Gazdasági kilátások: Romániát nem veszélyezteti annyira a válság, mint az EU egészét

A közeljövőben valószínűnek tűnik egy recessziós forgatókönyv az Európai Unióban, Romániában valamivel jobb a helyzet, de itt is jelentősen lelassulhat a hazai össztermék (GDP) növekedése – erre a következtetésre jutott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói a rövid távú gazdasági előrejelzésekben használt mutatók alakulását elemezték, ezek alapján arra számítanak, hogy Romániában a recesszió könnyebben elkerülhető, mint az Európai Unió egészében.

Romániában 2022 második negyedévében rekordértékű, 5 százalék feletti éves GDP-növekedést mértek, ami az elemzőket is meglepte – idézte fel Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A kutatócsoport arra számít, hogy ez a növekedés jelentős mértékben lelassul. 2022 második fele, 2023 eleje mindenképpen az infláció és az energetikai válság árnyékában fog eltelni, és az Európai Unió szintjén nagyobb a recessziós forgatókönyv valószínűsége, mint Romániában. Kérdésünkre Szász Levente kifejtette, ennek hátterében az áll, hogy az Unió szintjén az energiabiztonsággal kapcsolatos kilátások bizonytalanabbak,

Románia ebből a szempontból nem áll annyira rosszul, mint a többi uniós tagállam, hiszen vannak saját forrásai.

Ez nem azt jelenti, hogy Románia független a világpiaci folyamatoktól, a földgáz- és a kőolajárak a világpiacon alakulnak, de mégis nálunk egy fokkal kisebb a bizonytalanság, pontosított a közgazdász. Az inflációval kapcsolatban is arra számítanak, hogy Románia nagy vonalakban elérte a csúcsot, még egy keveset növekedhet ugyan a mutató, de az év végére egy lassú csökkenést vetítenek előre, a Román Nemzeti Bank is az év végére 13,9 százalékos inflációval számol, ami lassan ugyan, de lefele tart a jelenlegi 15 százalék feletti szintről.

Amikor a kutatócsoport arra kereste a választ, hogy várható-e gazdasági    recesszió az Európai Unióban és ezen belül Romániában, a rövid távú gazdasági előrejelzésekhez használt mutatók közül négyet vettek figyelembe: a gazdasági hangulat indexét, a vállalatvezetők alkalmazásra vonatkozó várakozásait, a tőzsdeindexeket és az állammal kapcsolatos vélekedéseket. Szász Levente emlékeztetett, a recesszió közgazdasági megközelítésből azt jelenti, hogy két egymás utáni negyedévben csökken a GDP, de nem mindegy, mekkora a visszaesés,

van olyan mértékű, amiből könnyen ki lehet jönni, de ha egy hosszan fennálló folyamatról beszélünk, akkor komoly válsághelyzetet jelenthet.

Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is technikai recesszióról beszélnek definíció szerint, mert az első negyedéves 1,6 százalékos visszaesés után a második negyedévben az évesített GDP csupán 0,6 százalékával esett vissza az amerikai gazdaság teljesítménye, de a gazdasági helyzet nem különösebben válságos egyelőre.

A vizsgált négy mutatót lebontva Szász Levente elmondta, a gazdasági hangulat­index a vállalatok és a fogyasztók várakozásait méri fel, a közeljövő gazdasági folyamatok alakulására vonatkozóan, vagyis, hogy mit gondolnak a    különböző ágazatok – a termelők, a    szolgáltatók, az építőipari cégek, a kereskedők, illetve a fogyasztók – képviselői. Ez azért fontos, mert a gazdaságot emberek alakítják, és a várakozásaik sok esetben beindítanak önbeteljesítő folyamatokat: ha valakinek negatívak a várakozásai a cégénél, áremelkedéseket, fizetéscsökkentést tervez, vagy éppen elhalasztja a beruházásokat.

Az Európai Unióban ez az index meredeken csökkent az elmúlt időszakban, és beesett 100-as határérték alá, vagyis negatívabbak a  kilátások.

Közben Romániában most pontosan 100 az index értéke, és csak apró csökkenés tapasztalható, tehát az ország egyelőre jobban áll ebből a szempontból.
A második mutató az alkalmazási várakozások, ami azt méri fel, hogy a vállalatvezetőknek milyen terveik vannak az alkalmazottak számának bővítésével kapcsolatosan. Nyilván, aki azt tervezi, hogy növeli az alkalmazottak számát, arra számít, hogy jól fog menni a gazdaság, ha óvatos ezzel kapcsolatosan, akkor az borúlátást jelez. Az uniós és a romániai mutató is 100 felett van, ám az Unióban jobban tetten érhető a csökkenő tendencia.

A harmadik mutató a tőzsdeindex, amely azt jelzi, hogy mit gondolnak a befektetők a vállalati szektorról. A legfontosabb európai tőzsdét, a  Stoxx Europe 600-at vizsgálták, ahol erős csökkenés látható, a kisebb méretű romániai tőzsdén is észlelhető egy minimális csökkenés, az orosz–ukrán háború előtti történelmi maximumhoz képest 8 százalékos a visszaesés, de ez jóval kisebb mértékű, mint az európai.

Negyedikként a kutatócsoport megvizsgálta, mi a vélekedés az állam gazdasági kilátásaival kapcsolatban, hiszen a nehéz időkben az államnak kell közbelépnie, és kezelnie a válsághelyzetet.

Szász Levente rámutatott, e téren látható a leginkább negatív kép, vagyis hogy az államkötvények hozama meredeken elkezdett nőni az elmúlt időszakban az Unióban és Romániában is. Ez azt jelenti, hogy az állam, ha kölcsönt akar felvenni, azt egyre nagyobb költséggel teheti meg, meg kell győznie a befektetőket, hogy érdemes a román államnak vagy az Uniónak kölcsön adni, mert megbízhatóan visszafizetik. Minél nagyobbak a kötvényhozamok,  annál bizonytalanabb a kilátás az adott ország gazdasági helyzetében.

Befektetői szempontból persze jól néz ki, hogy a 10 százalékot „alulról nyaldosó” román államkötvényhozamokról beszélhetünk, egy hosszabb távra szóló, akár tízéves államkötvény jó befektetési lehetőség  válságos időszakban, de a kutatócsoport azt vizsgálta, mit mutat ez az állam a nemzetgazdaság szempontjából a jövőre nézve.

Szász Levente ugyanakkor rámutatott a négy mutatót összegyúrva rajzolódott ki egy kép a közeljövőre vonatkozóan, de figyelembe kell venni, hogy sok minden függ attól, milyen döntések születnek az orosz–ukrán háború kapcsán, a világpiaci nagy szereplők – az Amerikai Egyesült Államok, Kína – gazdasági szempontból milyen lépéseket tesznek. Bármikor bekövetkezhet egy olyan hirtelen változás, ami alapjaiban módosítja a kilátásokat – húzta alá Szász Levente.