vendégek 80 százaléka így fizet. A vállalkozókat is segíti abba, hogy pontosan átlátják, mennyi pluszjövedelemre tesz szert az alkalmazott.
A jó pincéreknek megvan a taktikájuk arra, miként »nyissák meg a vendég pénztárcáját«, ám gyakran előfordul, hogy az elégedett vendég sem fizet pluszba. A külföldiek esetében tapasztalták, hogy nem adnak borravalót, ők úgy tudják, annak az összegét eleve tartalmazza a számla” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács Zsolt.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)