A tervek szerint lebegő úszómedence, hidrokerékpárok fogadnák a Dregán-tóhoz érkező turistákat
Fotó: Gazda Árpád
A Dregán-tavon alakítaná ki az ország első lebegő medencéjét a Kolozs megyei Kissebes község (Poieni) polgármestere, aki jelentős beruházásokkal lendítené fel a szabadidős turizmust. A mesterséges Dregán-tó gátja a hetedik legnagyobb ilyen jellegű építmény Romániában: 120 méter magas és 424 méter hosszú.
2025. március 05., 16:472025. március 05., 16:47
2025. március 05., 17:512025. március 05., 17:51
Adrian Morariu nemrég egy beszélgetőműsorban hívta fel arra a figyelmet, hogy a Kolozsvártól 88 km-re található Dregán-Floroiu víztározó az Erdélyi-szigethegység egyik legcsodálatosabb látványossága,
A Kolozs megyei község elöljárója innovatív projektek révén szeretné változtatni ezen, a Tarnica-víztározó példáját követve a városháza pontonokat tervez építeni, melyeket gazdasági tevékenységek végezésének céljával bérbe ad majd.
Nem kell attól tartani, hogy ebben úszkálva lesüllyedhetünk a tó fenekére, ugyanis ezt egy vászon, háló majd megakadályozza. Ugyanakkor a Dregán-völgyébe, vagy akár a Kissebes községbe érkező turistákat vízibiciklikkel és más szabadidős tevékenységekkel is várnánk” – részletezte terveit Adrian Morariu.
Az Apuseni Info portál beszámolója szerint a község turisztikai népszerűségének növelése érdekében a polgármester találkozott a gazdasági ágazat helyi képviselőivel, és egyet értettek abban, hogy célszerű lenne létrehozni egy helyi egyesületet. „Több mint 600 szálláshellyel rendelkezünk körülbelül 30 turisztikai létesítményben, de a turizmus főként nyáron vagy hétvégén élénk, hétköznap vagy télen nem igazán” – mutatott rá az elöljáró, aki szerint
Értékes történelmi örökségével, látványos tájaival és kikapcsolódási lehetőségeivel a térség vonzhatja a romániai és külföldi turistákat egyaránt.
A patkó alakú, kétszeresen is ívelt Drăgan-Floroiu gát építését 1987-ben fejezték be, és a Romániában található 66 gát közül a 7. legnagyobb, 120 méter magas és 424 méter hosszú. A tó megfelelő időjárási körülmények mellett 292 hektáron terül el és 292 millió köbméter víz tárolására képes. A teljes vízmennyiség nagy részét a Dregán-folyó biztosítja, másik része szabadesésben, föld alatti járatokon jut ide a Székelyjó hét és a Dregán két befogott mellékfolyójából, valamint a Jád felső folyásától. A gyűjtő vize táplálja a Körösök Elektromos Üzemének legnagyobb földalatti vízierőművét. A tó két karja 4, illetve 12 km hosszú, légi felvételeken látványos L-alakot formál – olvasható az EKE kolozsvári tagszervezetének honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!