Fotó: Pixabay.com
Korunk egyik technikai vívmánya a mesterséges intelligencia, amely sok tekintetben az emberiség javát szolgálja. Viszont jókora hátulütővel is járhat, hiszen az automatizálás számos munkakörből kiszoríthatja az embert, sokakat megfosztva akár állásuktól, pénzkeresési lehetőségüktől is.
2023. március 31., 09:172023. március 31., 09:17
2023. március 31., 09:212023. március 31., 09:21
A Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás során arra keresték a választ, milyen munkaköröket érinthet a leginkább és a legkevésbé, illetve hány munkavállalóra lehet hatással a mesterséges intelligencia előretörése, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni. És amely előbb-utóbb nálunk, Kelet-Közép-Európában, Romániában is érzékelhető, megkerülhetetlen lesz.
A neves nemzetközi pénzintézet jelentése mondhatni sokkoló számokra világít rá: az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) az amerikai és európai munkavállalók kétharmadát érinti a jövőben valamilyen formában, világszerte 300 millió munkavállaló teendőire lehet számottevő hatással.
Nemcsak azért, mert sok munkahely megszűnhet, vagy bércsökkenést eredményezhet, hiszen bizonyos területeken azért új állásokat, munkaköröket is teremt. Ráadásul világszerte mintegy hét százalékos GDP-növekedést okozhat a Goldman Sachs jelentése szerint.
Az amerikai székhelyű multinacionális vállalat által megrendelt kutatás külön vizsgálta az Egyesült Államokra, illetve Európára gyakorolt várható munkaerőpiaci hatásokat – előbbieket részletesebben –, de az eredmények hasonlóak. A Hotnews.ro portál által idézett vizsgálatok szerint
A következő leginkább „veszélyeztetett” ág a jogi szolgáltatások (44 százalék), majd a mérnöki-tervezői szakma következik (37 százalék) a kutatók szerint. De az élettudományok (36) és az üzleti-pénzügyi ügyletek (35) terén is nagyot kanyaríthat magának az automatizálás. Példaként említik, hogy az AI képes lehet majd egy kisebb cég adóügyeinek akár teljes kezelésére is.
Bár legalább közvetetten szinte mindenre kihathat a mesterséges intelligencia, számos olyan munkakör létezik, ahol nehezen, kis mértékben kaphat szerepet.
Az öreg kontinens esetében a kézműves mesterségekre is kitérnek, amelyeket e tekintetben 4 százalékon „mértek”.
A kutatók szerint átlagosan Amerikában a teendők 25, Európában pedig a 24 százalékát lehetne automatizálni. A jelentésben földrajzi sorrendet is felállítottak: a legnagyobb mértékben Hong Kong, Izrael, Japán, Svédország és az Egyesült Államok munkaerőpiacán törhet előre a mesterséges intelligencia, a legkevésbé pedig Kínában, Nigériában, Vietnamban, Kenyában és Indiában.
A Goldman Sachs jelentésében arra is kitérnek, hogy természetesen nehéz megjósolni, igazából mekkora hatást gyakorol majd az AI a munkaerőpiacokra, mekkora átrendeződést okoz. Mindez attól függ, valójában milyen erős lesz a mesterséges intelligencia, és mennyire lehet tényleg használni a gyakorlatban is.
Az Egyesült Királyság kormánya például komolyan ki akarja aknázni a lehetőségeket.
– igyekezett mindenkit megnyugtatni Michelle Donelan technológiai miniszter.
A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.
A szintén a Euronews magyar nyelvű hírportálja által idézett Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese egy másik fontos szegmensre is kitért. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – fogalmazott a szakember.
Aki közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük. Nem a sofőrök száma csökkent, hanem a bérük lett alacsonyabb. A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd – vélekedett az oxfordi egyetem illetékese.
Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, ám a bűnözők visszaélhetnek a chatbottal, így elősegíthetik, hogy automatizált módon lehessen csalási kampányokat létrehozni, ami az eddigieknél nagyobb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A Versenytanács valószínűleg arra fogja kérni a Mega Image üzletláncot, hogy értékesítse valamivel kevesebb mint száz üzletét a Profi átvétele érdekében azokon a településeken, ahol a két üzletlánc átfedésben van.
A KBK Kraft Kraft Project Kovászna megyében építi fel Románia első fotovoltaikuspanel-gyárát – a vállalat csütörtökön írt alá szerződést az energiaügyi tárcával, hogy 19,3 millió eurós támogatást kapjon a helyreállítási tervből – közölték.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 394,4609 lejről 5,4592 lejjel (1,38 százalékkal) 399,9201 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Sokan érdeklődnek a kormány roncstraktorvásárlási programja iránt. Hírek szerint a novemberre tervezett start helyett december elején indítanák. Hatvanöt százalékos állami támogatás mellett az 500 millió lejes keret 2800 traktor vásárlására elegendő.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!