Fotó: Krónika
2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00
A vezérigazgató újságírói kérdésre válaszolva, annyit mondott: a két cég „kombinációjának” számos lehetősége van, de a piac a tőkepiaci megoldást részesíti előnyben. Az, hogy ennek egy készpénzes ajánlat vagy részvénycsere vagy bármilyen más technika a módja, a tárgyalások eredményének függvénye. A vezérigazgató a nyilvános vételi ajánlatot firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy most ilyen döntés nincs az asztalon. Magyarázatként hozzáfűzte: a helyzet dinamikusan változik, és nehéz megjósolni, mi történik a következő időszakokban. Az OMV-t nem sürgetik sem a részvényesei, sem az idő. Az OMV-t két tényező hajtja előre a MOL-lal kapcsolatban: az egyik az, hogy a piaci verseny az ilyen elképzelések mellett szól, „ha tetszik, ha nem”, a másik pedig a részvénytulajdonosok döntése. Az osztrák állam 31,5 százalékban tulajdonos az OMV-ben, a másik nagytulajdonosa pedig a IPIC. Ez stabil részvényesi struktúrát jelent, míg a MOL esetében ez nem mondható el – mondta a vezérigazgató. A következő két-három évben erősödik az iparági konszolidáció, és ha nem az OMV, akkor más tesz hasonló lépéseket. Az OMV képes egymaga is szembenézni a piaci kihívásokkal – hangsúlyozta a vezérigazgató. Wolfgang Ruttenstorfer arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy szerinte a MOL menedzsmentje miért fogadta ellenségesen a „közeledést”. Annyit mondott, hogy még Csák Jánossal kezdték meg 2000-ben a tárgyalásokat, és szerinte a MOL jelenlegi menedzsmentje érzelmi okokból elutasító. „Remélem, hogy a tárgyalásokon bemutatott tervek változtatnak ezen. Már a MOL-részesedésünk növelése előtt számos tárgyalást folytattunk az együttműködés különböző lehetőségeiről, de folyamatosan az volt a benyomásunk, hogy a MOL vezetőinek mások a célkitűzései. A mi célunk változatlan: „kombinált vállalatot létrehozni a két cégből” – hangsúlyozta a vezérigazgató. A részvényhányad növelése nyomán a Mol-lal szembeni ellenséges kivásárlási kísérletnek minősített eseményekkel kapcsolatban az osztrák olajcég vezetője azt mondta: „...ott követtük el a hibát, hogy – a MOL iránti lojalitásból – a két cég ötvözésére vonatkozó elképzelésről csak a MOL menedzsmentjével tárgyaltunk, és nem fordultunk a publikumhoz. Ha nem mi vesszük meg a Rahimkulov család tulajdonában lévő MOL-részvényeket, megvette volna más.” A vásárlás racionális lépés volt, és jó befektetésnek bizonyult – tette hozzá. A vezérigazgató magyarázata szerint egy kombinált vállalkozás nagyobb projektekre, beruházásokra lenne képes a régióban, és ez növelné az osztrák és a magyar energiapiac ellátásának biztonságát is, és a magyar és osztrák cég helyzetét erősítené a piaci versenyben. Az OMV-vezérigazgató bejelentésére egyébként a MOL-részvények árfolyama esni kezdett a Budapesti értéktőzsdén.
MTI
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.