Miklós Zoltán (archív felvétel)
Fotó: Kocsis B. János
Az idei költségvetésben 33 milliárd lej pluszbevétellel számol a kormány a tavalyhoz képest – mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.
2022. január 13., 19:162022. január 13., 19:16
2022. január 14., 11:482022. január 14., 11:48
A háromszéki politikus kifejtette, annak érdekében, hogy ez tartható legyen, teljesülniük kell azoknak a feltételeknek, melyekre mindezt alapozták. A költségvetés összeállításánál 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4,98 euró–lej-árfolyammal és 5,84 százalékos deficittel számolt a kormány. A költségvetéshiány 77 milliárd lejt jelent, ugyanakkor 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel a büdzsében, ami GDP-arányosan 6,7 százalékot jelent, idézte fel a szakpolitikus, jelezve, a pluszbevétel forrásai a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, az európai uniós alapok és a sokkal hatékonyabb adóbehajtás.
A közgazdász szerint nem irreális a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt húsz évben – leszámítva a 2009–2010-es gazdasági válág és a 2020-as pandémia által meghatározott esztendőket – átlag 4 százalék körül volt a romániai gazdasági növekedés.
„Ugyanakkor a növekedés üteme lassult, elsősorban a magas infláció és a magas energiaárak miatt. A magas infláció miatt csökken a vásárlóerő, emiatt a fogyasztás. Az ipari termelés szintén visszaesett, mert az ellátási láncok továbbra is akadoznak” – sorolta Miklós Zoltán.
„Az energiaár-emelkedéstől valamilyen szinten március végéig védi az állam a fogyasztókat, ám áprilistól további intézkedésekre, például áfakulcscsökkentésre lesz szükség” – mondta a politikus, aki szerint az infláció 70 százalékát az energiaár-emelkedés idézte elő, ha áprilistól ismét elszabadulnak ezek az árak, tovább nő az infláció, tehát energiaár-kompenzálásokkal lehet mérsékelni a pénzromlást is.
„A helyreállítási alappal lemaradásokat lehet behozni, de reformokra is kötelez, digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat, ezáltal több fiskális jellegű jövedelmei lehetnek az országnak” – fogalmazott Miklós Zoltán.
„Jelenleg Románia a GDP-arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor Románia képtelen behajtani az áfa bevételeinek egyharmadát, tehát 100 lej áfából 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem. Ha az áfa behajtása európai uniós átlagon történne ez GDP arányosan 2 százalékos pluszjövedelmet jelenthetne Romániának, ami durván 5 milliárd euró” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!