Fotó: A szerző felvétele
– Mit kell tudni a Találmányi és Védjegyhivatalról?
– Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején minden ország létrehozta a maga tulajdonvédelmi szakhivatalát, mely a műszaki és kereskedelmi alkotások védelmét hivatott szolgálni. Magyarország 1896-ban, Románia 1906-ban hozta létre a maga nemzeti hivatalát. Ezek a hivatalok azt a szellemi mezőt próbálják kiporciózni, ami a szellemi alkotás területét jelenti, ezt a kataszteri lefedést próbálják nagyon szigorú paraméterek szerint elvégezni. Ez persze nemzetközi összefüggésrendszerben működik, az egész rendszer az 1883-as párizsi megegyezés alapján működik, mely a párizsi világkiállítás utórezgése volt. A Román Találmányi és Védjegyhivatal felel mindazért a védelemért, ami Románia területén biztosított bármely bel- vagy külföldi igénylő számára, aki találmányi szabadalmakkal, védjegyekkel, földrajzi meghatározókkal vagy formatervezési mintákkal kapcsolatban nyújt be oltalmi igénylést. Szigorú, nemzetközi kánonokon alapuló törvények alapján folyik le ezek kivizsgálása, és a szakemberek eldöntik, hogy jogosult-e az igény. Ha jogosult, akkor kiállítjuk a bizonylatot, mely szabadalmak esetén 20 évre, védjegyek esetében 10 évre kizárólagos jogot biztosít ezek használatára.
– Romániában mennyire tudatosult a vállalkozói szférában a találmányok, védjegyek oltalom alá helyezésének jelentősége?
– A piacgazdálkodás farkastörvényei előbb-utóbb rákényszerítik a társadalmat, hogy tudomásul vegye, a magántulajdon ebben a miliőben is létezik. A 90-es évek elején volt egy nagyon masszív visszaesés, főleg a találmányok terén, de most már beindult egy csendes felemelkedés. A védjegyek terén robbanásszerűen nőtt az igénylések száma. 2006-ban, az EU-s csatlakozás előtt 24 ezer igénylést regisztráltunk, ami egy csúcs volt. Idén is húszezer körüli igénylésre számítunk, ami nem is csoda, hiszen a védjegy a kereskedelem egyik legfontosabb tartozéka.
– Hogy áll az erdélyi magyarság a találmányok terén?
– Nagyon rosszul. Messze a potenciálunk alatt vagyunk. Az erdélyi magyarságot nem tudom egyértelműen kvantifikálni, mivel nem tudom, hogy a Biharból bejött igénylésekből menynyi a magyar, illetve a román, de a megyei kimutatások alapján a Székelyföld rosszul áll. Bár furfangosnak mondja magát a székely, találmányok tekintetében Hargita és Kovászna megye nincs sehol. A védjegyek területén már egy kicsit jobb a helyzet. Sokáig az volt az érzésem, hogy az erdélyi magyarság nem vette észre, változott a világ, a centralizált állam illúziójában élt. A 90-es évek végén aztán kezdődött egy kis felfutás, az utóbbi években pedig volt olyan, amikor Maros megye az elsők között szerepelt. Erdélyi magyarként tudomásul kell venni, hogy lehet a leggyönyörűbb hangoskodó kijelentéseket tenni, de ha az érdekeinket nem tudjuk megvédeni, akkor ezek a kijelentések nem érnek semmit. Márpedig a szellemi tulajdon jogvédelme értékeink védelmét jelenti. Az az érdekünk, hogy az erdélyi magyar társadalom éljen a szellemi jogvédelem lehetőségével.
– Nemzetközi összehasonlításban milyen pozíciót foglal el Románia a találmányok terén?
– Románia a sor végén kullog. Szinte azonos szinten állunk a csehekkel, a lengyelekkel és a magyarokkal. Az egész kelet-európai régió lemaradása annak tudható be, hogy a tudás alapú társadalomtól mi olyan messze állunk, mint Makó Jeruzsálemtől.
– Mennyire tehető azon perek száma melyek a levédés elmulasztásának vagy az oltalom megsértésének tudhatók be?
– Minden évben több száz bírósági per van. Nem akarok neveket említeni, de nagy cégek ellen is folytak perek, olyanok ellen, amelyek elfelejtették a védjegyüket levédeni, vagy a védelmet megújítani, és mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, hogy visszaszerezzék a monopóliumukat.
– Születnek idehaza jelentős találmányok?
– Egy üvegből készült adatrögzítő, az úgynevezett hiperdisc, amely atomi szinten rögzíti az információt, világsláger. Szerintem ha ezt be fogják vezetni, akkor minden DVD-gyár csődbe megy. Ennek a feltalálója, egy Pavel nevű úriember nagyon tudatosan levédte európai szinten és Amerikában is.
P. Z.
A Székelyföld
A találmányi szabadalmak terén a Székelyföld a hátul kullogók közé tartozik. A főváros és a megyék ranglistáján Kovászna a 32–36. helyen szerénykedik, hét év alatt nyolc szabadalommal, míg Hargita megye holtversenyben utolsó, 2007-ben nulla szabadalommal. Védjegyek terén mindkét megye a középmezőnyben tanyázik, Hargita 145, Kovászna pedig 74, a tavalyi évben oltalom alá helyezett védjeggyel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több szarvasgombát értékesítettek a romániai erdészetek, mint a korábbi években, a statisztikai adatok szerint összesen 2,3 millió lej értékben adták el a vadon termő, drága ínyencségnek számító gombát.
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szeptember elsején útjára indul az új gépkocsik vásárlását támogató állami roncsautóprogram – erősítette meg Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, aki azonban továbbra sem árulta el, konkrétan mennyi pénzzel finanszírozzák a járművásárlást.
Az első deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedésekkel jelentős lépést tett a kormány, de ezeket követnie kell egy második és egy harmadik csomagnak is – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Román Nemzeti Bank kormányzója.
Románia 2013–2015-ben teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, de lemondott a csatlakozási menetrendről, amikor már nem tartotta be a költségvetési célokat – ez pedig politikai döntés volt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
Látogatottsági adatok