Sokan a leginkább azt érzékelik a járvány és a válság hatásaként, hogy megdrágultak az élelmiszerek
Fotó: Haáz Vince
Túl sok optimizmusra nem ad okot a 2021-es esztendő a román gazdaságot és ezzel együtt saját mindennapjainkat illetően a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint. Úgy vélik, idén nem számíthatunk látványos gazdasági eredményekre, viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére és a lej gyengülésére mindenképp készülhetünk.
2021. január 05., 15:252021. január 05., 15:25
Idén nem lehet látványos eredményeket elérni sem a gazdasági növekedés, sem az aggasztó költségvetési hiány csökkentése terén – jelentette ki a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója, akit arról faggattunk, hogy milyen várakozásokkal tekint gazdasági szempontból a 2021-es évre. Hangsúlyozta,
A nagyváradi közgazdász úgy véli, a kormány rögtön a választások után valószínűleg nem is mer bekeményíteni, ugyanakkor a járványhelyzet elhúzódása miatt az Európai Unió sem kéri számon a növekvő költségvetési hiányt.
„Az elmúlt évben külső sokk érte a gazdaságokat, a válság nem a gazdasági folyamatokból származott, hanem a járvány okozta” – idézte fel a szakértő. Emlékeztetett: a tavaszi világméretű lezárások során termelési láncok szakadtak meg, a fogyasztás jelentősen visszaesett, a koronavírus-járvány második hulláma miatt pedig az ősz folyamán is több országban kénytelenek voltak részleges leállásokat bevezetni, nem találtak más hatékony receptet a járvány kezelésére. Mindez világszerte hatalmas gazdasági visszaesést okozott.
Králik Lóránd rámutatott, bár a járvány Kínából indult, mégis, a drákói intézkedéseknek köszönhetően ők szenvedték meg legkevésbé a gazdasági hatásait, tavaly 2 százalékos gazdasági növekedést értek el, ami ugyan csekély mértékű az előző évekhez képest, de már korábban látszott, hogy a két számjegyű növekedést nem lehet fenntartani. A fejlett és a fejlődő világ többi része viszont megszenvedte a járványt,
ami viszont mégiscsak kisebb, mint a júniusban előrejelzett 6,5 százalék.
Az Európai Unió szintjén gondot jelent az átlag 11–12 százalékos költségvetési hiány – mutatott rá Králik Lóránd. Mint mondta, Romániában a deficit nem éri el ugyan a 10 százalékot, ám ez még nem jó hír, hiszen míg a többi tagországban elsősorban a koronavírus-járvány kezelésére áldoztak be nagy összegeket, Románia továbbra is szerkezeti hiánnyal küzd. A rendelkezésre álló 11 hónapos adatok szerint a deficit 8 százalékos, ám ennek csak a fele a gazdaságvédelmi intézkedések, a járvány kezelésének az ára.
„Január végén jelennek meg az elmúlt évre vonatkozó teljes adatok,
– fejtette ki az egyetemi oktató.
Meglátása szerint amúgy Florin Cîțu miniszterelnök „az ország egyik legjobb makrogazdasági elemzője, de politikai döntéseket kell meghoznia”. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetésben 7 százalékosra tervezik a deficitet, miközben a pénzügyi elemzők tanácsa, amelynek a kormányfő is tagja, úgy számol, hogy azt nem lehet 8,6 százalék alá szorítani. Ezzel párhuzamosan
Králik Lóránd úgy számol, 2021-ben nőni fog a munkanélküliségi ráta, elérheti a 7 százalékot, a román deviza pedig gyengülni fog az egységes európai fizetőeszközzel szemben, az árfolyam a nyár közepéig elérheti a 4,93 lej/eurót, az év végére pedig átugorhatja az 5,01-et.
Fotó: Pixabay
A kormány számításai szerint eközben az ipar, a mezőgazdaság teljesítménye is javulni fog, sőt az uniós helyreállítási csomagnak köszönhetően növekedik a beruházások mértéke. Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy tavaly a mezőgazdaság az elmúlt húsz év legrosszabb teljesítményét hozta a járványtól független, elsősorban időjárási tényezők miatt. Ebben az ágazatban a tavalyi drasztikus 21 százalékos visszaeséséhez képest, idén 9 százalékos növekedésre számítanak. Tavaly is 2,7 százalékkal növekedtek a beruházások, mert a jegybankok likviditással árasztották el a piacokat, hogy kompenzálják a járvány hatását, idén már 7 százalékos emelkedésben reménykednek az uniós helyreállítási csomagra alapozva.
„A költségvetési bérstop nem jelent spórolást, hiszen a kiadások a tavalyi szinten maradnak, ám már mutatkozik a szakszervezeti ellenállás” – emelte ki egyúttal a szakértő, aki szerint az év elején a társadalmi feszültségek fokozódásának lehetünk tanúi. Rámutatott:
A közgazdász beszélt ugyanakkor arról is, hogy az üzemanyag jövedéki adóját enyhe mértékben, 3 százalékkal megnövelték, ám a költségvetés kidolgozása után derül ki, hogy konkrétan milyen más adóbevételekkel számol a kormány. „A beígért digitalizálás hatásai kilenc hónapon vagy egy éven belül lesznek érzékelhetők, tehát az idei költségvetést még nem érintik. Ám az online pénztárgépek működtetésével, az árukövető rendszerrel és az adócsalás elleni határozott fellépéssel mindenképpen lehet növelni a bevételeket” – szögezte le az egyetemi oktató.
Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"
„A romániai lakosság leginkább azt érzékeli a járvány és az amiatt kialakult gazdasági válság hatásaként, hogy megdrágultak az élelmiszerek, többe kerül a megélhetés, ugyanakkor az ágazatok egy része fellendült, egy másik része összeomlott, új iparágak, szolgáltatások jönnek létre, a meglevők átalakulnak” – összegezte megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár.
Felidézte, az elemzők már két-három éve figyelmeztettek, hogy a gazdasági válság a ciklikusság miatt elkerülhetetlen, mégsem akart bekövetkezni a hanyatlás, még az elmúlt év elején is pörgött a gazdaság, az amerikai tőzsde a csúcsokon járt.
– emlékeztetett Szabó Árpád, aki pozitív hatásnak tartja, hogy a nehezen átjárható határok miatt sok országban bátorítják, hogy a termelés egy részét hazavigyék még akkor is, ha helyben drágább a munkaerő.
A járvány hatására ugyanakkor sokan áttértek távmunkára, az oktatás online zajlik, így felpörgött a számítástechnikai eszközök forgalma, kellett a kamera, a mikrofon, a nyomtató, tehát ez az iparág látványosan fellendült. Továbbá növekedett az online boltok forgalma, mindenki megtanult online vásárolni, használni a bankkártyát, sorolta a pozitív változásokat a szakértő.
Meglátása szerint negatívumként csapódott viszont le, hogy
továbbra is többe kerül a megélhetés, mint egy évvel korábban. Szintén a járvány negatív hatása, hogy „térdre kényszerült a vendéglátóipar, a turizmus, az előadóművészet, a rendezvényszervezés, a személyre szabott, fizikai kontaktust feltételező szolgáltatások, és mindez hosszú távon is érezteti a hatását”.
A közgazdász arra is kitért, hogy átalakult az ingatlanpiac, a nagy irodaházak kiürültek, a vidéki házak iránt megnőtt a kereslet. Az étel házhoz szállítása is fellendült, átalakult, megjelentek a kisebb cégek. „A járvány, a válság hatására új iparágak, szolgáltatások jelennek meg, a meglevők átalakulnak” – vont mérleget a szakértő, aki szerint az új összetételű parlament, az új kormány valószínűleg változtat a gazdasági szabályozásokon, az viszont csak később derül ki, hogy ennek jó vagy rossz hatásai lesznek, de mindenképpen hosszú távon meghatározzák az ország gazdaságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moldovai Köztársaságban terjeszkedik a legnagyobb romániai pénzintézet, a Transilvania Bank (Banca Transilvania) – írja az economica.net a pénzintézet közleménye alapján.
Az idei év első két hónapjában 38 százalékkal 1,03 milliárd euróra csökkent Romániában a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke a 2023 azonos időszakában jegyzett 1,66 milliárd euróhoz képest – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
Kína válaszul az amerikai vámemelésre 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetet vámot – jelentette be pénteken a kínai államtanács vámügyi bizottsága.
A higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, a margarin, valamint a csatornázási és a köztisztasági szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben márciusban a tavalyi harmadik hónaphoz képest.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A februári 5,02 százalékról márciusban 4,86 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.
Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.
Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!