Miklós Zoltán (archív felvétel)
Fotó: Kocsis B. János
Az idei költségvetésben 33 milliárd lej pluszbevétellel számol a kormány a tavalyhoz képest – mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.
2022. január 13., 19:162022. január 13., 19:16
2022. január 14., 11:482022. január 14., 11:48
A háromszéki politikus kifejtette, annak érdekében, hogy ez tartható legyen, teljesülniük kell azoknak a feltételeknek, melyekre mindezt alapozták. A költségvetés összeállításánál 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4,98 euró–lej-árfolyammal és 5,84 százalékos deficittel számolt a kormány. A költségvetéshiány 77 milliárd lejt jelent, ugyanakkor 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel a büdzsében, ami GDP-arányosan 6,7 százalékot jelent, idézte fel a szakpolitikus, jelezve, a pluszbevétel forrásai a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, az európai uniós alapok és a sokkal hatékonyabb adóbehajtás.
A közgazdász szerint nem irreális a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt húsz évben – leszámítva a 2009–2010-es gazdasági válág és a 2020-as pandémia által meghatározott esztendőket – átlag 4 százalék körül volt a romániai gazdasági növekedés.
„Ugyanakkor a növekedés üteme lassult, elsősorban a magas infláció és a magas energiaárak miatt. A magas infláció miatt csökken a vásárlóerő, emiatt a fogyasztás. Az ipari termelés szintén visszaesett, mert az ellátási láncok továbbra is akadoznak” – sorolta Miklós Zoltán.
„Az energiaár-emelkedéstől valamilyen szinten március végéig védi az állam a fogyasztókat, ám áprilistól további intézkedésekre, például áfakulcscsökkentésre lesz szükség” – mondta a politikus, aki szerint az infláció 70 százalékát az energiaár-emelkedés idézte elő, ha áprilistól ismét elszabadulnak ezek az árak, tovább nő az infláció, tehát energiaár-kompenzálásokkal lehet mérsékelni a pénzromlást is.
„A helyreállítási alappal lemaradásokat lehet behozni, de reformokra is kötelez, digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat, ezáltal több fiskális jellegű jövedelmei lehetnek az országnak” – fogalmazott Miklós Zoltán.
„Jelenleg Románia a GDP-arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor Románia képtelen behajtani az áfa bevételeinek egyharmadát, tehát 100 lej áfából 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem. Ha az áfa behajtása európai uniós átlagon történne ez GDP arányosan 2 százalékos pluszjövedelmet jelenthetne Romániának, ami durván 5 milliárd euró” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!