– szögezte le megkeresésünkre Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke. Kifejtette, most ért véget a hosszú tél, a fűtésszezon, ebben az időszakban nem prioritás a favásárlás, pangás állt be a piacon, ez a kereslet csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor úgy véli, ez csak átmeneti állapot, hiszen a kormány által előírt referenciaár a tavalyhoz képest emelkedett, a minimálbér növekedésével a kitermelési költségek is növekedtek, mindez előbb-utóbb megmutatkozik az árban, és újra drágul a tűzifa.

A kormányrendeletben azt a referenciaárat szabályozzák, ami alá nem mehetnek a licitek meghirdetésekor. Tavaly a fenyő esetében ez köbméterenként 107 lej volt, idén 109 lej, a bükk esetében 138 lejről 160 lejre emelkedett, míg a puhafa köbmétere 89 lejről 108 lejre. Csákány László hangsúlyozta, ennek ellenére

Az új erdészeti törvény korlátozza a szállítólevelek érvényességét, ezért ahol már kibélyegezték és kivágták az üzemterv alapján a fát, kénytelenek akár áron alul is túladni rajta, különben a nyakukon marad. A Szemerja–Görgő Közbirtokosságnál ebben az időszakban szándékosan leállították a kivágást, mert „nem akartak veszteséget termelni”. Csákány László arra is felhívta a figyelmet, hogy április végétől október elejéig leállnak a nagy vágterek, hiszen a lombhullatók vegetációs időszakában szünetel a kitermelés, csak gyérítésre, egészségügyi vágásokra van lehetőség. Ezért

Ezek a körülmények odavezetnek, hogy a nyár végére, amikor a lakosság újra elkezdi beszerezni a téli tüzelőt, megemelkednek az árak.

Megkétszereződtek
a költségek

Az önkormányzatok viszont arra panaszkodnak, hogy csökkennek a faértékesítésből származó bevételeik, ami azért is bonyolítja a helyzetüket, mert a kormány a tavalyi nagyobb bevételek alapján számolta ki, és szükség esetén pótolta a költségvetésüket. A kézdiszéki polgármesterek legutóbbi találkozóján felmerült, hogy míg tavaly átlag 275 lejért adták el a lábon álló bükkfa köbméterét, az idei liciteken 150-170 lejt kapnak érte.

Kis József, Zágon község polgármestere lapunknak kifejtette, az elmúlt években valóban elrugaszkodtak az árak, viszont idén „visszaütött a bumeráng”, és most már veszteséges a fakitermelés. A polgármester hangsúlyozta,

Számításai szerint a fakitermelés költsége egy év alatt megkétszereződött, mert növekedett a minimálbér, drágult a gázolaj. Hozzátette, egyre nehezebb munkaerőt találni, mert sokan külföldön vállalnak munkát,  ugyanakkor a folyamatos szigorításokkal ellehetetlenítették a piacot. Kis József szerint valóban voltak törvénytelen fakitermelések az országban, de például Orbaiszéken csak kisebb falopásokért indítottak eljárást, miközben szigorúan és folyamatosan ellenőriztek. A polgármester arra is kitért, hogy a feldolgozók befolyásolják az ár alakulását, nem jelennek meg a liciteken, majd végül leverik az árakat.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere is arról beszélt, hogy csökkent a kereslet, ha két-három alkalommal kiírják a versenytárgyalást, és nem jelentkezik senki, kénytelenek csökkenteni a kikiáltási árat. Meglátása szerint tavalyhoz képest

ennek hátterében többek között az is állhat, hogy bezárt két bükkfát feldolgozó hazai nagyüzem.

 Drasztikus dráguláshullám

Korábbi felmérések szerint hat év alatt mintegy 250 százalékkal emelkedett Romániában a tűzifa ára: míg 2011-ben egy köbméter körülbelül 120 lejbe került, az elmúlt két évben sok esetben a 300 lejt is elérte. Akkor ez átlag 65 eurót jelentett, miközben például Szerbiában 45 euró, Szlovákiában és Lengyelországban 60 euró volt ugyanaz a famennyiség. Ezt akkor a szakértők azzal magyarázták, hogy a törvénytelen kitermelés visszaszorítására tett intézkedések – a szállítás ellenőrzése, az erdőradar bevezetése – növelték a költségeket, másrészt a nagy feldolgozók sokat felvásároltak, így a lakosságnak csak a gyengébb minőségű fa jutott, és az is drágán.

A Romsilva szerint

Háromszéken egyre többen melegítenek fával, a falvakban általában nincs is más lehetőség, de a városokban is egyre több magánház épült, ezekbe fás kazánt szereltek. Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka. Az erdészeti törvény szigorításai miatt az állami erdőkből kevesebbet termelnek ki, a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket.