– jelentette ki érdeklődésünkre Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.

Összegzésképpen kifejtette, a kolozsvári „őslakosok” egyre inkább kiszorulnak a városból, viszont a környező megyékből érkező befektetők megmagyarázhatatlanul magas árakat fizetnek a kincses városi lakásokért.

– mutatott rá az ingatlanközvetítő. Kifejtette, az adásvétel nem pörög ugyan olyan mértékben, mint az elmúlt években, de még mindig nagy a kereslet, Máramaros, Szilágy, Beszterce megyéből érkeznek vásárlók, akik még mindig úgy gondolják, hogy „Kolozsvár az ingatlanok eldorádója”.

Mindez olyan körülmények között, hogy semmi nem utal arra, miszerint ez a trend hosszú távon fenntartható, hiszen a bérpiac megingott, az Airbnb-rendszerben kiadott lakásokat továbbra sem tudják hasznosítani, sőt már szállodákat is próbálnak ilyen módon értékesíteni, hosszú távra kiadni, ám eredménytelenül. „A gazdaságban néhány iparág leállt vagy lelassult, ez visszaveti a bérpiacot.

– osztotta meg velünk tapasztalatait Bónis Endre.

Hozzáfűzte: a befektetők még nem érzik annak a súlyát, hogy átalakul a bérpiac, kérdéses, ki tudják-e majd adni a befektetés céljából vásárolt lakást, hasznosítható lesz-e megfelelő rentabilitással.

„Mindenki abban bízik, hogyha vásárol egy kétszobás belvárosi lakást, havi 500 euróért kiadja bérbe. Nem veszik figyelembe, hogy a város egy része leállt, az egyetemi oktatás online zajlik, a turizmus, a vendéglátás döcög, kínlódik” – irányította rá a figyelmet az ingatlanközvetítő. 

Ez is beindított egy láncreakciót, a megnövekedett kereslet miatt a környező falvakban szintén magasak az árak. 

Emellett a járvány okozta lezárások hatására egyre többen vásárolnak társasházat, ezek ára is irreálisan megnőtt, a piac erre úgy reagált, hogy a befektetők többsége most olyan telket keres, amelyre társasházat tud építeni. Tehát a fejlesztők sem érzik a válság hatását, nem fogták vissza magukat, ugyanúgy vásárolják az építkezésre alkalmas telkeket, ha piacra dobnak egy új építésű lakást, négyzetméterenként 2200–3000 eurós áron, még mindig tudják értékesíteni.

„Az ingatlanpiac mindig későn reagál a válságra, hiszen két-három év, amíg egy projekt lezárul, lefut az engedélyeztetés, az építés, tehát lassan éri utol magát a folyamat” – összegzett Bónis Endre. A szakértő különben arra számít, hogy hasonlóan a 2008-as válsághoz, a jelenleginek is lesz hatása az ingatlanpiacra.

– vetítette előre a közvetítő, aki arra is számít, hogy az európai uniós, valamint állami támogatások egy részét is ingatlanfejlesztésbe fektetik, ez is a túlkínálathoz vezet, ugyanakkor a vásárlóerő válság okozta megrendülése is az árak csökkenését eredményezheti.

Nagyváradon is maradt
minden a régiben

A Partiumban az  ünnepek alatt az elmúlt évekhez képest kevesebb volt az adásvételek száma – jelentette ki György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője, amikor arról faggattuk, hogy milyen változásokat tapasztalt az elmúlt időszakban. Mint részletezte, a korábbi években Nagyváradra és környékére hazatértek a külföldön dolgozók, és ingatlanba fektették a pénzüket, az elmúlt év végén ez a hullám elmaradt, mert külföldről nehézkes volt a beutazás. De – tette hozzá – az év többi időszakához viszonyítva nem esett vissza az adásvételek száma, és az árak is tartják magukat.

György-Csáki István pedig optimista, tapasztalatai szerint a vásárlóerő sem gyengült, a fogyasztás nem csökken. „Továbbra is vásárolnak befektetés céljából lakásokat, az ingatlant tartják a legbiztosabb befektetésnek. Akinek van pár tízezer eurója, úgy számol, hogy a bankban alig kap érte valamit, viszont ha ezért a pénzért vásárol egy lakást, kiadja albérletbe, Airbnb-rendszerben, még mindig megvalósít egy állandó, valamennyire passzív jövedelmet” – fejette ki az ingatlanközvetítő. 

Nagyváradon például bár kisebb mértékben, de még mindig működik a rendszer, elsősorban a luxuslakásokat veszik ki hosszabb távra bérbe. „Úgy gondolom, hogyha a beoltottak száma növekedni fog, a fertőzések száma csökken, az élet visszaáll a rendes kerékvágásba, ha a gazdaság is talpra áll, és az ingatlanpiac zavartalanul működik tovább” – mondta György-Csáki István.

A székelyföldi városokban
sincs változás

A Székelyföldön  nem változott sokat az ingatlanpiac az elmúlt időszakban, a tranzakciók száma és a lakások ára sem csökkent – vont mérleget megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Az ügynökség a szolgáltatásaival a teljes Székelyföldet lefedi, és a vállalkozó azt tapasztalja, hogy a bérpiac ott is mérséklődött valamennyire, ám ez nem eredményezte azt, hogy több lakást kínálnak eladásra, az ügynökség portfóliója nem bővült.

– mutatott rá Szabó Lehel. Meglátása szerint ugyanakkor addig nem is változik a helyzet, amíg a bankok nem szigorítanak a hitelezési feltételeken. A szakember egy év múlva, 2022-re számít arra, hogy a kereslet-kínálat viszonya átbillenhet, ugyanis ha már nem lesznek ennyire kedvezőek a hitelkonstrukciók, a potenciális vásárlók nem jutnak kedvező kölcsönhöz.

Szabó Lehel tapasztalatai szerint jelenleg a Székelyföld különböző régiói között nincs számottevő különbség, a telkek, házak iránt sokan érdeklődnek, de a panellakások iránt is van kereslet, az Első otthon programmal inkább tömbházlakást vásárolnak. A szakember kérdésünkre leszögezte, nem tartja valószínűnek, hogy idén számottevő változás lesz a székelyföldi ingatlanpiacon.