Kinek a kenyerét veszi el a mesterséges intelligencia? Rengeteg embert érinthet az automatizálás

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Korunk egyik technikai vívmánya a mesterséges intelligencia, amely sok tekintetben az emberiség javát szolgálja. Viszont jókora hátulütővel is járhat, hiszen az automatizálás számos munkakörből kiszoríthatja az embert, sokakat megfosztva akár állásuktól, pénzkeresési lehetőségüktől is.

Páva Adorján

2023. március 31., 09:172023. március 31., 09:17

2023. március 31., 09:212023. március 31., 09:21

A Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás során arra keresték a választ, milyen munkaköröket érinthet a leginkább és a legkevésbé, illetve hány munkavállalóra lehet hatással a mesterséges intelligencia előretörése, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni. És amely előbb-utóbb nálunk, Kelet-Közép-Európában, Romániában is érzékelhető, megkerülhetetlen lesz.

A neves nemzetközi pénzintézet jelentése mondhatni sokkoló számokra világít rá: az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) az amerikai és európai munkavállalók kétharmadát érinti a jövőben valamilyen formában, világszerte 300 millió munkavállaló teendőire lehet számottevő hatással.

Ezért nyilvánvaló, hogy a technológia fejlődése, térnyerése jelentős munkaerőpiaci változásokat von maga után, amellyel már most érdemes számolni.

Nemcsak azért, mert sok munkahely megszűnhet, vagy bércsökkenést eredményezhet, hiszen bizonyos területeken azért új állásokat, munkaköröket is teremt. Ráadásul világszerte mintegy hét százalékos GDP-növekedést okozhat a Goldman Sachs jelentése szerint.

Az amerikai székhelyű multinacionális vállalat által megrendelt kutatás külön vizsgálta az Egyesült Államokra, illetve Európára gyakorolt várható munkaerőpiaci hatásokat – előbbieket részletesebben –, de az eredmények hasonlóak. A Hotnews.ro portál által idézett vizsgálatok szerint

a mesterséges intelligencia előretörése leginkább az adminisztrációs-irodai munkakörökben helyettesítheti az embert, illetve itt veheti át tőle a munka legnagyobb szeletét, a teendők csaknem felét (45-46 százalékát).

A következő leginkább „veszélyeztetett” ág a jogi szolgáltatások (44 százalék), majd a mérnöki-tervezői szakma következik (37 százalék) a kutatók szerint. De az élettudományok (36) és az üzleti-pénzügyi ügyletek (35) terén is nagyot kanyaríthat magának az automatizálás. Példaként említik, hogy az AI képes lehet majd egy kisebb cég adóügyeinek akár teljes kezelésére is.

Bár legalább közvetetten szinte mindenre kihathat a mesterséges intelligencia, számos olyan munkakör létezik, ahol nehezen, kis mértékben kaphat szerepet.

Ilyenek a nagy mértékben kétkezi, fizikai munkát megkövetelő állások, mint a takarítás és karbantartás (egyszázalékos érintettség) a szerelői szakma (4) és az építkezés (6).

Az öreg kontinens esetében a kézműves mesterségekre is kitérnek, amelyeket e tekintetben 4 százalékon „mértek”.

A kutatók szerint átlagosan Amerikában a teendők 25, Európában pedig a 24 százalékát lehetne automatizálni. A jelentésben földrajzi sorrendet is felállítottak: a legnagyobb mértékben Hong Kong, Izrael, Japán, Svédország és az Egyesült Államok munkaerőpiacán törhet előre a mesterséges intelligencia, a legkevésbé pedig Kínában, Nigériában, Vietnamban, Kenyában és Indiában.

A Goldman Sachs jelentésében arra is kitérnek, hogy természetesen nehéz megjósolni, igazából mekkora hatást gyakorol majd az AI a munkaerőpiacokra, mekkora átrendeződést okoz. Mindez attól függ, valójában milyen erős lesz a mesterséges intelligencia, és mennyire lehet tényleg használni a gyakorlatban is.

Az Egyesült Királyság kormánya például komolyan ki akarja aknázni a lehetőségeket.

Idézet
Biztosítani szeretnénk mindenki, hogy a mesterséges intelligencia kiegészíti, nem pedig megzavarja a szigetországban végzett munkánkat, vagyis jobbá teszi, nem pedig elveszi azt”

– igyekezett mindenkit megnyugtatni Michelle Donelan technológiai miniszter.

korábban írtuk

A mesterséges intelligencia fejlesztések felfüggesztését követelik a technológiai ipar vezető szereplői
A mesterséges intelligencia fejlesztések felfüggesztését követelik a technológiai ipar vezető szereplői

A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették szerdán a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.

A szintén a Euronews magyar nyelvű hírportálja által idézett Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese egy másik fontos szegmensre is kitért. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – fogalmazott a szakember.

Aki közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük. Nem a sofőrök száma csökkent, hanem a bérük lett alacsonyabb. A generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd – vélekedett az oxfordi egyetem illetékese.

korábban írtuk

Nem árt résen lenni: kiberbiztonsági kockázatokat is magában rejt a ChatGPT
Nem árt résen lenni: kiberbiztonsági kockázatokat is magában rejt a ChatGPT

Világszerte rohamléptekkel nő a ChatGPT népszerűsége, ám a bűnözők visszaélhetnek a chatbottal, így elősegíthetik, hogy automatizált módon lehessen csalási kampányokat létrehozni, ami az eddigieknél nagyobb adathalász-támadások új hullámát idézheti elő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét
2025. augusztus 26., kedd

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt

Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt
2025. augusztus 26., kedd

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból

Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból
2025. augusztus 23., szombat

Üzemanyagárakban már az európai „felsőházban” Románia

Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.

Üzemanyagárakban már az európai „felsőházban” Románia
2025. augusztus 23., szombat

Drágítást lebegtetett be, majd cáfolt a Hidroelectrica

Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.

Drágítást lebegtetett be, majd cáfolt a Hidroelectrica
2025. augusztus 22., péntek

Hemzsegnek az állami vállalatoknál vezetői pozíciókra jelentkezők

Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.

Hemzsegnek az állami vállalatoknál vezetői pozíciókra jelentkezők
2025. augusztus 22., péntek

Szakszervezetek: a PNRR a politikai és közigazgatási tehetetlenség szimbólumává vált

A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

Szakszervezetek: a PNRR a politikai és közigazgatási tehetetlenség szimbólumává vált