Nem csak a járvány sújtja a román gazdaságot: fokozódhatnak a társadalmi feszültségek, egész iparágak alakulnak át

Sokan a leginkább azt érzékelik a járvány és a válság hatásaként, hogy megdrágultak az élelmiszerek •  Fotó: Haáz Vince

Sokan a leginkább azt érzékelik a járvány és a válság hatásaként, hogy megdrágultak az élelmiszerek

Fotó: Haáz Vince

Túl sok optimizmusra nem ad okot a 2021-es esztendő a román gazdaságot és ezzel együtt saját mindennapjainkat illetően a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint. Úgy vélik, idén nem számíthatunk látványos gazdasági eredményekre, viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére és a lej gyengülésére mindenképp készülhetünk.

Bíró Blanka

2021. január 05., 15:252021. január 05., 15:25

Idén nem lehet látványos eredményeket elérni sem a gazdasági növekedés, sem az aggasztó költségvetési hiány csökkentése terén – jelentette ki a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója, akit arról faggattunk, hogy milyen várakozásokkal tekint gazdasági szempontból a 2021-es évre. Hangsúlyozta,

az idei költségvetés leghamarabb két hét múlva körvonalazódik, akkor derül ki, milyen bevételekkel számol a kormány, esetleg milyen megszorításokra lesz szükség.

A nagyváradi közgazdász úgy véli, a kormány rögtön a választások után valószínűleg nem is mer bekeményíteni, ugyanakkor a járványhelyzet elhúzódása miatt az Európai Unió sem kéri számon a növekvő költségvetési hiányt.

Világszerte hatalmas gazdasági visszaesés

„Az elmúlt évben külső sokk érte a gazdaságokat, a válság nem a gazdasági folyamatokból származott, hanem a járvány okozta” – idézte fel a szakértő. Emlékeztetett: a tavaszi világméretű lezárások során termelési láncok szakadtak meg, a fogyasztás jelentősen visszaesett, a koronavírus-járvány második hulláma miatt pedig az ősz folyamán is több országban kénytelenek voltak részleges leállásokat bevezetni, nem találtak más hatékony receptet a járvány kezelésére. Mindez világszerte hatalmas gazdasági visszaesést okozott.

Králik Lóránd rámutatott, bár a járvány Kínából indult, mégis, a drákói intézkedéseknek köszönhetően ők szenvedték meg legkevésbé a gazdasági hatásait, tavaly 2 százalékos gazdasági növekedést értek el, ami ugyan csekély mértékű az előző évekhez képest, de már korábban látszott, hogy a két számjegyű növekedést nem lehet fenntartani. A fejlett és a fejlődő világ többi része viszont megszenvedte a járványt,

Romániában is jelentős mértékű, a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékának megfelelő gazdasági visszaesés körvonalazódik,

ami viszont mégiscsak kisebb, mint a júniusban előrejelzett 6,5 százalék.

Meg kell fizetni a pandémia kezelésének az árát

Az Európai Unió szintjén gondot jelent az átlag 11–12 százalékos költségvetési hiány – mutatott rá Králik Lóránd. Mint mondta, Romániában a deficit nem éri el ugyan a 10 százalékot, ám ez még nem jó hír, hiszen míg a többi tagországban elsősorban a koronavírus-járvány kezelésére áldoztak be nagy összegeket, Románia továbbra is szerkezeti hiánnyal küzd. A rendelkezésre álló 11 hónapos adatok szerint a deficit 8 százalékos, ám ennek csak a fele a gazdaságvédelmi intézkedések, a járvány kezelésének az ára.

„Január végén jelennek meg az elmúlt évre vonatkozó teljes adatok,

Idézet
valószínűleg 9,5–9,8 százalékos lesz a költségvetési hiány, ennek a felét, tehát a szerkezeti deficitet kell 3 százalék alá visszaszorítani olyan körülmények között, hogy az idei év első fele továbbra is a koronavírus-járvány hatásai elleni védekezés jegyében telik majd”

– fejtette ki az egyetemi oktató.

Meglátása szerint amúgy Florin Cîțu miniszterelnök „az ország egyik legjobb makrogazdasági elemzője, de politikai döntéseket kell meghoznia”. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetésben 7 százalékosra tervezik a deficitet, miközben a pénzügyi elemzők tanácsa, amelynek a kormányfő is tagja, úgy számol, hogy azt nem lehet 8,6 százalék alá szorítani. Ezzel párhuzamosan

a kormány 4,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, az elemzők viszont ennél kisebb, 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.

Králik Lóránd úgy számol, 2021-ben nőni fog a munkanélküliségi ráta, elérheti a 7 százalékot, a román deviza pedig gyengülni fog az egységes európai fizetőeszközzel szemben, az árfolyam a nyár közepéig elérheti a 4,93 lej/eurót, az év végére pedig átugorhatja az 5,01-et.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A mezőgazdaság lendíthet a helyzeten

A kormány számításai szerint eközben az ipar, a mezőgazdaság teljesítménye is javulni fog, sőt az uniós helyreállítási csomagnak köszönhetően növekedik a beruházások mértéke. Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy tavaly a mezőgazdaság az elmúlt húsz év legrosszabb teljesítményét hozta a járványtól független, elsősorban időjárási tényezők miatt. Ebben az ágazatban a tavalyi drasztikus 21 százalékos visszaeséséhez képest, idén 9 százalékos növekedésre számítanak. Tavaly is 2,7 százalékkal növekedtek a beruházások, mert a jegybankok likviditással árasztották el a piacokat, hogy kompenzálják a járvány hatását, idén már 7 százalékos emelkedésben reménykednek az uniós helyreállítási csomagra alapozva.

Fokozódó társadalmi feszültségek

„A költségvetési bérstop nem jelent spórolást, hiszen a kiadások a tavalyi szinten maradnak, ám már mutatkozik a szakszervezeti ellenállás” – emelte ki egyúttal a szakértő, aki szerint az év elején a társadalmi feszültségek fokozódásának lehetünk tanúi. Rámutatott:

az előző kormányok még 2017-ben ígérték meg, hogy 2022-ig a közszférában elérnek egy meghatározott bérszintet, ezek az ígért emelések idén elmaradnak, „a teljesítésük a jelenlegi körülmények között irreális elvárás”.

A közgazdász beszélt ugyanakkor arról is, hogy az üzemanyag jövedéki adóját enyhe mértékben, 3 százalékkal megnövelték, ám a költségvetés kidolgozása után derül ki, hogy konkrétan milyen más adóbevételekkel számol a kormány. „A beígért digitalizálás hatásai kilenc hónapon vagy egy éven belül lesznek érzékelhetők, tehát az idei költségvetést még nem érintik. Ám az online pénztárgépek működtetésével, az árukövető rendszerrel és az adócsalás elleni határozott fellépéssel mindenképpen lehet növelni a bevételeket” – szögezte le az egyetemi oktató.

•  Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala Galéria

Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"

Átalakulások időszaka

„A romániai lakosság leginkább azt érzékeli a járvány és az amiatt kialakult gazdasági válság hatásaként, hogy megdrágultak az élelmiszerek, többe kerül a megélhetés, ugyanakkor az ágazatok egy része fellendült, egy másik része összeomlott, új iparágak, szolgáltatások jönnek létre, a meglevők átalakulnak” – összegezte megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár.

Felidézte, az elemzők már két-három éve figyelmeztettek, hogy a gazdasági válság a ciklikusság miatt elkerülhetetlen, mégsem akart bekövetkezni a hanyatlás, még az elmúlt év elején is pörgött a gazdaság, az amerikai tőzsde a csúcsokon járt.

Idézet
Végül külső hatásra, a járvány miatt következett be a gazdasági válság”

– emlékeztetett Szabó Árpád, aki pozitív hatásnak tartja, hogy a nehezen átjárható határok miatt sok országban bátorítják, hogy a termelés egy részét hazavigyék még akkor is, ha helyben drágább a munkaerő.

A járvány hatására ugyanakkor sokan áttértek távmunkára, az oktatás online zajlik, így felpörgött a számítástechnikai eszközök forgalma, kellett a kamera, a mikrofon, a nyomtató, tehát ez az iparág látványosan fellendült. Továbbá növekedett az online boltok forgalma, mindenki megtanult online vásárolni, használni a bankkártyát, sorolta a pozitív változásokat a szakértő.

Meglátása szerint negatívumként csapódott viszont le, hogy

a tavaszi felvásárlási pánik hatására kiürültek a boltok polcai, a sokkra a kereskedők áremeléssel reagáltak, és hiába ért véget a járvány első hulláma, az árak nem estek vissza,

továbbra is többe kerül a megélhetés, mint egy évvel korábban. Szintén a járvány negatív hatása, hogy „térdre kényszerült a vendéglátóipar, a turizmus, az előadóművészet, a rendezvényszervezés, a személyre szabott, fizikai kontaktust feltételező szolgáltatások, és mindez hosszú távon is érezteti a hatását”.

A közgazdász arra is kitért, hogy átalakult az ingatlanpiac, a nagy irodaházak kiürültek, a vidéki házak iránt megnőtt a kereslet. Az étel házhoz szállítása is fellendült, átalakult, megjelentek a kisebb cégek. „A járvány, a válság hatására új iparágak, szolgáltatások jelennek meg, a meglevők átalakulnak” – vont mérleget a szakértő, aki szerint az új összetételű parlament, az új kormány valószínűleg változtat a gazdasági szabályozásokon, az viszont csak később derül ki, hogy ennek jó vagy rossz hatásai lesznek, de mindenképpen hosszú távon meghatározzák az ország gazdaságát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 26., szerda

A politikai instabilitás mélyítheti a deficitet a Fitch szerint

Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.

A politikai instabilitás mélyítheti a deficitet a Fitch szerint
2025. március 26., szerda

Több milliárd lejjel tartozik néhány tucat nagy adófizető

A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).

Több milliárd lejjel tartozik néhány tucat nagy adófizető
2025. március 26., szerda

Üdülési csekkek: várhatóan kártyára érkezik a megkurtított összeg

A közalkalmazottaknak várhatóan idén is kártyára utalják az üdülési támogatást – számolt be Adrian Voican, a Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Üdülési csekkek: várhatóan kártyára érkezik a megkurtított összeg
2025. március 26., szerda

Kivonul Romániából a világ egyik vezető textilipari vállalata

Kivonul Romániából a Karl Mayer, a világ egyik vezető textilipari gépgyártója, emiatt az ország jelentős beruházástól esik el – írta az Economedia.ro a Máramaros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség tájékoztatása alapján.

Kivonul Romániából a világ egyik vezető textilipari vállalata
2025. március 25., kedd

Több száz millió euróval támogatja az EB a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést

Az Európai Bizottság 615 millió euróval fogja támogatni a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést – jelentette be kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Több száz millió euróval támogatja az EB a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést
2025. március 25., kedd

Nincs elég utas, felfüggeszti Nagyvárad–Milánó-járatát a HiSky

Májustól már nem lehet jegyet foglalni a Nagyvárad–Milánó (Bergamo) útvonalon a HiSky által működtetett repülőjáratokra – jelezték többen is az elmúlt időszakban.

Nincs elég utas, felfüggeszti Nagyvárad–Milánó-járatát a HiSky
2025. március 25., kedd

A légkondik pörgetik az áramfogyasztást, az extrém időjárás rekordnövekedést okozott az áramfogyasztásban

Világszerte és Romániában is jelentősen megugrott a villamosenergia-fogyasztás 2024-ben, amit főként a légkondicionálók használata okozott. Az extrém időjárás, a hőség és a hideg egyaránt hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez.

A légkondik pörgetik az áramfogyasztást, az extrém időjárás rekordnövekedést okozott az áramfogyasztásban
2025. március 25., kedd

„Elkapnak mindenkit”: 15 millió euróra becsülik az adócsalás mértékét a fuvarmegosztó appoknál Tánczos szerint

Az Országos Adóhatóság (ANAF) 15 millió eurónyi adócsalást fedezett fel a fuvarmegosztó alkalmazásoknál – nyilatkozta Tánczos Barna pénzügyminiszter a Digi 24 hírtelevíziónak.

„Elkapnak mindenkit”: 15 millió euróra becsülik az adócsalás mértékét a fuvarmegosztó appoknál Tánczos szerint
2025. március 25., kedd

Történelmi pillanat: elkezdődtek a fúrások a Neptun Deepen

Elkezdődtek a fúrások Románia legnagyobb fekete-tengeri gázmezőjén, a Neptun Deepen – jelentette be Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.

Történelmi pillanat: elkezdődtek a fúrások a Neptun Deepen
2025. március 25., kedd

„Megostromolták” a fiatalok a munkaerőpiacot, továbbra is az IT fizet a legjobban

A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.

„Megostromolták” a fiatalok a munkaerőpiacot, továbbra is az IT fizet a legjobban