Meglepően gyorsan álltunk át távmunkára, a járvány után is velünk maradnak az új szokások

Gyors átállás. A tavalyi év végén félmillióhoz közelítette a távmunkában dolgozók száma Romániában •  Fotó: Haáz Vince

Gyors átállás. A tavalyi év végén félmillióhoz közelítette a távmunkában dolgozók száma Romániában

Fotó: Haáz Vince

Egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-világjárvány hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem félmillióan dolgoznak távmunka-szerződéssel Romániában, de a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint mindenképp látványos lett volna a növekedés, mivel lemaradásban voltunk a nyugati társadalmakhoz képest. A pandémia lezárultával is velünk marad a távmunka vagy egyfajta hibrid rendszer, de számos kérdés tisztázásra vár még.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2022. február 01., 19:562022. február 01., 19:56

Miközben néhány éve még fehér hollónak számítottak Romániában, akik számára munkáltatójuk lehetővé tette a távmunkát, vagyis azt, hogy otthonról, esetleg egy coworking irodából vagy más helyszínről dolgozzanak, a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán ma már egyre elterjedtebb ez a tőlünk nyugatabbra amúgy régóta alkalmazott munkavégzési módszer.

És egyre biztosabbnak látszik, hogy a pandémia lecsengése után is velünk marad, legalább hibrid formában.

Azt, hogy mennyire gyors ütemben vált elterjedtté a távmunka, az Economedia.ro gazdasági portál által idézett hivatalos statisztikai adatok illusztrálják a legjobban. Ezek szerint 2018. december 31-én az egész országban összesen három távmunkaszerződést tartottak nyilván, valamennyi a versenyszférában. Tény, hogy hivatalosan csak 2018-ban, a 81-es számú törvénnyel határozták meg és szabályozták a távmunkát. 2019. december 31-én így már 13 744 távmunkás szerződést regisztráltak a versenyszférában a területi munkaügyi felügyelőségek, és már állami vállalatoknál is létezett 91 olyan alkalmazott, aki nem az irodából dolgozott.

2020 első két hónapjában is nyomon követhető a növekedés, de a számok azt követően robbantak be, hogy 2020 márciusában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások nyomán nagyon sokan folytatták otthonról a munkát. A pandémia első évének végére már 332 467 személy dolgozott távmunkában. A trend 2021-ben is folytatódott, január végén már 398 122-en, április végén 403 872-en dolgoztak távmunkában. A járvány visszaszorulása nyomán csökkenésnek indult ugyan a hasonló szerződések száma, és július végén már „csak” 395 055-öt tartottak nyilván, augusztusban már elérte a 399 125-öt, szeptember végére újfent meghaladta a 400 ezret, és a tavalyi év végén már 434 246 távmunkás szerződést regisztráltak.

Fel kellett zárkózni

„A kiindulási pont az, hogy Romániában még néhány évvel ezelőtt a távmunka sokkal alacsonyabb szinten volt, mint az európai uniós átlag, alacsony bázisról produkált nagymértékű növekedést” – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Hozzátette,

az utóbbi évek drasztikus növekedésével valójában Románia ezen a téren felzárkózott Európához.

Vagyis a koronavírus-járvány nélkül is növekedett volna a távmunka aránya az országban, ám – húzta alá a szakember is – valószínűleg nem ilyen ütemben és ilyen mértékben.

„A távmunka valamilyen szintű elterjedése azért is borítékolható volt, mert Romániában néhány éve megnövekedett a kiszervezett vállalati tevékenységek aránya, az off shoring. Tehát a multinacionális vállalatok bizonyos tevékenységüket, például a globális könyvelésüket kiszervezték Kolozsvárra, Temesvárra, Bukarestbe, általában nagy egyetemi központokba” – mutatott rá egyúttal a közgazdász.

Mint magyarázta: ezeknek a vállalatoknak egy teljes részlege központosítva van egy másik országban, ahol olcsóbb a munkaerő, ám a központosítás szavatolja a hatékonyságot.

Ezek aránya ugrásszerűen megnőtt Romániában, és ezek a vállalatok a külföldön megszerzett tudást, az ottani trendeket gyorsan alkalmazzák a kihelyezett központokban, a romániai munkavállalók egy részét könnyen átállították távmunkára.

A pandémia ezt tovább fokozta, hiszen a nagyvállalatok általában irodaházakban rendezkedtek be, sok esetben nyílt térben sokan dolgoztak együtt, ezt a formát a járvány miatt már nehezen lehetett fenntartani, így még többen álltak át távmunkára. „Még ilyen körülmények között is meglepően gyors volt az átállás, és annak a természetessége, hogy elkezdtünk otthonról vagy távmunkában dolgozni, úgy hogy közben mindez nem járt hatékonyságveszteséggel” – fejtette ki a közgazdász.

Felidézte, az egyetemen készítettek korábban egy nem reprezentatív felmérést arra vonatkozóan, hogy a vállalatvezetők mennyire elégedettek a home office-ban dolgozó munkatársaik teljesítményével, és kiderült, hogy a teljesítmény nem romlott számottevően, sőt bizonyos esetekben javult, miközben a vállalatok költséget tudtak megspórolni.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A hibrid rendszeré a jövő

„Amint a koronavírus annyira megszelídül, hogy az életünk természetes részévé válik, mint az influenza, és már semmilyen korlátozó intézkedés nem lesz érvényben, a jelenleg távmunkában dolgozók egy része visszatér az irodákba” – véli ugyanakkor Rácz Béla, aki szerint fontos kiemelni, hogy a távmunka leginkább az irodai tevékenységre jellemző. Meglátása szerint a visszatérés fokozatos lesz, nem úgy történik, hogy aki most távmunkában dolgozik, hirtelen visszamegy az irodába.

Valószínűbb, hogy egy hibrid rendszer lesz inkább jellemző, például, hogy kétnaponta járnak be az alkalmazottak.

Ilyen módon a költségeken is lehet spórolni, elég lesz egy kisebb iroda, ha az alkalmazottak nem egyszerre járnak be, ugyanakkor az alkalmazottaknak is megfelel, ha közben otthonról is tudnak dolgozni, nem kell minden nap időt tölteni a tömegközlekedésen vagy az autóban. „Azok a rendszerek, melyeket a vállalatok, közintézmények, tanintézetek a járvány alatt elkezdtek használni, megmaradnak, sokkal könnyebb most már online gyűlést szervezni, megvannak a módszerek az együttműködésre akkor is, ha az emberek nincsenek egy térben” – összegzett az egyetemi oktató.

A szabályozás részleteit még ki kell dolgozni

Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője is azt tapasztalja, hogy egyre népszerűbb a távmunka, egyre többen választják ezt a foglalkoztatási formát. Kérdésünkre elmondta: a szerződést egyszerű megkötni, ugyanaz az eljárás, mint amikor megváltoztatnak egy munkaszerződést, mind a két félnek alá kell írnia a módosítást, vagy eleve indulásból úgy kötik meg a felek a szerződést, hogy a munkavállaló otthoni vagy távmunkában dolgozik.

„Tulajdonképpen Románia még mindig a folyamat elején jár, ezután fognak még jelentkezni a távmunkával járó megoldatlan problémák, amelyekre majd jogszabályban kell választ adni.

Idézet
Például az olyan kérdéseket kellene szabályozni, hogyan osztják meg a munkavégzéssel járó költségeket, ki biztosítja a felszerelést, a munkavégzéshez szükséges eszközöket, ki fizeti a közös költséget, az energiát, bepótol-e a munkaadó a munkavállaló otthoni számláiba”

– részletezte a főfelügyelő. A szakember szerint érdemes ezt a szerződéskötés előtt tisztázni, mert a törvény a távmunka ezen vetületeit nem szabályozza.

Ugyanaz vonatkozik a versenyszférára és a közszférára is, hiszen az állami alkalmazottak egy része szintén távmunkában dolgozik, esetükben sincs ez leszabályozva. „A közszférában az sem egyértelmű, hogy a távmunkában dolgozók jogosultak-e különböző pótlékokra. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha a munkaadó átvállal ilyen költségeket, azt miként számolja el” – sorolta Ördög Lajos, aki úgy véli,

az ilyen jellegű szerződések száma növekedni fog, ezért a különböző kérdésekre előbb-utóbb választ kell adni a szabályozás keretén belül.

Meglátása szerint a távmunka hatékonysága sokban múlik az alkalmazott habitusán, mennyire van szüksége arra, hogy napi szinten kapcsolatban legyen a munkatársaival, vagy mennyire hatékony egyedül a problémamegoldó képessége. „Jelenleg is van lehetőség arra, hogy hibrid rendszerben dolgozzanak a munkavállalók, hiszen a munkaszerződést úgy kötik meg, ahogy a felek megegyeznek a munkavégzés feltételeiről. Az ellenőrzés bonyolultabb, amikor a Kovászna megyei munkaadónak egyik alkalmazottja Bukarestben, a másik Dorohoiban dolgozik. Ilyen esetben a felügyelőségek együttműködnek, ez is most van kialakulóban. A munkavégzés körülményeit ellenőrzik, valamint azt, hogy a munkavédelmi előírásokat ismertették-e, betartják-e, a szerződésben foglaltak szerint zajlik-e a távmunka” – mondta el Ördög Lajos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 09., vasárnap

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben

2024-ben országszerte összesen 83 012 céget töröltek a cégjegyzékből Romániában, 16,52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben
Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben
2025. február 09., vasárnap

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben

2025. február 09., vasárnap

Csökkent a nyugdíjasok száma

Idén januárban 4 696 568 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 6781-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2752 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.

Csökkent a nyugdíjasok száma
Csökkent a nyugdíjasok száma
2025. február 09., vasárnap

Csökkent a nyugdíjasok száma

2025. február 09., vasárnap

Nem szokványos a romániai fogyasztó – Mi kerül a bevásárlókosárba?

A romániai kiskereskedelem a pragmatizmus és az élvezetek iránti vágy kombinációját tükrözi – derül ki a romániai fogyasztói szokások átfogó elemzéséből, amelyet a Footprints AI romániai technológiai vállalat készített.

Nem szokványos a romániai fogyasztó – Mi kerül a bevásárlókosárba?
2025. február 07., péntek

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken bejelentette, hogy részt fog venni február 10-én a nagy hipermarketláncok által elkövetett „visszaélések” elleni tüntetésen, és csatlakozásra szólította fel a lakosságot.

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját
2025. február 07., péntek

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony

A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony
2025. február 07., péntek

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán

Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán
2025. február 07., péntek

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra

Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra
2025. február 06., csütörtök

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok

Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok
2025. február 06., csütörtök

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet

Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet
2025. február 06., csütörtök

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF