Fotó: Boda Gergely
Az új adónem – amelyarra szolgál, hogy pénzalapot hozzanak létre ahasznált háztartási gépek és egyébelektronikai cikkek begyűjtésére, tárolásáraés újrahasznosítására, illetve aveszélyesnek minősülő alkatrészek szakszerűkezelésére – minden termék esetében hétlej lesz, függetlenül annak méretétől vagysúlyától.
Valentin Negoiþa, az információsés kommunikációs termékek gyártóiés forgalmazói szövetségének elnökeszerint az új illetéket a termékek fogyasztóiárához adják majd hozzá, az összegkülön tételt képez majd a számlán.Az új adónem megjelenésével aforgalmazókra is több feladat hárul, ezentúlugyanis kötelesek lesznek átvenni a vásárlóktólazok régi háztartási gépeit, hogy aztántovábbítsák őket a begyűjtő- ésújrahasznosító központok felé.
Az országban jelenleg kevesebbmint száz helyen gyűjtik be a használt elektronikaicikkeket, ez pedig szakértők szerint nagyságrendekkelkevesebb a szükségesnél. A hazai termelők ésforgalmazók három szervezetbe tömörültek,ezek foglalkoznak majd a háztartási gépekújrahasznosításával kapcsolatosteendőkkel. Az Ecotic nevű szervezet a használtszámítógépek, a Ceced a megunt vagyelromlott háztartási gépek – hűtőszekrények,gáztűzhelyek, porszívók –, az ELC pedig avilágítástechnikai termékek begyűjtésétszervezi meg. A legkörülményesebb egyébkéntez utóbbi csoportba tartozó termékekújrahasznosítása: egy izzó áránakegyharmadát teszi ki a környezetvédelmi illeték.Az EU-csatlakozás után Románia évikilencszázezer tonna elektronikai hulladék begyűjtésétvállalta, ami lakosonként négy kilogrammotjelent. Szakértők szerint azonban a jelenlegi viszonyokközött legföljebb egy kilogramm ilyen hulladékbegyűjtése lehetséges állampolgáronként:egyrészt a polgárok sem szoktak még hozzáahhoz, hogy használt háztartási gépeiketaz erre kijelölt begyűjtőhelyekre vigyék, másrésztpedig nem rendelkeznek akkora vásárlóerővel,mint az Unió fejlettebb országainak lakói. Mígugyanis az EU régebbi tagállamaiban átlagötévente cserélik le a használt háztartásigépeket, nálunk ez az időtartam jóval hosszabb:akár tíz évig is ugyanazt a porszívótvagy televíziót használjuk. Mindezt a 2004-bencsatlakozott tagállamok példája is alátámasztja:a tíz ország egyikében sem sikerültbegyűjteni a vállalt mennyiséget. Az Uniórégebbi tagállamaiban egyébként akörnyezetvédelmi illeték mértéke 1és 20 euró között mozog, így egyfogyasztó megközelítőleg hatvan eurócentkörnyezetvédelmi illetéket fizet kilogrammonként.A begyűjtési folyamat megszervezésévelmegbízott szervezetek ugyanakkor nem bíznak semmit avéletlenre: várhatóan már e hónapközepétől beindítják a környezetvédelmiilletékkel kapcsolatos tájékoztatásikampányt.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.