2007. május 30., 00:002007. május 30., 00:00
A magyar szakbizottság együttes ülést tartott hétfőn a román parlament munka- és szociális védelmi bizottságával. Kerekes Károly – aki az RMDSZ képviselője a bukaresti bizottságban – elmondta: a romániai magyaroknak továbbra is rendkívül fontos a magyarországi munkavállalás, ugyanis nincsenek nyelvi, beilleszkedési nehézségeik. Ez a magyarországi munkáltatóknak is előnyös. Kerekes Károly az RMDSZ véleményére utalva szorgalmazta, hogy Magyarország mielőbb biztosítson teljesen szabad munkavállalást a román állampolgárok részére.
Gheorghe Barbu, a román szakbizottsági delegáció vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a román bérek egyre inkább közelítenek egymáshoz, ezért a román állampolgárok általában inkább a magasabb keresetet jelentő országokban, így Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, illetve Németországban kívánnak munkát vállalni. A román állampolgárok közül már az európai uniós tagság előtt 2 millióan dolgoztak külföldön. A delegációvezető rámutatott: a munkáltatók Romániában több szakterületen nem jutnak munkaerőhöz, ezért ma már nagyszámú magyar állampolgár dolgozik Romániában.
Utalt arra, hogy a magyarországi statisztika szerint a román állampolgároknak csak 24 százaléka kívánt elhelyezkedni azokban a szakmákban Magyarországon, amelyekben automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, 56 százalékuk viszont csak a hagyományos munkavállalási engedély eljárásával jutott munkához, a többiek egyéves munkavállalási viszonyuk alapján a zöld kártyára váltak jogosulttá. Az adatok szerint az idei és az előző év első negyedévét összehasonlítva csaknem 30 százalékkal csökkent a román állampolgárok magyarországi munkavállalása. Gheorghe Barbu ismertetése szerint a román kormány a múlt héten döntött arról, hogy Románia valamennyi európai uniós tagállam állampolgárainak teljesen szabad munkavállalást biztosít. Románia ezt kérné állampolgárai számára Magyarországtól is.
Simon Gábor (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke elmondta, a parlamenti szakbizottság már az idei első negyedéves tapasztalatok alapján szorgalmazta, hogy Magyarország bővítse azon szakmák körét, amelyekben a két új tagország állampolgárai a munkaerő-piaci helyzet elemzése nélkül, automatikusan kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ez jelenleg 219 szakmára vonatkozik. A szakbizottság azon az állásponton van, hogy rendszeresen elemezni kell a két új tagországból érkezők magyarországi munkaerő-piaci hatását, és ennek alapján fokozatosan könnyíthető a munkavállalásuk.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok