és a teljesítőképesség terén 2022 közepére érheti el a járvány megjelenése előtti szintet.

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Székelyhon Tv-nek adott interjúban emlékeztetett, az idei első negyedévben még erősen indított a hazai gazdaság, de a márciusi lezárások nyomán a második negyedévben 11,9 százalékos visszaesést produkált, ami az ország rendszerváltás utáni történetében rekordmértékű zuhanás, még a 2008–2009-es gazdasági világválság idején sem volt ilyen mély visszaesés.

A májusi lazításoknak köszönhetően a harmadik negyedévben 5,6 százalékos növekedést jegyeztek az előző negyedévihez képest, viszont az őszi járványügyi adatok újabb visszaesésre engednek következtetni. „Ez ismét erőteljesen negatívan érinti a gazdaságot, nem olyan mélyen, mint a második negyedévben, de újabb visszaesésre számítunk.

– jelentette ki a Nézőpont című műsorban Szász Levente, aki szerint a tavaszi szükségállapothoz hasonló újabb lezárást nem engedhet meg magának Románia.

Az egyetemi oktató hatásosnak nevezte az eddigi kormányzati lépéseket, többek között a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bére 75 százalékának átvállalását, aminek köszönhetően nem ugrott meg jelentősen a – jelenleg 5,2 százalékos – munkanélküliség. Arra figyelmeztetett viszont, hogy ezek időszakos intézkedések, nem tarthatók fenn hosszú távon, ezt a vállalatoknak is látniuk kell. Emiatt megtörténhet, hogy a munkaerőpiacon „időben eltolt hatást” fogunk érzékelni, vagyis ama vállalatok miatt, amelyek az állami támogatások megszűnése után nem rendelkeznek tartalékkal, növekedhet a munkanélküliségi ráta.

Szász Levente úgy véli, az állami támogatások megszűnése esetén hosszú távon ugyanígy Damoklész kardjaként lebeg a bizonytalanság a kis- és középvállalkozások feje fölött, éppen ezért szerinte

Persze a legnagyobb kérdés, lesz-e jövőre költségvetési forrás az állami támogatási formák folytatására, hiszen Románia már az idei évnek 4,3 százalékos államháztartásai hiánnyal vágott neki, ami a legmagasabb volt az EU-ban. Szász Levente szerint mindenképpen helyre kell állítani a költségvetés egyensúlyát, hiszen az idén esedékes 9 százalékos deficit most még megmagyarázható a válsághelyzettel, de 2021-ben már semmiképpen sem fenntartható, elő kell teremteni a finanszírozására szolgáló forrásokat, növelni kell a gazdaság teljesítőképességét.

„Nagyon nehéz helyzetben van a kormányzat ebben a szorításban” – hívta fel a figyelmet a dékánhelyettes, hozzátéve: a tavaszi szükségállapothoz hasonló újabb lezárást nem engedhet meg magának az ország.

Annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány cáfolja az adóemelés, a megszorítások elkerülhetetlenségéről szóló híreket, Szász Levente a Székelyhon Tv-ben elmondta, nem lehetetlen hasonló intézkedések nélkül átvészelni a következő évet, de nagyon oda kell figyelni a bevételek növelésére és a kiadások észszerűsítésére.

– vázolta a teendőket a kolozsvári egyetemi oktató.

Szász Levente aláhúzta: a hazai gazdaságban minden a járvány második hullámának alakulásától függ, ugyanakkor az elérhető közelségbe került védőoltás nagyon nagymértékben befolyásolja majd, mi következik az előttünk lévő időszakban. Közölte, 2021-nek a második járványhullámmal fogunk nekivágni, az első negyedév gazdasági teljesítménye jó esetben is nullszaldós lesz, és arra számít, hogy

„Azt tanácsolom mindenkinek, tartsa be a távolságtartási, biztonsági intézkedéseket, mert ha nem tudjuk visszaszorítani a pandémiát, a gazdasági kilátások még rosszabbak lesznek a most előre jelzettnél. Jelenlegi méréseink alapján 2022 közepére várjuk a helyreállást, a gazdasági teljesítőképesség akkor érheti el a 2020 elején, a járvány megjelenése előtt mért szintet. Vesztettünk két és fél évet, de inkább azt mondhatom, hogy két és fél év alatt tudjuk ledolgozni az elszenvedett gazdasági hátrányt. Ez nem hangzik annyira negatívan, ha belegondolunk, hogy a 2008–2009-es válság után hat évre volt szüksége a román gazdaságnak, hogy elérje a krízis előtti szintet. Ahhoz képest a mostani pozitívabb helyreállási forgatókönyvnek tekinthető” – szögezte le a dékánhelyettes, aki a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara Magyar Intézetének munkatársaival közösen, májusban elindított kutatási projekt keretében vizsgálja a pandémia romániai gazdasági hatásait valós időben, naponta frissített adatok alapján, és előrejelzéseket is készítenek a várható kilátásokról.