Fotó: Haáz Vince
Romániában is „beköszöntött” a jó ideje világszerte érzékelhető energiaár-csökkenés: az ukrajnai háború okozta válság kitörése óta először a szolgáltatók tucatszámra a kormány által megszabott árplafon alá „merészkedtek” az új ügyfeleknek szóló ajánlataikkal.
2024. február 06., 18:012024. február 06., 18:01
Az elektromos áram piacán egyre több vállalat kínál ilyen szerződéseket: a Hotnews hírportál beszámolója szerint kedden reggel 19 olyan ajánlat szerepelt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) árösszevető honlapján, amely a 100 kilowattórás havi fogyasztás alatti háztartások számára megszabott 0,68 lej/kWh-s árplafon alatt volt; hétfőn még csak 17 „ment alá”, tehát számuk növekedőfélben van.
Érdekesség, hogy a sokáig „verhetetlen” árakat kínáló állami vállalat, a Hidroelectrica már nem a legolcsóbb: 0,77 lejes tarifája az első árplafon fölött van. A következő fogyasztói kategóriában (havi 100–255 kWh között) viszont még mindig az egyetlen, amely a 0,8 lejes árplafon alatt köt új szerződést 0,77 lej/kWh-s díjszabással, igaz, nyolc további ajánlat pontosan az ársapka értékének felel meg. A nagy fogyasztók (255 kWh fölött) számára megállapított 1,3 lej/kWh-s plafon alatt pedig 9 ajánlatot talált kedden reggel a Hotnews.
Mindezek láttán felmerül a kérdés: miért kell továbbra is fenntartani az árkorlátozást-kompenzálást – amelyről már bejelentették, hogy 2025 áprilisáig biztos érvényben lesz –, és miért nem hagyják, hogy az árliberalizáció magától szabályozza az árakat. Ugyanis az elmúlt időszakban számos elemzés látott napvilágot, amelyek értelmében
mivel – amint arról beszámoltunk – az energiahordozók tőzsdei ára jócskán csökkent az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanásakor elért maximális értékekhez képest. Mivel azonban Romániában még mindig a két évvel ezelőtti szinten tartják az árakat, ez jelentős nyereséget hoz a szolgáltatóknak, miközben az államnak közpénzekből kell kiegyenlítenie a lakossági ár és a valós piaci ár közötti különbséget.
Az intézkedés fenntartása azért is „sántít”, mert cégek számára januártól már nem alkalmazzák. Ezért Brüsszel magyarázatot vár arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság számára miért kell mégis fenntartani.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter múlt héten bejelentette, a bukaresti kormány is vizsgálja, milyen változtatásokat eszközölhetnek. Viszont célként nem az árliberalizációt, hanem „a számlák további csökkentését” nevezte meg, konkrétumokkal azonban nem szolgált. Néhány nappal korábban még azt nyilatkozta, 2025 áprilisáig nem változtatnak az ársapka szintjén, hogy ne okozzanak újabb bonyodalmakat a szolgáltatóknak a számlakibocsátás terén.
Arról, hogy mi fog történni a rendszer megszűnése után, Burduja jelezte, az egész piac, az egész termelői és szállítói lánc azt akarja, hogy fokozatosan megszűnjenek az intézkedések, hogy kilépjenek a kompenzációs és felső határértéket megállapító rendszerből.
– tette hozzá Sebastian Burduja. A miniszter azt is elmondta, hogy eddig az energiaügyi minisztérium adóssága a szállítók felé mintegy 2 milliárd lej. „Az egész rendszer sokkal kevesebbe kerül, ha a 2024. január-decemberi naptári évre vonatkoztatjuk, akkor valahol 3 milliárd lej körüli összegre számítunk, ez az ANRE becslése” – mondta a miniszter, arra utalva, hogy a tavalyi év végén közölt becslések szerint 2023-ban 9-10 milliárd lejt költött az állam az energiaár-kompenzációra.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!