Fotó: Pixabay.com
Korunk egyik technikai vívmánya a mesterséges intelligencia, amely sok tekintetben az emberiség javát szolgálja. Viszont jókora hátulütővel is járhat, hiszen az automatizálás számos munkakörből kiszoríthatja az embert, sokakat megfosztva akár állásuktól, pénzkeresési lehetőségüktől is.
2023. március 31., 09:172023. március 31., 09:17
2023. március 31., 09:212023. március 31., 09:21
A Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás során arra keresték a választ, milyen munkaköröket érinthet a leginkább és a legkevésbé, illetve hány munkavállalóra lehet hatással a mesterséges intelligencia előretörése, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni. És amely előbb-utóbb nálunk, Kelet-Közép-Európában, Romániában is érzékelhető, megkerülhetetlen lesz.
A neves nemzetközi pénzintézet jelentése mondhatni sokkoló számokra világít rá: az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) az amerikai és európai munkavállalók kétharmadát érinti a jövőben valamilyen formában, világszerte 300 millió munkavállaló teendőire lehet számottevő hatással.
Nemcsak azért, mert sok munkahely megszűnhet, vagy bércsökkenést eredményezhet, hiszen bizonyos területeken azért új állásokat, munkaköröket is teremt. Ráadásul világszerte mintegy hét százalékos GDP-növekedést okozhat a Goldman Sachs jelentése szerint.
Az amerikai székhelyű multinacionális vállalat által megrendelt kutatás külön vizsgálta az Egyesült Államokra, illetve Európára gyakorolt várható munkaerőpiaci hatásokat – előbbieket részletesebben –, de az eredmények hasonlóak. A Hotnews.ro portál által idézett vizsgálatok szerint
A következő leginkább „veszélyeztetett” ág a jogi szolgáltatások (44 százalék), majd a mérnöki-tervezői szakma következik (37 százalék) a kutatók szerint. De az élettudományok (36) és az üzleti-pénzügyi ügyletek (35) terén is nagyot kanyaríthat magának az automatizálás. Példaként említik, hogy az AI képes lehet majd egy kisebb cég adóügyeinek akár teljes kezelésére is.
Bár legalább közvetetten szinte mindenre kihathat a mesterséges intelligencia, számos olyan munkakör létezik, ahol nehezen, kis mértékben kaphat szerepet.
Az öreg kontinens esetében a kézműves mesterségekre is kitérnek, amelyeket e tekintetben 4 százalékon „mértek”.
A kutatók szerint átlagosan Amerikában a teendők 25, Európában pedig a 24 százalékát lehetne automatizálni. A jelentésben földrajzi sorrendet is felállítottak: a legnagyobb mértékben Hong Kong, Izrael, Japán, Svédország és az Egyesült Államok munkaerőpiacán törhet előre a mesterséges intelligencia, a legkevésbé pedig Kínában, Nigériában, Vietnamban, Kenyában és Indiában.
A Goldman Sachs jelentésében arra is kitérnek, hogy természetesen nehéz megjósolni, igazából mekkora hatást gyakorol majd az AI a munkaerőpiacokra, mekkora átrendeződést okoz. Mindez attól függ, valójában milyen erős lesz a mesterséges intelligencia, és mennyire lehet tényleg használni a gyakorlatban is.
Az Egyesült Királyság kormánya például komolyan ki akarja aknázni a lehetőségeket.
– igyekezett mindenkit megnyugtatni Michelle Donelan technológiai miniszter.
A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.
A szintén a Euronews magyar nyelvű hírportálja által idézett Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese egy másik fontos szegmensre is kitért. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – fogalmazott a szakember.
Aki közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük. Nem a sofőrök száma csökkent, hanem a bérük lett alacsonyabb. A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd – vélekedett az oxfordi egyetem illetékese.
Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, ám a bűnözők visszaélhetnek a chatbottal, így elősegíthetik, hogy automatizált módon lehessen csalási kampányokat létrehozni, ami az eddigieknél nagyobb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!