2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
2007 első negyedében a fogyasztói árak 0,31 százalékkal nőttek, egy évvel korábban 1,48 százalékkal. Márciusban az élelmiszerek 0,05 százalékkal lettek olcsóbbak februárhoz képest, az egyéb javak és szolgáltatások 0,13, illetve 0,16 százalékkal drágultak. Tavaly az infláció 4,87 százalékra lassult a 2005. évi 8,6 százalékról, ezzel első ízben esett a nemzeti bank által kitűzött 4–6 százalékos sávba. A jegybank inflációs célkitűzése az idei évre 3–5 százalék.
Magyarországon ugyanakkor épp fordított irányú az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a fogyasztói árak az idén márciusban 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Márciusban az „alapdrágulás”, a maginfláció 6 százalék volt éves, és 0,4 százalék havi összehasonlításban.
Londoni piaci elemzők szerint a magyarországi infláció a múlt havi 9 százalékkal tetőzött, innen az infláció csökkenése várható. Veres János magyar pénzügyminiszter a Die Presse című osztrák napilapnak adott interjúban arra a kérdésre, hogyan történhetett, hogy a néhány éve élenjáró Magyarország ma hátul kullog az új EU-tagok között, azzal válaszolt: sok kelet-közép-európai országban azért gyorsabb a növekedés, mert ezek – például Szlovákia vagy Románia – azon a szinten állnak, ahol Magyarország tíz évvel ezelőtt, és ezekben az országokban a nagy befektetések és privatizációk csak az elmúlt években zajlottak le.
Hírösszefoglaló
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.