Fotó: Krónika
2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00
A vezérigazgató újságírói kérdésre válaszolva, annyit mondott: a két cég „kombinációjának” számos lehetősége van, de a piac a tőkepiaci megoldást részesíti előnyben. Az, hogy ennek egy készpénzes ajánlat vagy részvénycsere vagy bármilyen más technika a módja, a tárgyalások eredményének függvénye. A vezérigazgató a nyilvános vételi ajánlatot firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy most ilyen döntés nincs az asztalon. Magyarázatként hozzáfűzte: a helyzet dinamikusan változik, és nehéz megjósolni, mi történik a következő időszakokban. Az OMV-t nem sürgetik sem a részvényesei, sem az idő. Az OMV-t két tényező hajtja előre a MOL-lal kapcsolatban: az egyik az, hogy a piaci verseny az ilyen elképzelések mellett szól, „ha tetszik, ha nem”, a másik pedig a részvénytulajdonosok döntése. Az osztrák állam 31,5 százalékban tulajdonos az OMV-ben, a másik nagytulajdonosa pedig a IPIC. Ez stabil részvényesi struktúrát jelent, míg a MOL esetében ez nem mondható el – mondta a vezérigazgató. A következő két-három évben erősödik az iparági konszolidáció, és ha nem az OMV, akkor más tesz hasonló lépéseket. Az OMV képes egymaga is szembenézni a piaci kihívásokkal – hangsúlyozta a vezérigazgató. Wolfgang Ruttenstorfer arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy szerinte a MOL menedzsmentje miért fogadta ellenségesen a „közeledést”. Annyit mondott, hogy még Csák Jánossal kezdték meg 2000-ben a tárgyalásokat, és szerinte a MOL jelenlegi menedzsmentje érzelmi okokból elutasító. „Remélem, hogy a tárgyalásokon bemutatott tervek változtatnak ezen. Már a MOL-részesedésünk növelése előtt számos tárgyalást folytattunk az együttműködés különböző lehetőségeiről, de folyamatosan az volt a benyomásunk, hogy a MOL vezetőinek mások a célkitűzései. A mi célunk változatlan: „kombinált vállalatot létrehozni a két cégből” – hangsúlyozta a vezérigazgató. A részvényhányad növelése nyomán a Mol-lal szembeni ellenséges kivásárlási kísérletnek minősített eseményekkel kapcsolatban az osztrák olajcég vezetője azt mondta: „...ott követtük el a hibát, hogy – a MOL iránti lojalitásból – a két cég ötvözésére vonatkozó elképzelésről csak a MOL menedzsmentjével tárgyaltunk, és nem fordultunk a publikumhoz. Ha nem mi vesszük meg a Rahimkulov család tulajdonában lévő MOL-részvényeket, megvette volna más.” A vásárlás racionális lépés volt, és jó befektetésnek bizonyult – tette hozzá. A vezérigazgató magyarázata szerint egy kombinált vállalkozás nagyobb projektekre, beruházásokra lenne képes a régióban, és ez növelné az osztrák és a magyar energiapiac ellátásának biztonságát is, és a magyar és osztrák cég helyzetét erősítené a piaci versenyben. Az OMV-vezérigazgató bejelentésére egyébként a MOL-részvények árfolyama esni kezdett a Budapesti értéktőzsdén.
MTI
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.