Minden eszközzel akadályozzák a romániai fakitermelést: már jóval olcsóbb az importból származó farönk a helyinél

A koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta eltelt időszakban duplájára nőtt a romániai erdőkben kitermelt fa ára. Ez egyedi jelenség Európában: a hazai fa ára jóval meghaladja a világpiaci értéket, így magától értetődően elindult a masszív faimport. Információink szerint a legnagyobb romániai fafeldolgozó vállalat, az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer az elmúlt egy évben mintegy ötmillió köbméter fát importált Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Németországból romániai üzemeibe.

A vagonokban, vasúton érkező farönk ára a hazai gyártelepekre szállítva is jóval olcsóbb, mintha a multinacionális nagyvállalat a környékbeli székelyföldi vagy moldvai erdőkben vásárolná meg a helyben kitermelt fát.

Míg egy fafeldolgozó nagyvállalatnak viszonylag könnyen és olcsón megoldható a nagy mennyiségű fa importja, addig az építőipar számára faelemeket szállító vagy a hazai kisebb bútorgyártó vállalatok jórészt hazai nyersanyagra szorulnak. Ami a végtermék értékesítésében okoz jelentős akadályt nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacokon is.

Szakemberek szerint nem véletlenül alakult ki a hazai kitermelésű fa világpiaci trendet jóval meghaladó drasztikus áremelkedésének az anomáliája. A hazai piacon folyamatosan csökkenő fakitermelés okai összetettek, és azt mutatják, hogy a mintegy hétmillió hektáron történő romániai erdőgazdálkodást egyre több adminisztratív megszorítás éri. András Róbert erdőmérnök, a 21 580 hektárt kezelő Zetelaka Erdőrendészet Rt. vezetője szerint egyre több hatáskört akarnak kivenni az erdészeti szakemberek kezéből, miközben

a természetvédő civil szervezetek erősödő lobbija miatt évről évre növelik a szakszerű erdőgazdálkodás alól kivont természetvédelmi területek nagyságát,

az úgynevezett Natura 2000 megnevezés alatt álló erdőségeket.

„A természetvédelmi területekkel az a legnagyobb gond, hogy az erdőgazdálkodást elveszik a hozzáértő szakemberektől. Az erdők sorsáról olyanok döntenek Bukarestben, akik soha nem jártak az adott területen. Korábban harminc szakképzett erdészünk gondozott egy 14 ezer hektáros, Natura 2000 besorolású védett erdőt. Értesítettek a minisztériumból, hogy többé nem tartozik hozzánk, mert egy külön ügyosztály alakult a Natura 2000 védett területek gondozására. Valójában ehhez a feladathoz nincsenek embereik: a hatalmas erdőrészt rábízták két alkalmazottra... El lehet gondolni, mekkora pusztulás fog itt végbemenni, ahol korábban 30 erdészünk feladata volt ezt a hatalmas területet ápolni, gondozni” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei erdőmérnök.

A Natura 2000 területek „nyakló nélküli” bővítését András Róbert szerint nem kísérte semmiféle előtanulmány: a tulajdonos a Bukarestből kapott minisztériumi döntésből értesült, hogy erdejét lefoglalták, amiért cserébe az állam némi kárpótlást ígér.

„A természetvédelmi területeket a múltban a minisztériummal jó kapcsolatokat ápoló néhány civil szervezet képviselője jelölte ki térképen, Bukarestben, amire rábólintott az állami adminisztráció, anélkül, hogy kikérték volna a tulajdonosok véleményét is. Olyan abszurditások történtek, hogy egy-egy székelyföldi falu teljes határával együtt védett területté vált. Ezekben az erdőkben nagyon nehéz vagy lehetetlen az észszerű erdőgazdálkodás: gyakorlatilag több kárt okoznak, mint amennyi haszon származik belőle” – érvel a székelyföldi erdőmérnök.

András a fő gondot a romániai környezetvédő civil szervezetek túlságosan megerősödött lobbijában látja, ami az erdő- és a vadgazdálkodás területén egyaránt megmutatkozik.

Néhány civil szervezetnek a Brüsszelbe eljuttatott elemzése apokaliptikus képekben mutatja be a romániai erdőgazdálkodást, ahol ellenőrizetlenül irtják az erdőket.

„Aki valamennyire ért a romániai erdőgazdálkodáshoz, jól tudja, hogy mindez hazugság. Az ország mintegy hétmillió hektár erdejéből itt található Európa legnagyobb összefüggő, több mint egymillió hektáros erdős területe” – magyarázza a zetelaki erdőmérnök.

András Róbert szerint a szakszerű erdőgazdálkodást nemcsak környezetvédelmi okokból nehezítették meg. Az összes állami és magánerdészet munkája átalakult a rengeteg papírtologatás miatt. A gondok fő okát a hatalmas bürokráciában látja. Amíg néhány évvel ezelőtt egy erdészeti dossziét egy-két felettes írt alá, ma az aktacsomóra 8-10 aláírás szükséges. Zömében olyan megyei, regionális és bukaresti hivatalokban szükséges aláírásokról van szó, ahol a beadványt kézjegyével ellátó hivatalnoknak fogalma sincs, hol van a kérdéses erdőrész. A szakember szomorú tapasztalata az, hogy a helyi erdészeken kívül senki nem végez terepmunkát, csupán a dossziék utaznak. A romániai erdőgazdálkodásban sikerült meghonosítani minden idők legnagyobb bürokráciáját, ami az erdészetek rengeteg pénzébe és idejébe kerül.

Az időhúzással járó bosszúságok csak egy kis szelete a problémahalmaznak: a szakember szerint a mai rendszer súlyosan károsítja a hatékony erdőgazdálkodást. „Gyakran előfordul, hogy egy-egy erdőrészben súlyos betegség jelenik meg. Ilyenkor a megfertőződött fákat minél gyorsabban ki kell vágni és el kell takarítani az adott parcellából, hogy meg tudjuk előzni a kórokozók gyors terjedését. Ha a bürokrácia miatt hetekig kell várni a vágási engedélyre, az erdő többi részében is hatalmas károk keletkeznek.

– magyarázza András Róbert.

A hét közbirtokosság, több iskola, egyház és polgármesteri hivatal erdejét gondozó zetelaki magánerdészet egy a sok közül a Székelyföldön; létrehozói, az erdőtulajdonosok felügyelik és számonkérik az erdészek munkáját. A közbirtokossági erdők jó működését mutatja, hogy belső rendszabályuk szerint első körben mindig a helyi fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik a kitermelt farönköt, és csak a felesleges mennyiség kerül távolabbi piacokra. Az elmúlt két évtized alatt sikeresen kiépült helyi erdőgazdálkodásba kakukktojásként próbálnak benyomulni a Brüsszelből finanszírozott civil szervezetek és a bukaresti kormányhivatalok, évről évre pluszterheket róva az erdőtulajdonosokra és az erdészetekre egyaránt. Ilyen körülmények között nem meglepő a hazai fakitermelés gyors visszaesése, és a fa árának az elszabadulása.

„Tulajdonképpen magunk ellen beszélek, amikor a faáremelkedést kritizálom, hiszen ekkora bevételeink rég nem voltak, amiből jóval több jut az erdészeti infrastruktúra, az erdei utak fejlesztésére meg más beruházásokra is. Ezzel együtt nagyon rossznak tartom a mostani helyzetet, mert megviseli a fát, mint nyersanyagot felhasználó hazai feldolgozóipart.

– fogalmazott a Krónikának András Róbert erdőmérnök, a Zetelaka Erdőrendészet részvénytársaság vezetője.