Fotó: Pixabay.com
Korunk egyik technikai vívmánya a mesterséges intelligencia, amely sok tekintetben az emberiség javát szolgálja. Viszont jókora hátulütővel is járhat, hiszen az automatizálás számos munkakörből kiszoríthatja az embert, sokakat megfosztva akár állásuktól, pénzkeresési lehetőségüktől is.
2023. március 31., 09:172023. március 31., 09:17
2023. március 31., 09:212023. március 31., 09:21
A Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás során arra keresték a választ, milyen munkaköröket érinthet a leginkább és a legkevésbé, illetve hány munkavállalóra lehet hatással a mesterséges intelligencia előretörése, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni. És amely előbb-utóbb nálunk, Kelet-Közép-Európában, Romániában is érzékelhető, megkerülhetetlen lesz.
A neves nemzetközi pénzintézet jelentése mondhatni sokkoló számokra világít rá: az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) az amerikai és európai munkavállalók kétharmadát érinti a jövőben valamilyen formában, világszerte 300 millió munkavállaló teendőire lehet számottevő hatással.
Nemcsak azért, mert sok munkahely megszűnhet, vagy bércsökkenést eredményezhet, hiszen bizonyos területeken azért új állásokat, munkaköröket is teremt. Ráadásul világszerte mintegy hét százalékos GDP-növekedést okozhat a Goldman Sachs jelentése szerint.
Az amerikai székhelyű multinacionális vállalat által megrendelt kutatás külön vizsgálta az Egyesült Államokra, illetve Európára gyakorolt várható munkaerőpiaci hatásokat – előbbieket részletesebben –, de az eredmények hasonlóak. A Hotnews.ro portál által idézett vizsgálatok szerint
A következő leginkább „veszélyeztetett” ág a jogi szolgáltatások (44 százalék), majd a mérnöki-tervezői szakma következik (37 százalék) a kutatók szerint. De az élettudományok (36) és az üzleti-pénzügyi ügyletek (35) terén is nagyot kanyaríthat magának az automatizálás. Példaként említik, hogy az AI képes lehet majd egy kisebb cég adóügyeinek akár teljes kezelésére is.
Bár legalább közvetetten szinte mindenre kihathat a mesterséges intelligencia, számos olyan munkakör létezik, ahol nehezen, kis mértékben kaphat szerepet.
Az öreg kontinens esetében a kézműves mesterségekre is kitérnek, amelyeket e tekintetben 4 százalékon „mértek”.
A kutatók szerint átlagosan Amerikában a teendők 25, Európában pedig a 24 százalékát lehetne automatizálni. A jelentésben földrajzi sorrendet is felállítottak: a legnagyobb mértékben Hong Kong, Izrael, Japán, Svédország és az Egyesült Államok munkaerőpiacán törhet előre a mesterséges intelligencia, a legkevésbé pedig Kínában, Nigériában, Vietnamban, Kenyában és Indiában.
A Goldman Sachs jelentésében arra is kitérnek, hogy természetesen nehéz megjósolni, igazából mekkora hatást gyakorol majd az AI a munkaerőpiacokra, mekkora átrendeződést okoz. Mindez attól függ, valójában milyen erős lesz a mesterséges intelligencia, és mennyire lehet tényleg használni a gyakorlatban is.
Az Egyesült Királyság kormánya például komolyan ki akarja aknázni a lehetőségeket.
– igyekezett mindenkit megnyugtatni Michelle Donelan technológiai miniszter.
A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.
A szintén a Euronews magyar nyelvű hírportálja által idézett Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese egy másik fontos szegmensre is kitért. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – fogalmazott a szakember.
Aki közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük. Nem a sofőrök száma csökkent, hanem a bérük lett alacsonyabb. A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd – vélekedett az oxfordi egyetem illetékese.
Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, ám a bűnözők visszaélhetnek a chatbottal, így elősegíthetik, hogy automatizált módon lehessen csalási kampányokat létrehozni, ami az eddigieknél nagyobb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!