Mi több, a Maros megyei nagyközség egykori téeszudvarán helyet kapó pékséget az országalapító Szent István királyunk nevéről keresztelte el. „Nálunk családi hagyomány a magyarságtudat ápolása és hirdetése. Többségében magyarok által lakott régiót látunk el, ami azt feltételezi, hogy az összes termékeinkre felkerüljön a magyar felirat is. Nagyon sok román üzleti partnerem van, de még egyikük sem szólt meg azért, hogy a kenyeret meg a laskát miért feliratozom két nyelven, vagy a termékek csomagolásában miért használom a magyar színeket” – számol be a közel ötven alkalmazottat foglalkoztató Berill Kft. tulajdonosa. Reinprecht fontosnak tatja kiemelni, hogy a bankban meg a hivatalokban gyakran jelenik meg a Nagy-Magyarország jelvényével ékesített zakójában, de ez sem kelt feltűnést. Nem zavarja az irodájába belépő románajkúakat az sem, hogy az asztalon Szent István-ereklyékkel, a sarokban pedig magyar zászlóval találják szembe magukat. „Az itteni magyarok meg azt értékelik, hogy én soha nem Romániáról, hanem Erdélyről beszélek” – álltja. Azt is méltányolják, hogy a szakmában nem „tésztázik” és nem „tengerizik”, hanem kimondja erdélyiesen: laska vagy kukorica. Reinprecht István cége az előbbiből mintegy 15 félét gyárt és forgalmaz a Székelyföldön. A Berill mintegy 8–10 típusú kenyere, valamint mintegy 20–25 pékipari terméke közel nyolcvan Maros megyei élelmiszerüzletben megtalálható. A cég két héttel ezelőtt nekilátott az olasz alapanyagból készülő ostyás fagylalt gyártásának is, a közeljövőben pedig borokat, felvágottakat és édességeket szándékoznak behozni az országba. A legjobban jelenleg a levesbe való vékony tészta és a fehér kenyér fogy. „Barna, magos meg rozskenyeret is sütünk, de ezekre nem igazán mutatkozik igény. Az ortodox húsvét előtti nagyböjtben tojás nélküli laskát is készítettünk, ahhoz, hogy ünnepek után a disznókkal etessük meg” – meséli szomorkásan az egy hetet Ákosfalván és a szomszédos Backamadarason, egyet az anyaországi Pécelen töltő vállalkozó. Mint mondja, kenyérgyárosként a mai napig sem tudta rávenni erdélyi barátait és ismerőseit, hogy egészségük megőrzése érdekében kevesebb kenyeret fogyasszanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Látogatottsági adatok