Florin Cîţu miniszterelnök szerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek
Fotó: Román pénzügyminisztérium
Nem lehet minden települést egy kalap alá venni: lehet, hogy a nagyvárosok és a gazdag községek fenn tudják tartani magukat a befolyó adókból és illetékekből, ám a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei – húzta alá Ilyés Gyula önkormányzati szakpolitikus, amikor Florin Cîţu miniszterelnök azon kijelentéséről kérdeztük, miszerint idén nem kell kormánypénzeket visszaosztani a településeknek.
2021. február 20., 15:522021. február 20., 15:52
2021. február 20., 15:592021. február 20., 15:59
„Idén nem lesz szükség a helyi költségvetések kiegyenlítésére az állami büdzséből, hiszen az önkormányzatoknál marad az adók és illetékek száz százaléka” – szögezte le Florin Cîţu miniszterelnök, amikor az újságírók annak kapcsán faggatták, hogy a romániai településeknek az idén a tavalyinál kevesebb összegből kell gazdálkodniuk. A kormányfő arról beszélt, hogy becsléseik szerint idén 2 milliárd lej folyik be az önkormányzatok kasszájába.
A miniszterelnök ugyanakkor egyszerűen álhírnek nevezte, hogy az önkormányzatoknak 2021-ben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint tavaly. „Több pénz folyik be a helyben maradó adókból és illetékekből, így nem lesz szükség visszaosztásra a központi költségvetésből. A központi büdzséből fedezzük 90 százalékban a fogyatékkal élő személyek juttatásait, a gondozóik fizetését, és száz százalékban folyósítjuk a 100 lejes legkisebb iskolai ösztöndíjat” – szögezte le a miniszterelnök.
Fotó: Pixabay
„Az önkormányzati rendszert nem lehet egyetlen költségkategóriába sorolni, hiszen a 2800 kisközség háromnegyedének a működését sem fedezik a saját bevételei” – reagált a kormányfő szavaira a Krónikának Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Hangsúlyozta, biztonságra, kiszámíthatóságra és folytonosságra lenne szükség az önkormányzati rendszer finanszírozásában, hiszen ezek tevékenysége közvetlenül kihat az emberek életére. Ilyés aláhúzta: az önkormányzatok között nagy különbségek vannak jövedelmekben, költségekben, működésben és prioritásokban, nem azt várják el, hogy mindenre legyen fedezet, de a legszükségesebbeket biztosítani kell.
A nagyvárosokban, ahol több tízezer alkalmazott személyi jövedelemadója marad helyben ez több tízmillió lejes bevételt jelent, viszont vannak községek, ahol az önkormányzati alkalmazottak, a pedagógusok és a rendőrök mellett csak legfentebb egy kis mezőgazdasági vállalkozás működik.
„Tíz fizetés személyi jövedelemadója elenyésző összeg, hiába marad helyben, abból nem tudnak megoldani semmit. Nem lehet globálisan tekinteni az önkormányzatokra, amikor évtizedek óta vannak községek, melyek a központi költségvetésből visszaosztott pénzekből működnek” – részletezte az RMDSZ önkormányzati szakpolitikusa.
Fotó: Gábos Albin
Meglátása szerint a miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy nem ismeri a helyzetet. „Arról lehet vitatkozni, hogy melyik önkormányzatnak, milyen mechanizmus alapján osztanak vissza pénzeket, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz kiegyenlítés, mert fennáll a veszélye, hogy már májusban a községek fele működésképtelen lesz” – fogalmazta meg Ilyés Gyula. Arra is kitért, hogy száz százalékban helybenhagyott személyi jövedelemadó valójában nem jelent egyetlen önkormányzatnak sem pluszbevételt, szinte lejre pontosan azt a kiesést kompenzálja, amit az okozott, hogy 2018-ban 16 százalékról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót.
„Az állam törvényes kötelessége az iskolák fejkvótaalapú finanszírozása, a szociális kiadások, a fogyatékkal élők juttatásainak, gondozóik fizetésének a biztosítása, ez utóbbit az elmúlt három évben más és más konstrukció szerint támogatják.
– részletezte Ilyés Gyula, aki szerint a bukaresti pénzügyminisztérium a kilencvenes évek eleje óta önkormányzat-ellenes. „Úgy számolják az önkormányzatoknak juttatott pénzeket, mintha a vérüket szívnák, közben nincs egységes koncepció a helyi közigazgatási rendszer finanszírozásáról, hogy ne minden évet azzal kelljen indítani, hogy mennyi pénzt adnak a helyi költségvetések kiegyenlítésére, vagy éppen nem adnak semmit” – összegezte Ilyés Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!