Elkelt? Hirtelen megnőtt a kereslet az új építésű lakások iránt a közelgő áfaemelés miatt (képünk illusztráció)
Fotó: Bálint Eszter
Jelentősen megnőtt a kereslet az új építésű otthonok iránt, miután hivatalossá vált, hogy januártól ötről kilencszázalékosra nő a legtöbb 600 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakások vásárlásakor fizetendő általános forgalmi adó (áfa/TVA) Romániában. Az év hátralévő másfél hónapjában azok is több ezer eurót spórolhatnak, akik csak az előleget fizetik ki még idén az áhított ingatlanért. Szakértők szerint jövőre alaposan megsínyli az ingatlanpiac a kormány erre is kiterjedő megszorító intézkedéseit.
2023. november 17., 18:332023. november 17., 18:33
Az ötszázalékos lakásvásárlási áfakulcs másfél évtizede érvényben van Romániában valamilyen formában. A 2008-as világválság utáni talpra állítást célzó, szociális töltettel is bíró intézkedést eleinte 100 ezer eurónál kisebb értékű ingatlanok esetében alkalmazták, ám a gazdasági fejlődés idővel tarthatatlanná tette a korlátot, így – hosszadalmas nyomásgyakorlás után – tavalytól 700 ezer lejre, azaz 140 ezer euróra nőtt a felső határ, amelyen túl már 19 százalékos az áfa. Ám alighogy bevezették a bővítést, mindjárt szűkítettek is rajta: idén januártól 600 ezer lejesre, azaz 120 ezer eurósra szabták az értékküszöböt.
Ha például Kolozsváron vagy Bukarestben egy háromszobásért 125 ezer eurót kértek, az 2022 decemberének végén, tehát 5 százalékos áfával végül 131 250 euróba került, viszont ugyanazért a lakásért idén január elején 19 százalékos áfával már 148 750 eurót kellett fizetni – a különbség óriási.
És akkor csak ezután következtek a Marcel Ciolacu vezette kormány idei megszorító intézkedései, amelyek az adókedvezményes lakásvásárlásra is kiterjednek: 2024. január elsejétől ötről kilencszázalékosra növelik a legtöbb 600 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakások vásárlásakor fizetendő áfát.
Konkrétan ha 600 ezer lejbe, azaz 120 700 euróba kerül egy lakás, akkor az idei 30 ezer lej (körülbelül 6000 euró) helyett jövőre 54 ezer lej (több mint 10 800 euró) áfát kell fizetni utána – derül ki a Hotnews hírportál által idézett elemzésből.
Megjegyzendő, hogy a kilencszázalékos áfát sem alkalmazzák bármilyen új építésű ingatlan esetében: az így eladott otthonnak lakható állapotban kell lennie, tehát rendelkeznie kell egy alapvető külső-belső felszereltséggel (közművesítés, nyílászárók, tető, legalább egy használható szoba, fürdőszoba és konyha). Ha az illető lakás nincs olyan állapotban, hogy a vásárló azonnal beköltözhessen, akkor a 19 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni.
Utóbbi már óriási pluszköltség, de az ötről kilencre emelés is alaposan megbolygatja a piacot. A NAI Románia ingatlan-értékbecslő jelentése szerint a most ősszel elfogadott, januárban életbe lépő megszorítás hallatán november első felében 30 százalékkal nőtt a banki hitelgaranciához szükséges szolgáltatásaikat igénybe vevők száma. Nem csoda, hiszen a romániai adásvételi szerződések tárgya nagyrészt a 120 ezer eurós érték alatti ingatlanszegmenst képviseli.
A becsüs előrevetítette: a piac jövőre alaposan megsínyli a kormány intézkedéseit. „Ha kizárólag az áfaemelésre tekintünk, emiatt a jövő év első napján mintegy 5000 euróval drágábbakká válnak a lakások. Viszont ha ezt a többletkiadást összekapcsoljuk a hitelkamatok növekedésével, az inflációval, mindez jelentős hatással lesz valamennyi család költségvetésére. Így érthetővé válik, miért vált sürgőssé a vásárlás azt ezt tervezők számára” – nyilatkozta Andrei Botiș, az értékbecslő cég vezérigazgatója. Aki ugyanakkor hangsúlyozta,
Ez azonban nem vigasztalja az ingatlanfejlesztőket, akik szerint az egyéb adóemelésekkel és az építőipari kedvezmények megvonásával társított áfanövelés drágulási láncreakciót, mesterségesen előidézett válságot okoz az ágazatban, amely nemhogy bevételnövekedést, hanem -kiesést eredményez az államkasszában is. Hiszen a drágulások kevesebb ügyletet, azaz kevesebb áfát jelentenek, miközben az építők is visszább vesznek a lendületből, ami kevesebb foglalkoztatott munkást, ezáltal pedig szintén kevesebb adóbefizetést von maga után.
Az év első kilenc hónapjában több mint 23 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2022 ugyanezen időszakában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A CFA Románia közgazdászainak valamivel több mint fele (53 százalék) a városi lakóingatlanok árának csökkenésére számít egy szeptemberi felmérés szerint, a többiek pedig stabilitást várnak. Ez az előrejelzés a következő 12 hónapra vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!