Bőkezűen megfizetik a tavaly rekordprofitot hozó állami cégek működését ellenőrző új állami hatóság alkalmazottait

•  Fotó: Pixabay

Fotó: Pixabay

Új állami hatóságot hoz létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta bukaresti nagykoalíciós kormány az állami cégek felügyeletére, amelynek alkalmazottai nem panaszkodhatnak majd a javadalmazásukra.

Balogh Levente

2023. július 05., 21:362023. július 05., 21:36

Az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség (AMEPIP) létrehozásáról még a kormányfőcsere előtt döntés született. A hivatalos indoklás szerint az új közalkalmazotti státusok létrehozásával is járó új intézmény azért szükséges, hogy

hatékonyan koordinálja az állam ellenőrzése alatt álló cégek tevékenységét az uniós helyreállítási programban (PNRR) lefektetett vállalások és reformok teljesítése érdekében.

Az ügynökség a kormány alárendeltségébe tartozik majd, és a miniszterelnök irányítja a kormányfőtitkárságon keresztül. Mint ismert, a miniszterelnöki tisztséget a csere után a PSD-s Marcel Ciolacu tölti be, a kormányfőtitkárság élére viszont a liberális Mircea Abrudeant nevezték ki, vagyis a két kormánypárt gondoskodott arról, hogy meglegyen a befolyása a leendő intézményben.

Az ügynökség élén a kormányfőtitkárság által közzétett törvénytervezet szerint egy elnök és két alelnök áll majd. Mandátumuk négy évre szól, ami egyszer meghosszabbítható. A tervezet szerint javadalmazásuk bőkezű lesz:

államtitkári, illetve helyettes államtitkári szintű bérezésben részesülnek majd.

Egy államtitkár jelenleg bruttó 16 640, azaz nettó 9734 lejes havi javadalmazást kap, ami nagyjából 2000 eurónak felel meg. De nem panaszkodhatnak majd a hamarosan létrehozandó ügynökség beosztott munkatársai sem.

Az intézménynek összesen 88 alkalmazottja lesz majd, akik a közalkalmazottak számára megszabott legnagyobb illetményt kapják majd, ráadásul azt is 50 százalékkal megemelve.

A kormány apparátusában a szolgálati idő függvényében alakul a bérezés. Így egy kezdő tanácsos nagyjából nettó 3500 lejt kap, míg egy nyugdíjazás előtt álló nettó 6000 lej körüli összeget – az új ügynökség alkalmazottainak kezét viszont ezeknél 50 százalékkal magasabb jövedelem üti majd.

Az ügynökség bevételei részben a kirótt bírságok 30 százalékából, illetve a cégek tevékenységének monitorozásáért végzett tevékenység fejében a vállalatok által befizetendő összegből állnak majd, amely az éves nyereségük 0,1 százalékát teszi majd ki.

Az AMEPIP részt vesz majd a közvállalkozások igazgatótanácsainak vagy felügyelőbizottságainak kiválasztási eljárásaiban,

nyomon követi és értékeli az állami vállalkozások által elért teljesítménymutatókat, tanácsadással szolgál a vállalatirányítással kapcsolatban, elemzéseket és jelentéseket készít különböző állami vállalatokról vagy gazdasági területekről, amelyeken állami vállalatok működnek, illetve időszakos kiadványokat állít össze, amelyek bemutatják az állami vállalatok portfólióját.

Emellett képzéseket szervez az állami vállalatok vagy az állami felügyeleti hatóságok alkalmazottai számára. Az elfogadás előtt álló törvénytervezet kimondja, hogy

az AMEPIP szankcionálhatja az állami vállalatokat, az állami felügyeleti hatóságokat és a célkitűzéseket rosszhiszeműen nem teljesítő magánszemélyeket.

Továbbá ha a szankcionált cég ismételten nem teljesíti a célkitűzéseket, a kormány által jóváhagyott szabályozási aktus révén az AMEPIP átveheti a közfelügyeleti hatósági státust.

Rekordnyereséget értek el tavaly az állami cégek

Rekordösszegű bruttó nyereséget értek el tavaly az állam által ellenőrzött cégek Romániában, 245 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Profit.ro gazdasági portál által közölt adatokból kiderül: a 17,89 milliárd lejes eredményt nagyban befolyásolták a magas energiaárak, amelyek rekordbevételt eredményeztek az energetikai ágazat cégei számára. Az állam az ágazat fontos vállalatai, például a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz felett rendelkezik, így a rekordprofit egyik fő haszonélvezője volt. Az állam által teljes egészében vagy többségi részesedéssel ellenőrzött 201 vállalat 2022-ben 17,89 milliárd lejre tett szert – az adatokat a tavalyi éves pénzügyi kimutatások benyújtása után számolták ki.
A kormánynak alárendelt cégek 2021-re bruttó 5,18 milliárd lejes nyereséget jelentettek be.
Ezeknek a cégeknek az összbevétele 92,43 milliárd lej volt, ami a 2021-es 62,58 milliárd lejhez képest impozáns összeg. A 201 vállalat 163 258 alkalmazottat foglalkoztat.
Míg a nagy állami cégek profitáltak a magas energiaárakból, és jókora nyereséget értek el, addig a 999 kisebb önkormányzati cég, amelyet nem érintettek az energiapiac kedvező folyamatai, 33,42 millió lejes bruttó nyereséget ért el, ami csekély, de sokkal jobb, mint a 2021-es 230,98 millió lejes negatív bruttó profit.
A 2023. évi állami költségvetésről szóló törvény előírja, hogy az állami cégek valamint a közhasznú társaságok 2022-es pénzügyi évre vonatkozó nettó nyereségének 90 százalékát kitevő osztalék/osztalékbevétel kerüljön az állami költségvetésbe. Ez idén a GDP 0,6 százalékát jelenti, számszerűen 9,7 milliárd lejt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is