Fotó: Pixabay
Keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán Mugur Isărescu kijelentette, hogy Román Nemzeti Bank (BNR) jelenleg nem tartja megvalósíthatónak az euró bevezetését.
2024. október 01., 19:362024. október 01., 19:36
A jegybank újabb mandátumra jelölt kormányzója elmondta, hogy Románia csatlakozása az euróövezethez akkor lesz lehetséges, ha sikerül 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. „Ha ez négy, öt vagy hét éven belül sikerül, valószínűleg akkor vezetjük be az eurót, korábban nem lehet” – jelentette ki.
Kifejtette, hogy
– írja az Agerpres.
Hangsúlyozta, hogy a deficit csökkentéséhez kombinálni kell a kiadások lefaragását a bevételek növelésével. Az utóbbi cél teljesítéséhez szerinte elengedhetetlen az adóreform, mert ez növeli a pénzpiacok bizalmát Romániában, és az ország olcsóbban juthat hozzá külföldi hitelekhez – magyarázta Isărescu. Hozzátette, hogy az adóreform politikai akarat kérdése, és választási évben nem lehet végrehajtani.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán azt is kijelentette, hogy
Az újabb mandátumra jelölt szakember kifejtette: köztudott, hogy az árak féken tartása kedvez a makrogazdasági és pénzügyi stabilitásnak és a fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedésnek. Ezért a BNR célja a továbbiakban is az árstabilitás biztosítása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül. A jegybank másodlagos célja – még ha ezt a törvény nem is írja elő – éppen a pénzügyi stabilitás biztosítása – tette hozzá.
Isărescu elmondta, hogy az árak stabilan tartása nem egy egyszerű feladat, mert fékezheti a gazdasági fejlődést, akár recessziót is okozhat. „Mi megpróbáltuk úgy csökkenteni az inflációt, hogy ne idézzünk elő recessziót, és az utóbbi években legalább részben sikerrel jártunk” – jelentette ki.
Kifejtette, hogy jelenleg a román gazdaság legnagyobb problémáját a magas – 6 és 8 százalék közötti - költségvetési deficit és a külkereskedelmi mérleg hiánya jelenti. Emlékeztetett arra, hogy a BNR a kormánytól függetlenül alakítja a monetáris politikát, de ez nem jelenti azt, hogy a jegybank szakemberei „elefántcsonttoronyban ülnek”. „Célunk úgy együttműködni a kormánnyal, hogy közben ne veszélyeztessük fő célkitűzésünket” – magyarázta.
Isărescu elmondta azt is, hogy a BNR becslése szerint az elkövetkező egy-másfél évben az infláció 2,5 százalék körül stabilizálódik. Megjegyezte: a drágulások mérséklését nehezíti, hogy a lakosság jövedelme a termelékenységnél gyorsabban növekedik. „A Román Nemzeti Bank nem ellenzi a jövedelemnövekedést, ez a gazdasági növekedés célja, de ennek korrelálnia kell a termelékenység növekedésével, mert a különbség (...) vagy külkereskedelmi hiányban, vagy magasabb inflációban, vagy mindkettőben jelentkezik” – szögezte le a szakember.
Az Európai Unióban a júliusi 2,8 százalékról augusztusban 2,4 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat szerdán.
A parlament megszavazta a jegybank új vezetőtanácsát, Mugur Isărescu további öt évig kormányzó marad
Keddi együttes ülésén a képviselőház és a szenátus jóváhagyta a Román Nemzeti Bank (BNR) új vezetőségét. A képviselők és szenátorok titkos szavazással döntöttek az intézmény vezetőtanácsának összetételéről. A testület elnöke és a BNR kormányzója Mugur Isărescu maradt.
A testület alelnökévé és egyben a kormányzó első helyettesévé Leonardo Badeát nevezték ki. A vezetőtanácsba beválasztott Florin Georgescu és Cosmin Ştefan Marinescu a BNR kormányzójának helyettesei lesznek. A testület további tagjai: Aura Socol, Roberta Anastase, Alexandru Nazare, Bálint Csaba és Cristian Popa. A BNR új vezetőségének mandátuma öt évre szól.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!