Fotó: Haáz Vince
Romániában is „beköszöntött” a jó ideje világszerte érzékelhető energiaár-csökkenés: az ukrajnai háború okozta válság kitörése óta először a szolgáltatók tucatszámra a kormány által megszabott árplafon alá „merészkedtek” az új ügyfeleknek szóló ajánlataikkal.
2024. február 06., 18:012024. február 06., 18:01
Az elektromos áram piacán egyre több vállalat kínál ilyen szerződéseket: a Hotnews hírportál beszámolója szerint kedden reggel 19 olyan ajánlat szerepelt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) árösszevető honlapján, amely a 100 kilowattórás havi fogyasztás alatti háztartások számára megszabott 0,68 lej/kWh-s árplafon alatt volt; hétfőn még csak 17 „ment alá”, tehát számuk növekedőfélben van.
Érdekesség, hogy a sokáig „verhetetlen” árakat kínáló állami vállalat, a Hidroelectrica már nem a legolcsóbb: 0,77 lejes tarifája az első árplafon fölött van. A következő fogyasztói kategóriában (havi 100–255 kWh között) viszont még mindig az egyetlen, amely a 0,8 lejes árplafon alatt köt új szerződést 0,77 lej/kWh-s díjszabással, igaz, nyolc további ajánlat pontosan az ársapka értékének felel meg. A nagy fogyasztók (255 kWh fölött) számára megállapított 1,3 lej/kWh-s plafon alatt pedig 9 ajánlatot talált kedden reggel a Hotnews.
Mindezek láttán felmerül a kérdés: miért kell továbbra is fenntartani az árkorlátozást-kompenzálást – amelyről már bejelentették, hogy 2025 áprilisáig biztos érvényben lesz –, és miért nem hagyják, hogy az árliberalizáció magától szabályozza az árakat. Ugyanis az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében
mivel – amint arról beszámoltunk – az energiahordozók tőzsdei ára jócskán csökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest. Mivel azonban Romániában még mindig a két évvel ezelőtti szinten tartják az árakat, ez jelentős nyereséget hoz a szolgáltatóknak, miközben az államnak közpénzekből kell kiegyenlítenie a lakossági ár és a valós piaci ár közötti különbséget.
Az intézkedés fenntartása azért is „sántít”, mert cégek számára januártól már nem alkalmazzák. Ezért Brüsszel magyarázatot vár arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság számára miért kell mégis fenntartani.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter múlt héten bejelentette, a bukaresti kormány is vizsgálja, milyen változtatásokat eszközölhetnek. Viszont célként nem az árliberalizációt, hanem „a számlák további csökkentését” nevezte meg, konkrétumokkal azonban nem szolgált. Néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, 2025 áprilisáig nem változtatnak az ársapka szintjén, hogy ne okozzanak újabb bonyodalmakat a szolgáltatóknak a számlakibocsátás terén.
Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte, az egész piac, az egész termelői és szállítói lánc azt akarja, hogy fokozatosan megszűnjenek az intézkedések, hogy kilépjenek a kompenzációs és felső határértéket megállapító rendszerből.
– tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a tavalyi év végén közölt becslések szerint 2023-ban 9-10 milliárd lejt költött az állam az energiaár-kompenzációra.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!