Kiterjesztenék az adókedvezményt – a kis- és közepes vállalatok is kérnek az építőipari módosításokból

Kiterjesztenék az adókedvezményt – a kis- és közepes vállalatok is kérnek az építőipari módosításokból

Síkra szállnak a kkv.-kért. Édler András és Bagoly Miklós a kormányhoz fordul

Fotó: Bíró Blanka

Aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az építőiparban bevezetetthez hasonló adókedvezményben részesüljenek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek biztosítják a bruttó 3000 lejes fizetést.

Bíró Blanka

2019. február 27., 18:342019. február 27., 18:34

Petíciót nyújtanak be a Kovászna megyei vállalkozói szövetségek, hogy a kormány az építőiparban bevezetett adókedvezményeket terjessze ki valamennyi kis- és közepes vállalkozóra (kkv.). A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség a helyi üzletemberek javaslatára vállalta fel a kezdeményezést. Március 15-ig aláírásokat gyűjtenek, a kamarai hálózaton, a vállalkozói szövetségeken keresztül más megyékben is keresnek támogatókat, majd azt kérik a kormánytól – közvetlenül és a Kovászna megyei parlamenti képviselők közvetítésével –, hogy az építőiparban már megadott adókedvezményeket terjesszék ki a többi ágazatra is, ha a vállalkozók hajlandók megadni a 3000 lej bruttó fizetést.

Vállalkozói kérést tolmácsolnak

Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke az akciót bejelentő keddi sajtótájékoztatón elmondta, Kovászna megyében a kis- és közepes vállalkozók aránya 95 százalékos,

a gazdaság valós fejlődését, a munkavállalók itthon tartását is segítené, ha megkapnák az adókedvezményeket.

„Minden egészséges gazdaság a kkv.-ra alapoz, Romániában 2,5 millió kkv működik, és 1800 nagyvállalkozás, a nyereség viszont egyformán oszlik meg, a kisebbek könnyen eltűnhetnek, ha a kormány nem támogatja őket” – részletezte a gazdasági szakember.

Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke kifejtette, a vállalkozók kérték, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem tartják etikusnak, hogy a kedvezmények csak egy ágazatra, vagyis csak az építőiparra érvényesek.

Idézet
Az adókedvezmények életbelépésével az alkalmazott a bruttó 3000 lejes fizetésből 2600 lejt visz haza, a többi ágazatban a 3000 lejes bruttóból 1700 lej nettó bért kap, ami lényeges különbség. Az adók csökkentése segítene, hogy a vállalkozók nagyobb fizetést tudjanak adni, hiszen folyamatosan azt hallják, azért mennek a munkavállalók külföldre, mert gyengén fizetik őket”

– fejtette ki Bagoly Miklós.

Hozzátette, a kormány a gazdasági növekedéssel büszkélkedik, de azt a fogyasztás pörgeti, nem egy valós növekedés. Európai szinten is a gazdaság 50-60 százalékát termelik ki a kis- és közepes vállalkozók, jobban kell figyelni rájuk, mert ha egy multinacionális cég átvészeli, ha elveszíti a profitja 30 százalékát, a kisebbek viszont belebuknak.

Az építőiparban is vannak gondok

Az ASIMCOV elnöke arra is kitért, hogy az építőiparban szabályozott kedvezmények sem egyformán minden ágazati szereplőre érvényesek, hiszen a cég csak abban az esetben élhet ezzel, ha tevékenysége 80 százaléka az építkezéshez kötődik, közben pedig a 3000 lejes minimálbér akkor is kötelező, ha a tevékenységi leírásban szerepel az építkezés. Például sok faipari cég épületgerendát vág, vagy rönkházat épít, tehát kötelezően meg kell adnia a 3000 lejes bért, viszont a tevékenységének kevesebb mint 80 százaléka köthető az építkezéshez, a többi fafeldolgozás, így a kedvezményekkel nem élhet. „Amikor minden erőforrást a fizetésekre, és a fizetésadók kitermelésére kell fordítani, nem marad pénz fejlesztésre, ez pedig a versenyképesség rovására megy” – összegezték a vállalkozói szövetségek képviselői. Arra is kitértek, hogy

a kötelező minimálbér valójában nem a munkavállalók iránti gondoskodás eredménye, hanem az állam az adóvonzattal ilyen módon biztosítja saját jövedelmi forrását.

Ha minimálbért állapítanak meg, akkor legyen differenciált adózás – kérik a vállalkozók.

Januártól az építőiparban 3000 lejre növelték a minimálbért, ám ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az ágazatban dolgozók fizetésének adóvonzatát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 10., szerda

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak

Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak
2024. július 10., szerda

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké

Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké
2024. július 09., kedd

Tömeges elbocsátásba fog a legnagyobb román informatikai cég

Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.

Tömeges elbocsátásba fog a legnagyobb román informatikai cég
2024. július 09., kedd

Magyar kezdeményezésre 11 uniós tagország leállítaná a kínai műmézek behozatalát

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 11 uniós tagország 14 méhészeti szervezete nyújtott be közös antidömping panaszt az ázsiai műmézek behozatali korlátozására. A román szakminisztérium is aláírta a kezdeményezést.

Magyar kezdeményezésre 11 uniós tagország leállítaná a kínai műmézek behozatalát
2024. július 09., kedd

Felesleges bajuszhuzigálássá törpült a bankok ellen indított hadjárat

Jogerősen is elvesztette az első bírósági pert az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a bankokkal szemben.

Felesleges bajuszhuzigálássá törpült a bankok ellen indított hadjárat
2024. július 09., kedd

Szúrja a román állam szemét a Mol terjeszkedési szándéka? – Ellenzik a Lukoil érdekeltségeinek átvételét sajtóhírek szerint

A Mol olajipari vállalat tárgyalásokat folytatott az orosz Lukoil vállalattal romániai érdekeltségeinek esetleges megvásárlásáról – értesült a bukaresti sajtó. Információik szerint a román állam képviselői „határozottan ellenzik” az üzletet.

Szúrja a román állam szemét a Mol terjeszkedési szándéka? – Ellenzik a Lukoil érdekeltségeinek átvételét sajtóhírek szerint
2024. július 09., kedd

Felszálltak a Tarom-gépek, sikerült megállapodni a munkát rajtaütésszerűen beszüntető pilótákkal

A Tarom vezetősége párbeszédet folytatott és megállapodott a repülőszemélyzettel, így kedd reggel már mind a belföldi, mind a nemzetközi járatok a menetrend szerint közlekednek – tájékoztatott kedden a légitársaság.

Felszálltak a Tarom-gépek, sikerült megállapodni a munkát rajtaütésszerűen beszüntető pilótákkal
2024. július 09., kedd

Energiafüggetlenség otthon: mennyit kell befektetni, hogy ne kelljen rezsit fizetni?

A válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége.

Energiafüggetlenség otthon: mennyit kell befektetni, hogy ne kelljen rezsit fizetni?
2024. július 09., kedd

2,5 millió eurós veszteséget okozhattak a Taromnak a bérükkel és munkakörülményeikkel elégedetlen pilóták

Mintegy 2,5 millió euró veszteséget okozott a Tarom légitársaságnak a pilóták hétfői tiltakozó akciója – közölte a romániai pilóták szakszervezete (SPLR).

2,5 millió eurós veszteséget okozhattak a Taromnak a bérükkel és munkakörülményeikkel elégedetlen pilóták
2024. július 08., hétfő

Hétfőtől ismét jegyezhet – akár online is – Tezaur államkötvényeket a lakosság

Hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – közölte a pénzügyminisztérium.

Hétfőtől ismét jegyezhet – akár online is – Tezaur államkötvényeket a lakosság