Miklós Zoltán (archív felvétel)
Fotó: Kocsis B. János
Az idei költségvetésben 33 milliárd lej pluszbevétellel számol a kormány a tavalyhoz képest – mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.
2022. január 13., 19:162022. január 13., 19:16
2022. január 14., 11:482022. január 14., 11:48
A háromszéki politikus kifejtette, annak érdekében, hogy ez tartható legyen, teljesülniük kell azoknak a feltételeknek, melyekre mindezt alapozták. A költségvetés összeállításánál 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4,98 euró–lej-árfolyammal és 5,84 százalékos deficittel számolt a kormány. A költségvetéshiány 77 milliárd lejt jelent, ugyanakkor 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel a büdzsében, ami GDP-arányosan 6,7 százalékot jelent, idézte fel a szakpolitikus, jelezve, a pluszbevétel forrásai a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, az európai uniós alapok és a sokkal hatékonyabb adóbehajtás.
A közgazdász szerint nem irreális a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt húsz évben – leszámítva a 2009–2010-es gazdasági válág és a 2020-as pandémia által meghatározott esztendőket – átlag 4 százalék körül volt a romániai gazdasági növekedés.
„Ugyanakkor a növekedés üteme lassult, elsősorban a magas infláció és a magas energiaárak miatt. A magas infláció miatt csökken a vásárlóerő, emiatt a fogyasztás. Az ipari termelés szintén visszaesett, mert az ellátási láncok továbbra is akadoznak” – sorolta Miklós Zoltán.
„Az energiaár-emelkedéstől valamilyen szinten március végéig védi az állam a fogyasztókat, ám áprilistól további intézkedésekre, például áfakulcscsökkentésre lesz szükség” – mondta a politikus, aki szerint az infláció 70 százalékát az energiaár-emelkedés idézte elő, ha áprilistól ismét elszabadulnak ezek az árak, tovább nő az infláció, tehát energiaár-kompenzálásokkal lehet mérsékelni a pénzromlást is.
„A helyreállítási alappal lemaradásokat lehet behozni, de reformokra is kötelez, digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat, ezáltal több fiskális jellegű jövedelmei lehetnek az országnak” – fogalmazott Miklós Zoltán.
„Jelenleg Románia a GDP-arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor Románia képtelen behajtani az áfa bevételeinek egyharmadát, tehát 100 lej áfából 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem. Ha az áfa behajtása európai uniós átlagon történne ez GDP arányosan 2 százalékos pluszjövedelmet jelenthetne Romániának, ami durván 5 milliárd euró” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!