Fotó: Pixabay.com
Európai uniós viszonylatban Románia, Bulgária és Ciprus gazdasága bővült a legnagyobb mértékben a tavalyi negyedik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva – közölte kedden az EU statisztikai hivatala.
2021. február 16., 16:262021. február 16., 16:26
2021. február 16., 16:282021. február 16., 16:28
Az Eurostat szerint az euróövezetben átlagban 0,6%-kal, az Európai Unióban 0,4%-kal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest. A visszaesés a tagállamok által a világjárvány terjedésének fékezésére hozott korlátozó intézkedésekkel magyarázható. A tavalyi harmadik negyedévben egyébként az euróövezeti GDP 12,4 százalékkal, az EU hazai összterméke pedig 11,5 százalékkal nőtt, miután a második negyedévben előbbi 11,7 százalékos, utóbbi 11,4 százalékos visszaesést jegyzett.
aztán Bulgária (2,1%) és Ciprus (1,4%) következik a sorban. A legjelentősebb visszaesést Ausztria (mínusz 4,3%), Olaszország (mínusz 2%) és Franciaország (mínusz 1,3%) könyvelhette el – közölte az Agerpres.
A 2020-ra vonatkozó előzetes becslések szerint szezonális kiigazítással 6,8 százalékkal csökkent az euróövezet bruttó hazai terméke, míg az Európai Unióban 6,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az Európai Bizottság novemberben közzétett őszi előrejelzésében az Európai Unió gazdaságának 7,4 százalékos zsugorodását valószínűsítette 2020-ra, amelyet aztán 2021-ben 4,1 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos bővülés követ. Az euróövezet gazdasága a 2020-ra várható 7,8 százalékos visszaesést követően 2021-ben 4,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3 százalékkal nő – állt még a jelentésben.
Éves összevetésben az Európai Unió valamennyi tagállamában visszaesést jegyeztek 2020 utolsó negyedévében. Az euróövezetben 5 százalékkal, az Európai Unióban 4,8 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2019 utolsó három hónapjához mérten. Az előző negyedévben 4,3, illetve 4,2 százalékos visszaesést regisztráltak.
Éves összevetésben a spanyol gazdaság teljesítménye csökkent a legnagyobb mértékben (mínusz 9,1%), ezt Ausztria (mínusz 7,8%) és Olaszország (mínusz 6,6%) követi.
Kedden közölte gyorsjelentését a román Országos Statisztikai Intézet (INS) is. Ennek értelmében tavaly 3,9 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye. A negyedik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal esett vissza a GDP 2019 utolsó három hónapjához mérten, ez előző negyedévhez viszonyítva azonban 5,3 százalékos bővülést jegyeztek.
Váratlanul jól teljesített a román gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben, amikor a harmadik negyedévhez mérten 5,3 százalékkal gyorsult, így tavaly egész évben a GDP csak 3,9 százalékkal esett vissza, ami jobb a korábbi várakozásoknál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!