„A Demokrata Párt bizonyságot tett arról, hogy a politika fontosabb számára a Kolozs megyeiek érdekeinél” – vélte a politikus. Uioreanu mindezt annak nyomán mondta, hogy a képviselőház tegnapi ülésén vita támadt a két párt képviselői között az Erdélyben tervezett befektetés számára kiutalt területről. Az ülésen a honatyáknak jóvá kellett volna hagyniuk egy kormányrendeletet, amelynek értelmében egy új ipari park számára utalnának ki egy, jelenleg állami köztulajdonban lévő, 90 hektáros területet, amelyen a finn Nokia cég, valamint beszállítói építenék fel gyártócsarnokaikat. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. „A Demokrata Párt képviselői nevetséges okokra hivatkozva azt akarták elérni, hogy a tervezetet elutasítsák. Az ennek nyomán kialakult hangulatban a plénum végül úgy döntött, két héttel elhalasztja a szavazást” – közölte Uioreanu. Emil Boc PD-elnök válaszképp bejelentette: pártja megrovásban részesíti Valeriu Tabãrã képviselőt, amiért nem támogatta a kormányrendelet elfogadását. Boc szerint a honatyát ki is zárhatják a demokrata alakulatból. Mint arról korábban már beszámoltunk, a finn óriáscég idén döntött arról, hogy telefonkészülék-gyártó üzemet épít Kolozsvár mellett. Ennek érdekében a megyei önkormányzat egy új, harmadik ipari park kialakításáról döntött. A Tetarom III. ipari park kialakítása 33 millió euróba kerül, ehhez a kormány 23 millió euróval járul hozzá. Az összesen 200 millió eurós befektetésből megépülő üzemben a Nokia hosszú távon 15 ezer munkahelyet kíván létesíteni. A szóban forgó, Zsuk község mellett található terület a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tulajdonában van, a demokrata képviselők pedig úgy vélték, kárt okozna az oktatási intézménynek, ha a telken ipari park épülne.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.