Miklós Zoltán (archív felvétel)
Fotó: Kocsis B. János
Az idei költségvetésben 33 milliárd lej pluszbevétellel számol a kormány a tavalyhoz képest – mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.
2022. január 13., 19:162022. január 13., 19:16
2022. január 14., 11:482022. január 14., 11:48
A háromszéki politikus kifejtette, annak érdekében, hogy ez tartható legyen, teljesülniük kell azoknak a feltételeknek, melyekre mindezt alapozták. A költségvetés összeállításánál 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4,98 euró–lej-árfolyammal és 5,84 százalékos deficittel számolt a kormány. A költségvetéshiány 77 milliárd lejt jelent, ugyanakkor 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel a büdzsében, ami GDP-arányosan 6,7 százalékot jelent, idézte fel a szakpolitikus, jelezve, a pluszbevétel forrásai a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, az európai uniós alapok és a sokkal hatékonyabb adóbehajtás.
A közgazdász szerint nem irreális a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt húsz évben – leszámítva a 2009–2010-es gazdasági válág és a 2020-as pandémia által meghatározott esztendőket – átlag 4 százalék körül volt a romániai gazdasági növekedés.
„Ugyanakkor a növekedés üteme lassult, elsősorban a magas infláció és a magas energiaárak miatt. A magas infláció miatt csökken a vásárlóerő, emiatt a fogyasztás. Az ipari termelés szintén visszaesett, mert az ellátási láncok továbbra is akadoznak” – sorolta Miklós Zoltán.
„Az energiaár-emelkedéstől valamilyen szinten március végéig védi az állam a fogyasztókat, ám áprilistól további intézkedésekre, például áfakulcscsökkentésre lesz szükség” – mondta a politikus, aki szerint az infláció 70 százalékát az energiaár-emelkedés idézte elő, ha áprilistól ismét elszabadulnak ezek az árak, tovább nő az infláció, tehát energiaár-kompenzálásokkal lehet mérsékelni a pénzromlást is.
„A helyreállítási alappal lemaradásokat lehet behozni, de reformokra is kötelez, digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat, ezáltal több fiskális jellegű jövedelmei lehetnek az országnak” – fogalmazott Miklós Zoltán.
„Jelenleg Románia a GDP-arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor Románia képtelen behajtani az áfa bevételeinek egyharmadát, tehát 100 lej áfából 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem. Ha az áfa behajtása európai uniós átlagon történne ez GDP arányosan 2 százalékos pluszjövedelmet jelenthetne Romániának, ami durván 5 milliárd euró” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!