Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hiába van meg végre a pénz és az akarat is az autópálya-építésre Romániában több évtizeddel a rendszerváltás után, ha manapság lassan már nincs ki megfogja a lapát nyelét. Pedig jelenleg több mint 800 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út épül(ne) az országban.
2024. február 07., 13:572024. február 07., 13:57
Általános problémára világított rá nemrég az Argeșulonline.ro portál: miközben a sztrádaépítők 4500-5000 lejes, azaz 1000 euró körüli nettó, kézbe kapott fizetéseket ajánlanak a nyomvonalak mentén élő szakképzetlen munkásoknak, sok helyen a munkanélküliek inkább a segélyt és a kocsmát választják. Az említett portál a Havasalföldet Erdéllyel összekötő, Piteşti és Nagyszeben között létesítendő új aszfaltcsík kivitelezőinek panasza nyomán készített összeállítást.
Eszerint a legnehezebb szakaszokon, az Argeș megyei Tigveni és a Vâlcea megyei Cornetu, illetve Cornetu és a Szeben megyei Bojca között dolgozó cégek rendkívül nehezen találnak helyi munkaerőt. Az előbbi, 37,4 kilométeres részen az olasz WeBuild (Astaldi), a 31,33 km-es utóbbi szakaszon a török Mapa Cengiz végzi a munkát.
Adrian Bodoc, a WeBuild projektmenedzsere az országos közútkezelő hatóság (CNAIR) egy korábbi videójában elpanaszolta, folyamatosan keresik a munkaerőt, februárban is állásokat hirdetnek meg, mert „Romániában ez sajnos továbbra is probléma”. Elmondása szerint szakképzett és szakképzetlen munkásokra egyaránt szükségük van, de helyiek hiányában vészmegoldásokhoz kell folyamodniuk, és külföldről hoznak embereket, akik számára szálláshelyeket készítenek elő.
Ezen felül az alkalmazottak különböző bónuszokat, étkezési utalványokat, túlórapótlékot, esetenként ingyenes szállást kapnak.
Azonban mindezt nem tartják túl vonzónak a helyiek, akik közül egyesek – a Râmnicu-Vâlcea Week nevű portál beszámolója szerint – „kifizetődőbbnek” tartják a segélyből éléssel járó semmittevést. Ugyanis a különböző állami támogatások révén – munkanélküli segély, gyereknevelési díj, fűtéspótlék – akár 2000 lejes jövedelmet is összehozhatnak, amire nem szívesen „dupláznának rá” munkával.
A portál idéz egy-két atyafit, akik egyik reggel egy Argeș megyei falu kocsmájában „indították a napot”. A megkérdezettek kétkedve fogadták, hogy valóban annyit fizetnek a sztrádaépítők, ugyanakkor hozzátették: cserébe „odatesznek lapátolni, azért a pénzért tönkreteszed az egészségedet és kórházba kerülsz”.
Az Argeșul Online portálnak megerősítette egy neve elhallgatását kérő térségbeli polgármester, hogy nagy probléma a munkaerőhiány. Elmondása szerint őket is megkereste a WeBuild, hogy segítsenek embereket toborozni, de nem sok sikerrel.
– fogalmazott az elöljáró.
Mint ismeretes, Románia 2023-ban átlépte a szimbolikusnak tartott 1000 kilométeres határt autópályák és gyorsforgalmi utak terén. Marcel Ciolacu kormányfő korábban kijelentette, hogy 2024 végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépülésére van „egyértelmű kilátás” (igazából ez a legoptimistább forgatókönyv), a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet az országban.
Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.
Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfői sajtóeseményen kijelentette, hogy a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Román céget vásárolt fel az osztrák acélipari nagyvállalat, a Voestalpine Group – számolt be Economedia.ro gazdasági portál.
1 hozzászólás