A válság közepette elsősorban azokat kellene támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket
Fotó: Pixabay
A járvány miatti gazdasági válság közepette a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – vélekedik Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy a szenátus megszavazta: növelnék az állami segélyeket.
2020. július 25., 16:192020. július 25., 16:19
2020. július 25., 23:272020. július 25., 23:27
Megszavazta a szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót (ISR), ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét. Közben egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy – szociológus végzettségű – polgármestere úgy véli,
A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormánynak évente az inflációhoz kell igazítania a mutató értékét.
A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy amióta a szociális referenciamutató alapján számolják a különböző juttatásokat, vagyis 2008 óta, annak értéke nem változott. Azóta viszont emelkedtek a bérek és az árak, így
Másrészt arra is hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és még sokan juthatnak erre a sorsra.
A másik tervezet, amelyet szintén megszavazott a szenátus, a munkanélküli-segély kiszámításának módszertanát változtatná meg. Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.
A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt. Ez esetben is arra hivatkoznak a törvényalkotók, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, a gazdasági válságban hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem találnak új állást.
A képviselőháznak mind a két tervezetet meg kell még szavaznia.
– szögezte le lapunknak Antal Árpád. Hangsúlyozta, elsősorban azokat kell támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
1 hozzászólás