Nem szúr szemet a román hatóságoknak a szász alapítvány által működtetett erdélyi gazdaságfejlesztési program

Cord Meier-Klodt német nagykövet és Klaus Sifft ír alá támogatási szerződést •  Fotó: Német nagykövetség

Cord Meier-Klodt német nagykövet és Klaus Sifft ír alá támogatási szerződést

Fotó: Német nagykövetség

Csendben, a sajtó érdeklődési körén kívül működik Brassó megyei székhellyel az erdélyi szász közösség boldogulását gazdaságfejlesztési programokkal is támogató Saxonia Alapítvány. Eddig mintegy ezer, zömmel dél-erdélyi cég kapott németországi kormányzati forrásokból is származó kamatmentes hitelt. Az alapítvány elnöke szerint Klaus Iohannis államfő régebben sem érdeklődött a német közösség gazdasági gondjai iránt.

Makkay József

2020. június 12., 15:222020. június 12., 15:22

2020. június 12., 17:592020. június 12., 17:59

Viszonylag kevesen ismerik Erdélyben a barcarozsnyói (Brassó megye) székhelyű Saxonia Alapítvány tevékenységét. Az erdélyi szászok szociális és gazdasági támogatására létrehozott nonprofit szervezet közel három évtizede közvetíti a német kormány költségvetési támogatását és a Németországban élő szász szervezetek adományait az erdélyi szászok irányába.

A román sajtóban nem esik szó a szervezetről, annak tevékenységéről, működését a román politikusok nem vitatják, nem firtatják,

szemben az erdélyi magyarság gazdasági támogatására négy évvel ezelőtt létrehozott marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvánnyal, amelyet diszkriminációval vádolnak, mert úgymond a magyar kisebbséget támogatja.

A kettős mérce azért is elgondolkodtató, mert az 1989-es rendszerváltás után számbelileg drasztikusan megfogyatkozott szász közösség tagjait (a 2011-es népszámlálás idején 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek Romániában) az utóbbi három évtizedben a Saxonia Alapítvány is átfogó gazdaságfejlesztési programmal támogatta.

Németeket is foglalkoztató cégek pályázhatnak

A munkáját német alapossággal és csendben végző Saxonia Alapítványt nem zaklatják tehát a román újságírók. Az alapítvány hírverése elenyésző. Aki ráakad a honlapjára, az egy szerény internetes felületen szerez tudomást létezéséről és programjairól. A honlap tanúsága szerint elsősorban idős szász embereknek nyújtanak szociális segítséget, de ha az érdeklődő tovább keres, akkor a német–román nyelvű weboldal egyik alkönyvtárában német nyelven ráakad a gazdasági támogatások hírére is.

A honlap szerint a gazdasági támogatásra szánt alapok a Német Szövetségi Köztársaság költségvetéséből származnak a romániai német kisebbség számára érkező támogatásként.

Ezekre azonban nemcsak a német kisebbség tagjai jogosultak, hanem minden olyan vállalkozó, aki kapcsolatban áll a német közösséggel Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Támogatást ugyanakkor az kaphat, aki megfelel a jogosultsági kritériumoknak. A rövid tájékoztató szerint legfeljebb 35 ezer euró értékű projektek finanszírozhatók. A pályázati összegek termelési és felszerelési források beszerzésére használhatók.

Az alapítvány honlapja nem tér ki arra, hogy mit takar a „más nemzetiségű vállalkozó, aki kapcsolatban áll a német kisebbséggel”.

Erről Klaus-Harald Sifft, a Saxonia Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának azt mondta, a gazdasági segítségnek kezdettől fogva az a célja, hogy az erdélyi vállalkozók – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – munkahelyeket teremtsenek. „A támogatottak egy része valóban a szász közösség soraiból kerül ki: célunk az, hogy Erdélyben, szülőföldjükön maradjanak. Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy sok szász nemzetiségű munkavállaló román vállalkozók cégeinél dolgozik. Amennyiben ezek a pályázó cégek megfelelnek az alapítvány által követelt támogatási feltételeknek, a vállalat hozzájut a finanszírozáshoz, ami gyakorlatilag kamat nélküli visszatérítendő hitel” – fogalmazott a barcarozsnyói szervezet vezetője.

A Saxonia Alapítvány programja Erdélynek csak egy részét fogja át, a feltüntetett megyéken kívül, más régiókból nem lehet pályázni.

A programbeli támogatásokat a partiumi sváb közösségek sem igényelhetik. A szász lakosság nagyarányú fogyása következtében az elnök szerint a pályázatok mintegy 70 százalékát román vállalkozók, 20 százalékát magyarok és 10 százalékát szász cégtulajdonosok nyerik el.

A Saxonia Alapítvány panziót is működtet a Brassó megyei Barcarozsnyón működő székhelyén •  Fotó: Casasaxonia.ro Galéria

A Saxonia Alapítvány panziót is működtet a Brassó megyei Barcarozsnyón működő székhelyén

Fotó: Casasaxonia.ro

Közel három évtizedes baráti szerződés alapján működnek

1992-es indulásakor a Saxonia Alapítvány szociális szervezetként működött; a Münchenben élő, Erdélyből kivándorolt szászok kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre.

Idézet
A kilencvenes évek elején azért létesítették, hogy szervezett formában segítse a szász közösség tagjait élelemmel, gyógyszerekkel, ruhával, pénzbeli támogatással és más programokkal. Németországi forrásainkból az alapítvány kórházakat, idősotthonokat, iskolákat, különböző állami intézményeket és hátrányos helyzetű személyeket egyaránt támogatott”

– magyarázza az indulás körülményeit Klaus Sifft.

Az alapítvány forrásainak csupán egy része érkezik a német költségvetésből, és igen jelentős a Németországban élő szász közösségek pénzadománya. Az alapítvány éves költségvetéséből mára nagyobb részt tesznek ki a Németországban élő szászok pénzadományai, mint közvetlenül a német költségvetésből átutalt összeg. A német költségvetési támogatás ugyanis az évek során változott.

Klaus Sifft szerint alapítványként nincsenek könnyű helyzetben, mert nemcsak a román hatóságok ellenőrzik munkájukat, hanem a németországi számvevőszék is, ezért minden pályázatuk igen szigorú feltételeknek felel meg. Gazdasági pályázataikat – amelyek maximum öt évre szóló, kamatmentes hitelt jelentenek – olyan cégek vehetik igénybe, amelyeknek gazdasági mutatói garanciát jelentenek arra, hogy a vállalkozás képes visszafizetni a 35 ezer eurós hitelkeretet.

Az elnök szerint az alapítvány működését az 1992-ben aláírt román–német barátsági szerződés szabályozza. Kérdésünkre, hogy a 28 évvel ezelőtt kötött egyezményt nem kellett-e újratárgyalni Románia európai uniós csatlakozását követően, az alapítvány elnöke szerint erre nem volt szükség, a román fél sem kérte, másrészt az alapítvány nem használ fel uniós forrásokat.

Idézet
Lengyelországban sem volt szükség utólagos szerződésekre és egyezményekre, holott a lengyeleknél is egy erdélyihez hasonló alapítvány működik, amely az ottani német közösséget támogatja anyagilag, többek között uniós forrásokból is”

– fogalmazott Sifft. Cord Meier-Klodt, Németország bukaresti nagykövete egyébként 1,35 millió eurós támogatási szerződést írt alá egy évvel ezelőtt a Saxonia Alapítvány vezetőjével, a megállapodás alapján a romániai német nyelvű oktatásban részt vevő 730 pedagógus és 200 óvónő részesül a német állam biztosította anyagi támogatásban.

Klaus Iohannis nem segít

Gazdasági támogatásával a Saxonia Alapítvány 25 év alatt mintegy ezer erdélyi céget segített, és számításaik szerint tízezer új munkahelyet hoztak létre a szolgáltatások, az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén. Az elnök szerint

munkájuk hatékonyságát bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben az összes pályázó közül mindössze egyetlen vállalkozó nem tudta visszafizetni a támogatásként kapott kedvezményes hitelét.

Klaus Sifft szerint ma egy erdélyi fiatalnak több esélye van egy sikeres vállalkozás megalapozására Romániában, mint Németországban, ezért is bátorítja a még itt élő szász fiatalokat, hogy ne vándoroljanak el.

Kérdésünkre, hogy a szász származású Klaus Iohannis román államfőnek mekkora szerepe van a német–román gazdasági kapcsolatok erősítésében, és ezen belül az erdélyi szász közösséget támogató alapítvány munkájában, Klaus Sifft kitérő választ adott. „Nem látok kapcsolatot Klaus Iohannis személye és a német–román gazdasági kapcsolatok fejlődése között. A Romániai Német Demokrata Fórum akkor sem érdeklődött gazdasági ügyek iránt, amikor Klaus Iohannis mostani államfő volt a szervezet elnöke a kétezres években, de igaz ez az RNDF mostani elnökére is” – állapította meg a szász alapítvány vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 28., hétfő

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu
2024. október 28., hétfő

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter

A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter
2024. október 28., hétfő

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint

A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint
2024. október 27., vasárnap

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását

Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.

Nagy viták övezik az uniós területalapú agrártámogatás gyökeres átalakítását
2024. október 26., szombat

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője

Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.

Románia lett az Európai Unió legnagyobb gáztermelője
2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében