Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával.
2022. május 06., 10:052022. május 06., 10:05
2022. május 06., 10:542022. május 06., 10:54
A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke „akarva, akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet”.
A miniszterelnök kiemelte: az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.
– fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, az orosz olaj más fajtával helyettesítéséhez évekre és több száz milliárd forintos beruházásra, a hazai energiatovábbítási rendszer átalakításához pedig több ezer milliárdos beruházásokra van szükség.
Azt mondta, a szükséges beruházásokhoz kell öt év. Erre van pénzünk, mert az EU erre ad, bár „csak papíron van meg ez a pénz, mert eddig nem adták ide, amíg azt nem adják ide, addig hozzá sem tudunk kezdeni” ehhez a munkához. Vagy máshonnan kell pénzt szereznünk, mondjuk a pénzpiacról – tette hozzá.
Közölte: „ha látjuk, hogy mi az a javaslat, amely megfelel a magyar érdekeknek, akkor természetesen örömmel tárgyalunk”. De az a javaslat, amely az asztalon van, létrehoz egy magyar problémát, és semmilyen javaslatot nem tesz a megoldására – jelentette ki.
Hangsúlyozta: amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, „úgyhogy ezt a javaslatot postafordultával vissza is küldtem az elnök asszonynak átdolgozásra, várjuk az új javaslatot”.
A miniszterelnök úgy folytatta, eleve nem jó eszköz a szankciók bevezetése, de Magyarország vétóját fenn kell tartani a magyar szempontból legfontosabb kérdésekre. Ezért a szankciók első öt csomagjára hajlandó volt igent mondani, de világossá tette, hogy lesz egy vörös vonal: az energiaembargó – mutatott rá.
Azt is megjegyezte, hogy az orosz ortodoxok vezetőjét, Kirill patriarchát is a szankciós listára akarják tenni, de „mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek fel” erre a listára, mert ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, az pedig szent és sérthetetlen. Azt is kijelentette, hogy „a béke oldalán állunk és segítünk”.
Felidézte: a béke érdekében ment a háború kitörése előtt Moszkvába, ahol a francia elnök és a német kancellár sem járt sikerrel.
Megerősítette, Magyarországnak – amely ugyanakkor történetének valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja – ebből a háborúból ki kell maradnia. Közölte: az egész magyar társadalom megmozdult, „a magyarok zárójelbe tették azt, hogy hogyan bántak az ukránok a magyarokkal a megelőző években, mert most a szenvedő embert látjuk”.
– értékelt. Rámutatott: „Kárpátalja lőtávolságon belülre került”, mert valaki szállított vagy szállítani készült fegyvereket, és az oroszok azokat a közlekedési csomópontokat, ahol az ilyen átrakodás, szállítás történik, ki fogják lőni.
Hangsúlyozta, a kereszténydemokrata-nemzeti kormányok úgy jönnek létre, hogy megpróbálják megérteni a következő négy év kihívását.
A migránsnyomás elleni védekezést erősítenünk kell – jelentette ki, hozzátéve, „a pandémia még nem ment el”, és a világ nincs felkészülve egy ilyen járványra, ahogyan a háború is jelen van. „Olyan kormányt kell alakítani, ami ezekkel szemben képes megvédeni Magyarországot” – mondta Orbán Viktor.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!