Fotó: Facebook/OMV Petrom
Az OMV Petrom szerint a fekete-tengeri földgáz kitermelése nem késhet tovább, ezért ha a román hatóságok nem fogadják el az idén a megígért offshore kitermeléseket szabályozó jogszabály-módosítást, okafogyottá válhat a fekete-tengeri projekt a klímasemleges célok miatt – jelentette ki szerdán Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
2021. július 28., 20:332021. július 28., 20:33
A Fekete-tenger legjelentősebb gázmezőjében, a Neptun Deepben az osztrák cég birtokolja a kitermelési jog 50 százalékát, másik 50 százalékát az amerikai ExxonMobil, amely jelenleg tárgyalásokat folytat a román Romgaz vállalattal a részesedés megvásárlásáról.
Verchere elmondta, hogy
A vezérigazgató szerint emiatt létfontosságú lett, hogy a jogszabálymódosítás az idén megtörténjen, mert az átállás ideje alatt szükség lesz a gázra, hogy kiváltsa a környezetszennyezőbb szenet az energiatermelésben, ezért „iparkodnunk kell, és tudnunk kell, hogy ez a beruházás fontos Románia számára”. Mint mondta, csak akkor hajlandók befektetni, ha stabil adójogi környezetre számíthatnak, hiszen több milliárd euróról van szó.
Szintén szerdán Rainer Seele, az OMV vezérigazgatója Bécsben úgy nyilatkozott, hogy a Petrom jövője és kilátásai szempontjából „fontosabb, mint valaha” a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelése.
A tavaly decemberben hatalomra került jobbközép kormány megígérte, hogy a befektetők számára kedvezőbben módosítja az úgynevezett offshore-törvényt, de mindeddig nem történt érdemleges lépés. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!