Fotó: Jakab Mónika
Romániában a recesszió könnyebben elkerülhető, mint az Európai Unió egészében a BBTE friss elemzése szerint. A közgazdászok arra számítanak, hogy Romániában az év második felében jelentősen lelassul a gazdasági növekedés, az év végén ugyanakkor elindulhatnak lassú, de jó irányba tartó folyamatok.
2022. szeptember 14., 16:032022. szeptember 14., 16:03
2022. szeptember 14., 16:142022. szeptember 14., 16:14
A közeljövőben valószínűnek tűnik egy recessziós forgatókönyv az Európai Unióban, Romániában valamivel jobb a helyzet, de itt is jelentősen lelassulhat a hazai össztermék (GDP) növekedése – erre a következtetésre jutott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói a rövid távú gazdasági előrejelzésekben használt mutatók alakulását elemezték, ezek alapján arra számítanak, hogy Romániában a recesszió könnyebben elkerülhető, mint az Európai Unió egészében.
Romániában 2022 második negyedévében rekordértékű, 5 százalék feletti éves GDP-növekedést mértek, ami az elemzőket is meglepte – idézte fel Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A kutatócsoport arra számít, hogy ez a növekedés jelentős mértékben lelassul. 2022 második fele, 2023 eleje mindenképpen az infláció és az energetikai válság árnyékában fog eltelni, és az Európai Unió szintjén nagyobb a recessziós forgatókönyv valószínűsége, mint Romániában. Kérdésünkre Szász Levente kifejtette, ennek hátterében az áll, hogy az Unió szintjén az energiabiztonsággal kapcsolatos kilátások bizonytalanabbak,
Ez nem azt jelenti, hogy Románia független a világpiaci folyamatoktól, a földgáz- és a kőolajárak a világpiacon alakulnak, de mégis nálunk egy fokkal kisebb a bizonytalanság, pontosított a közgazdász. Az inflációval kapcsolatban is arra számítanak, hogy Románia nagy vonalakban elérte a csúcsot, még egy keveset növekedhet ugyan a mutató, de az év végére egy lassú csökkenést vetítenek előre, a Román Nemzeti Bank is az év végére 13,9 százalékos inflációval számol, ami lassan ugyan, de lefele tart a jelenlegi 15 százalék feletti szintről.
Fotó: Jakab Mónika
Amikor a kutatócsoport arra kereste a választ, hogy várható-e gazdasági recesszió az Európai Unióban és ezen belül Romániában, a rövid távú gazdasági előrejelzésekhez használt mutatók közül négyet vettek figyelembe: a gazdasági hangulat indexét, a vállalatvezetők alkalmazásra vonatkozó várakozásait, a tőzsdeindexeket és az állammal kapcsolatos vélekedéseket. Szász Levente emlékeztetett, a recesszió közgazdasági megközelítésből azt jelenti, hogy két egymás utáni negyedévben csökken a GDP, de nem mindegy, mekkora a visszaesés,
Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is technikai recesszióról beszélnek definíció szerint, mert az első negyedéves 1,6 százalékos visszaesés után a második negyedévben az évesített GDP csupán 0,6 százalékával esett vissza az amerikai gazdaság teljesítménye, de a gazdasági helyzet nem különösebben válságos egyelőre.
A vizsgált négy mutatót lebontva Szász Levente elmondta, a gazdasági hangulatindex a vállalatok és a fogyasztók várakozásait méri fel, a közeljövő gazdasági folyamatok alakulására vonatkozóan, vagyis, hogy mit gondolnak a különböző ágazatok – a termelők, a szolgáltatók, az építőipari cégek, a kereskedők, illetve a fogyasztók – képviselői. Ez azért fontos, mert a gazdaságot emberek alakítják, és a várakozásaik sok esetben beindítanak önbeteljesítő folyamatokat: ha valakinek negatívak a várakozásai a cégénél, áremelkedéseket, fizetéscsökkentést tervez, vagy éppen elhalasztja a beruházásokat.
Közben Romániában most pontosan 100 az index értéke, és csak apró csökkenés tapasztalható, tehát az ország egyelőre jobban áll ebből a szempontból.
A második mutató az alkalmazási várakozások, ami azt méri fel, hogy a vállalatvezetőknek milyen terveik vannak az alkalmazottak számának bővítésével kapcsolatosan. Nyilván, aki azt tervezi, hogy növeli az alkalmazottak számát, arra számít, hogy jól fog menni a gazdaság, ha óvatos ezzel kapcsolatosan, akkor az borúlátást jelez. Az uniós és a romániai mutató is 100 felett van, ám az Unióban jobban tetten érhető a csökkenő tendencia.
A harmadik mutató a tőzsdeindex, amely azt jelzi, hogy mit gondolnak a befektetők a vállalati szektorról. A legfontosabb európai tőzsdét, a Stoxx Europe 600-at vizsgálták, ahol erős csökkenés látható, a kisebb méretű romániai tőzsdén is észlelhető egy minimális csökkenés, az orosz–ukrán háború előtti történelmi maximumhoz képest 8 százalékos a visszaesés, de ez jóval kisebb mértékű, mint az európai.
Szász Levente rámutatott, e téren látható a leginkább negatív kép, vagyis hogy az államkötvények hozama meredeken elkezdett nőni az elmúlt időszakban az Unióban és Romániában is. Ez azt jelenti, hogy az állam, ha kölcsönt akar felvenni, azt egyre nagyobb költséggel teheti meg, meg kell győznie a befektetőket, hogy érdemes a román államnak vagy az Uniónak kölcsön adni, mert megbízhatóan visszafizetik. Minél nagyobbak a kötvényhozamok, annál bizonytalanabb a kilátás az adott ország gazdasági helyzetében.
Befektetői szempontból persze jól néz ki, hogy a 10 százalékot „alulról nyaldosó” román államkötvényhozamokról beszélhetünk, egy hosszabb távra szóló, akár tízéves államkötvény jó befektetési lehetőség válságos időszakban, de a kutatócsoport azt vizsgálta, mit mutat ez az állam a nemzetgazdaság szempontjából a jövőre nézve.
Szász Levente ugyanakkor rámutatott a négy mutatót összegyúrva rajzolódott ki egy kép a közeljövőre vonatkozóan, de figyelembe kell venni, hogy sok minden függ attól, milyen döntések születnek az orosz–ukrán háború kapcsán, a világpiaci nagy szereplők – az Amerikai Egyesült Államok, Kína – gazdasági szempontból milyen lépéseket tesznek. Bármikor bekövetkezhet egy olyan hirtelen változás, ami alapjaiban módosítja a kilátásokat – húzta alá Szász Levente.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!