Kiterjesztenék az adókedvezményt – a kis- és közepes vállalatok is kérnek az építőipari módosításokból

Kiterjesztenék az adókedvezményt – a kis- és közepes vállalatok is kérnek az építőipari módosításokból

Síkra szállnak a kkv.-kért. Édler András és Bagoly Miklós a kormányhoz fordul

Fotó: Bíró Blanka

Aláírásgyűjtés indul annak érdekében, hogy az építőiparban bevezetetthez hasonló adókedvezményben részesüljenek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek biztosítják a bruttó 3000 lejes fizetést.

Bíró Blanka

2019. február 27., 18:342019. február 27., 18:34

Petíciót nyújtanak be a Kovászna megyei vállalkozói szövetségek, hogy a kormány az építőiparban bevezetett adókedvezményeket terjessze ki valamennyi kis- és közepes vállalkozóra (kkv.). A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség a helyi üzletemberek javaslatára vállalta fel a kezdeményezést. Március 15-ig aláírásokat gyűjtenek, a kamarai hálózaton, a vállalkozói szövetségeken keresztül más megyékben is keresnek támogatókat, majd azt kérik a kormánytól – közvetlenül és a Kovászna megyei parlamenti képviselők közvetítésével –, hogy az építőiparban már megadott adókedvezményeket terjesszék ki a többi ágazatra is, ha a vállalkozók hajlandók megadni a 3000 lej bruttó fizetést.

Vállalkozói kérést tolmácsolnak

Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke az akciót bejelentő keddi sajtótájékoztatón elmondta, Kovászna megyében a kis- és közepes vállalkozók aránya 95 százalékos,

a gazdaság valós fejlődését, a munkavállalók itthon tartását is segítené, ha megkapnák az adókedvezményeket.

„Minden egészséges gazdaság a kkv.-ra alapoz, Romániában 2,5 millió kkv működik, és 1800 nagyvállalkozás, a nyereség viszont egyformán oszlik meg, a kisebbek könnyen eltűnhetnek, ha a kormány nem támogatja őket” – részletezte a gazdasági szakember.

Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke kifejtette, a vállalkozók kérték, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem tartják etikusnak, hogy a kedvezmények csak egy ágazatra, vagyis csak az építőiparra érvényesek.

Idézet
Az adókedvezmények életbelépésével az alkalmazott a bruttó 3000 lejes fizetésből 2600 lejt visz haza, a többi ágazatban a 3000 lejes bruttóból 1700 lej nettó bért kap, ami lényeges különbség. Az adók csökkentése segítene, hogy a vállalkozók nagyobb fizetést tudjanak adni, hiszen folyamatosan azt hallják, azért mennek a munkavállalók külföldre, mert gyengén fizetik őket”

– fejtette ki Bagoly Miklós.

Hozzátette, a kormány a gazdasági növekedéssel büszkélkedik, de azt a fogyasztás pörgeti, nem egy valós növekedés. Európai szinten is a gazdaság 50-60 százalékát termelik ki a kis- és közepes vállalkozók, jobban kell figyelni rájuk, mert ha egy multinacionális cég átvészeli, ha elveszíti a profitja 30 százalékát, a kisebbek viszont belebuknak.

Az építőiparban is vannak gondok

Az ASIMCOV elnöke arra is kitért, hogy az építőiparban szabályozott kedvezmények sem egyformán minden ágazati szereplőre érvényesek, hiszen a cég csak abban az esetben élhet ezzel, ha tevékenysége 80 százaléka az építkezéshez kötődik, közben pedig a 3000 lejes minimálbér akkor is kötelező, ha a tevékenységi leírásban szerepel az építkezés. Például sok faipari cég épületgerendát vág, vagy rönkházat épít, tehát kötelezően meg kell adnia a 3000 lejes bért, viszont a tevékenységének kevesebb mint 80 százaléka köthető az építkezéshez, a többi fafeldolgozás, így a kedvezményekkel nem élhet. „Amikor minden erőforrást a fizetésekre, és a fizetésadók kitermelésére kell fordítani, nem marad pénz fejlesztésre, ez pedig a versenyképesség rovására megy” – összegezték a vállalkozói szövetségek képviselői. Arra is kitértek, hogy

a kötelező minimálbér valójában nem a munkavállalók iránti gondoskodás eredménye, hanem az állam az adóvonzattal ilyen módon biztosítja saját jövedelmi forrását.

Ha minimálbért állapítanak meg, akkor legyen differenciált adózás – kérik a vállalkozók.

Januártól az építőiparban 3000 lejre növelték a minimálbért, ám ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az ágazatban dolgozók fizetésének adóvonzatát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 05., péntek

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban

Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.

Élen jár Románia a húsdrágulás mértéke terén uniós viszonylatban
2024. április 05., péntek

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét

Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.

Megvan, mennyibe kerül az új Dacia Spring – Felvázolták a roncsprogramok jövőjét
2024. április 05., péntek

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány

A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.

A paradicsom- és fokhagymatermesztésen kívül a hagymatermelőket is támogatná a kormány
2024. április 05., péntek

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben

Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.

Drágultak márciusban az élelmiszerek, a sajtok világpiaci árai nőttek a legnagyobb mértékben
2024. április 05., péntek

Konkurencia a Revolutnak: új online bank nyílt Romániában

Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.

Konkurencia a Revolutnak: új online bank nyílt Romániában
2024. április 04., csütörtök

Románia európai éllovas és a világon az elsők között az IT-szakemberek terén

Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.

Románia európai éllovas és a világon az elsők között az IT-szakemberek terén
2024. április 04., csütörtök

Ciolacu szerint 2024-ben nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány

Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.

Ciolacu szerint 2024-ben nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány
2024. április 04., csütörtök

Újra drágul a cigaretta, idén ez már a második áremelés

Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.

Újra drágul a cigaretta, idén ez már a második áremelés
2024. április 04., csütörtök

Tündöklése után hanyatlásnak indult az Új otthonra váltott Első otthon program

Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.

Tündöklése után hanyatlásnak indult az Új otthonra váltott Első otthon program
2024. április 03., szerda

Az európai minimálbér romániai bevezetésével dicsekszik a PSD

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.

Az európai minimálbér romániai bevezetésével dicsekszik a PSD