Fotó: Pixabay
Új állami hatóságot hoz létre a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta bukaresti nagykoalíciós kormány az állami cégek felügyeletére, amelynek alkalmazottai nem panaszkodhatnak majd a javadalmazásukra.
2023. július 05., 21:362023. július 05., 21:36
Az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség (AMEPIP) létrehozásáról még a kormányfőcsere előtt döntés született. A hivatalos indoklás szerint az új közalkalmazotti státusok létrehozásával is járó új intézmény azért szükséges, hogy
Az ügynökség a kormány alárendeltségébe tartozik majd, és a miniszterelnök irányítja a kormányfőtitkárságon keresztül. Mint ismert, a miniszterelnöki tisztséget a csere után a PSD-s Marcel Ciolacu tölti be, a kormányfőtitkárság élére viszont a liberális Mircea Abrudeant nevezték ki, vagyis a két kormánypárt gondoskodott arról, hogy meglegyen a befolyása a leendő intézményben.
Az ügynökség élén a kormányfőtitkárság által közzétett törvénytervezet szerint egy elnök és két alelnök áll majd. Mandátumuk négy évre szól, ami egyszer meghosszabbítható. A tervezet szerint javadalmazásuk bőkezű lesz:
Egy államtitkár jelenleg bruttó 16 640, azaz nettó 9734 lejes havi javadalmazást kap, ami nagyjából 2000 eurónak felel meg. De nem panaszkodhatnak majd a hamarosan létrehozandó ügynökség beosztott munkatársai sem.
A kormány apparátusában a szolgálati idő függvényében alakul a bérezés. Így egy kezdő tanácsos nagyjából nettó 3500 lejt kap, míg egy nyugdíjazás előtt álló nettó 6000 lej körüli összeget – az új ügynökség alkalmazottainak kezét viszont ezeknél 50 százalékkal magasabb jövedelem üti majd.
Az ügynökség bevételei részben a kirótt bírságok 30 százalékából, illetve a cégek tevékenységének monitorozásáért végzett tevékenység fejében a vállalatok által befizetendő összegből állnak majd, amely az éves nyereségük 0,1 százalékát teszi majd ki.
nyomon követi és értékeli az állami vállalkozások által elért teljesítménymutatókat, tanácsadással szolgál a vállalatirányítással kapcsolatban, elemzéseket és jelentéseket készít különböző állami vállalatokról vagy gazdasági területekről, amelyeken állami vállalatok működnek, illetve időszakos kiadványokat állít össze, amelyek bemutatják az állami vállalatok portfólióját.
Emellett képzéseket szervez az állami vállalatok vagy az állami felügyeleti hatóságok alkalmazottai számára. Az elfogadás előtt álló törvénytervezet kimondja, hogy
Továbbá ha a szankcionált cég ismételten nem teljesíti a célkitűzéseket, a kormány által jóváhagyott szabályozási aktus révén az AMEPIP átveheti a közfelügyeleti hatósági státust.
Rekordnyereséget értek el tavaly az állami cégek
Rekordösszegű bruttó nyereséget értek el tavaly az állam által ellenőrzött cégek Romániában, 245 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Profit.ro gazdasági portál által közölt adatokból kiderül: a 17,89 milliárd lejes eredményt nagyban befolyásolták a magas energiaárak, amelyek rekordbevételt eredményeztek az energetikai ágazat cégei számára. Az állam az ágazat fontos vállalatai, például a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz felett rendelkezik, így a rekordprofit egyik fő haszonélvezője volt. Az állam által teljes egészében vagy többségi részesedéssel ellenőrzött 201 vállalat 2022-ben 17,89 milliárd lejre tett szert – az adatokat a tavalyi éves pénzügyi kimutatások benyújtása után számolták ki.
A kormánynak alárendelt cégek 2021-re bruttó 5,18 milliárd lejes nyereséget jelentettek be.
Ezeknek a cégeknek az összbevétele 92,43 milliárd lej volt, ami a 2021-es 62,58 milliárd lejhez képest impozáns összeg. A 201 vállalat 163 258 alkalmazottat foglalkoztat.
Míg a nagy állami cégek profitáltak a magas energiaárakból, és jókora nyereséget értek el, addig a 999 kisebb önkormányzati cég, amelyet nem érintettek az energiapiac kedvező folyamatai, 33,42 millió lejes bruttó nyereséget ért el, ami csekély, de sokkal jobb, mint a 2021-es 230,98 millió lejes negatív bruttó profit.
A 2023. évi állami költségvetésről szóló törvény előírja, hogy az állami cégek valamint a közhasznú társaságok 2022-es pénzügyi évre vonatkozó nettó nyereségének 90 százalékát kitevő osztalék/osztalékbevétel kerüljön az állami költségvetésbe. Ez idén a GDP 0,6 százalékát jelenti, számszerűen 9,7 milliárd lejt.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
A nagy hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsap a hatóság.
szóljon hozzá!