A válság közepette elsősorban azokat kellene támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket
Fotó: Pixabay
A járvány miatti gazdasági válság közepette a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – vélekedik Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy a szenátus megszavazta: növelnék az állami segélyeket.
2020. július 25., 16:192020. július 25., 16:19
2020. július 25., 23:272020. július 25., 23:27
Megszavazta a szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót (ISR), ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét. Közben egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy – szociológus végzettségű – polgármestere úgy véli,
A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormánynak évente az inflációhoz kell igazítania a mutató értékét.
A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy amióta a szociális referenciamutató alapján számolják a különböző juttatásokat, vagyis 2008 óta, annak értéke nem változott. Azóta viszont emelkedtek a bérek és az árak, így
Másrészt arra is hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és még sokan juthatnak erre a sorsra.
A másik tervezet, amelyet szintén megszavazott a szenátus, a munkanélküli-segély kiszámításának módszertanát változtatná meg. Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.
A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt. Ez esetben is arra hivatkoznak a törvényalkotók, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, a gazdasági válságban hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem találnak új állást.
A képviselőháznak mind a két tervezetet meg kell még szavaznia.
– szögezte le lapunknak Antal Árpád. Hangsúlyozta, elsősorban azokat kell támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
1 hozzászólás