„A Demokrata Párt bizonyságot tett arról, hogy a politika fontosabb számára a Kolozs megyeiek érdekeinél” – vélte a politikus. Uioreanu mindezt annak nyomán mondta, hogy a képviselőház tegnapi ülésén vita támadt a két párt képviselői között az Erdélyben tervezett befektetés számára kiutalt területről. Az ülésen a honatyáknak jóvá kellett volna hagyniuk egy kormányrendeletet, amelynek értelmében egy új ipari park számára utalnának ki egy, jelenleg állami köztulajdonban lévő, 90 hektáros területet, amelyen a finn Nokia cég, valamint beszállítói építenék fel gyártócsarnokaikat. A törvénytervezetet a szenátus már elfogadta. „A Demokrata Párt képviselői nevetséges okokra hivatkozva azt akarták elérni, hogy a tervezetet elutasítsák. Az ennek nyomán kialakult hangulatban a plénum végül úgy döntött, két héttel elhalasztja a szavazást” – közölte Uioreanu. Emil Boc PD-elnök válaszképp bejelentette: pártja megrovásban részesíti Valeriu Tabãrã képviselőt, amiért nem támogatta a kormányrendelet elfogadását. Boc szerint a honatyát ki is zárhatják a demokrata alakulatból. Mint arról korábban már beszámoltunk, a finn óriáscég idén döntött arról, hogy telefonkészülék-gyártó üzemet épít Kolozsvár mellett. Ennek érdekében a megyei önkormányzat egy új, harmadik ipari park kialakításáról döntött. A Tetarom III. ipari park kialakítása 33 millió euróba kerül, ehhez a kormány 23 millió euróval járul hozzá. Az összesen 200 millió eurós befektetésből megépülő üzemben a Nokia hosszú távon 15 ezer munkahelyet kíván létesíteni. A szóban forgó, Zsuk község mellett található terület a kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tulajdonában van, a demokrata képviselők pedig úgy vélték, kárt okozna az oktatási intézménynek, ha a telken ipari park épülne.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.