Betiltaná a kormány a „gyufásskatulya-lakásokat”: egy július végén megjelent határozat szerint a helyi önkormányzatok, illetve polgármesteri hivatalok ezentúl nem adhatnak építkezési engedélyt olyan ingatlanokra, amelyek nem tartják be a törvény által előírt minimális felületi és felszereltségi előírásokat – amelyek egyébként már jó pár éve hatályban vannak.
2016. augusztus 12., 11:452016. augusztus 12., 11:45
A Profit.ro hírportál összeállítása szerint a kabinet arra kötelezi a hivatalokat, hogy az engedély kibocsátása előtt ellenőrizzék, az építendő lakás vagy ház felülete megfelel-e az előírt értékeknek. A már 1996 óta hatályban lévő 114-es számú jogszabály szerint egy garzonlakás hasznos felülete legalább 37 négyzetméter kell hogy legyen, ebből 18 négyzetméteren kell elterülnie a szobának, az ingatlanban pedig egy legalább 4 négyzetméteres mellékhelyiséget is ki kell alakítani. A kétszobás lakrészek minimális felülete 52 négyzetméter egy 18 négyzetméteres nappalival, illetve egy 12 négyzetméteres hálószobával, míg a háromszobás lakások esetében legalább 66 négyzetméter hasznos felületet kell biztosítani.
Az előírásoknak számos régi építésű ingatlan nem tesz eleget, és az elmúlt években felhúzott lakások, házak esetében sem mindig tartották be az értékeket. A hirdetésekben számos 35 négyzetméter körüli garzonlakást, valamint 50 négyzetméteresnél kisebb kétszobás ingatlant kínálnak eladásra, illetve bérlésre, és a RealTime tanácsadó cég tavalyi felmérése is arra mutat rá, hogy a beruházók egy ideje átlagosan 49–50 négyzetméteres lakásokat építenek. Cristina Roşca, a RealTime szakértője azt is elmondta: a számbeli visszaesés a minőség rovására is ment, hiszen az elmúlt években olyan ingatlanokat is felhúztak, ahol például a konyha nem rendelkezik ablakkal.
Az ingatlanok 17 százaléka üresen áll
Üresen áll a romániai ingatlanok 17 százaléka, azaz a mintegy 8,5 millió lakás és ház közül körülbelül egymilliónak nincs állandó lakója az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint. A regionális fejlesztési minisztérium rámutatott: ezzel globális szinten nálunk a legmagasabb a lakatlan ingatlanok. Az üres otthonok tulajdonosainak nagy része több ingatlannal rendelkezik, a lakó nélküli lakásokat pedig üdülőházként használják vagy örökölték, de a statisztikában olyanok is szerepelnek, amelyek azért maradtak üresen, mert a lakók külföldön dolgoznak.
A július 28-án megjelent – az országos otthonteremtési stratégiát tartalmazó dokumentumra vonatkozó – kormányhatározat indoklása szerint a lakások méretének szűkülése főként az ingatlanok drágulásának tudható be. Jelenleg az újépítésű lakrészek négyzetméterenként átlagosan 885 euróba kerülnek, eszerint egy 50 négyzetméter körüli garzon ára 44 ezer euró lenne, ez pedig megfizethetetlen a családalapítás előtt álló párok vagy egyedül élők nagy része számára.
A több gyermeket nevelő házaspároknak ennél nagyobb otthonra van szükségük, de ilyen árak mellett nem biztos, hogy sokan belevágnának az előírásoknak megfelelő felületű ingatlan vásárlásába.
A 2014-ben alapított Terület- és Városfejlesztési Központ (CDUT) létrehozója, Alexandru F. Ghiţă, aki az országos stratégia kidolgozásában is részt vett, úgy véli: az ingatlanokra vonatkozó értékeknek rugalmasnak kellene lenniük. „A kritériumok nem mindig eredményesek, hiszen ha túl nagy felületet határozunk meg, akkor elképzelhető, hogy a mennyiségi bővítés a minőség kárára fog menni” – magyarázta a szakember.
Nem tetszik a Zöld ház program a polisztirolgyártóknak
Elégedetlenek a Zöld Ház programra vonatkozó törvénytervezettel a polisztirol szigetelőanyagot gyártó cégek, mert a matéria nem szerepel azon építkezési anyagok között, amelyek használata után kedvezményt biztosítanak a program keretében. A javasolt feltételek szerint az építtetők környezetkímélő anyagokat használhatnak az ingatlan szigeteléséhez, például kendert, gyapjút, parafát vagy cellulózt.
A gyártók azt állítják, hogy a polisztirol is környezetkímélő anyag, hiszen csökkenti az ingatlan energiafelhasználását. Dan Anghel, a termelőket tömörítő egyesület munkatársa úgy nyilatkozott: a szaktárca és a Környezetvédelmi Alap is ígéretet tett arra, hogy a közvitán lévő tervezet szövegét módosítani fogják. A Zöld ház programot ötéves szünet után kezdenék újra, a környezetvédelmi minisztérium becslése szerint pedig első körben 10 ezer kedvezményezettet fognak finanszírozni.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!