Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Bár az észak-erdélyi autópálya kapcsán már az is jó hírnek számít, hogy az év elején – immár sokadszorra – ismét kiírták a közbeszerzési eljárást a Bihar megyei Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz kivitelezésére, sok örömünk idén sem lesz az autópályából – derül ki egy elemzésből.
2023. január 10., 10:232023. január 10., 10:23
2023. január 10., 10:432023. január 10., 10:43
Ennek a szakasznak az elkészültére ugyanis még évekig kell várni, az egyetlen olyan szakasz pedig, amely idén elkészül, nem sokat könnyít a térség forgalmán.
Ez a Szilágynagyfalu és Berettyószéplak közötti, 13 és fél kilométeres szakasz, amely Bihar és Szilágy megyét köti össze.
A kivitelező, a török Nurol már a munkálatok 70 százalékával elkészült, és tartja a határidőket, így várhatóan idén át is adhatják az általa épített szakaszt.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ismét versenytárgyalást hirdetett az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,36 kilométeres szakaszának a megépítésére, március 15-ig várják az ajánlatokat.
Nagyvárad felé a már említett Berettyószéplak–Bisztraterebes-szakasz következik, amely esetében idén március 15-ig nyújthatják be a jelentkezésüket az érdekelt cégek. A pályázatok elbírálása után a győztesnek 24 hónapja lesz arra, hogy befejezze az amerikai Bechtel által elkezdett, majd félbehagyott szakaszt.
Vagyis legfeljebb 2025 végére válik járhatóvá a sztráda ezen szakasza, és a remények szerint folytatása, a Bisztraterebes és Bihar község közötti rész is elkészülhet akkorra.
Ez a rész negatív rekordot dönthet – a pályázati eljárás ugyanis hosszabb ideig húzódhat, mint maguk a tervezett kivitelezési munkálatok.
A közbeszerzési eljárást már három éve kiírta az országos közútkezelő, ám a mai napig sem hirdetett győztest.
Ha pedig ez megtörténik, még mindig rengeteget kell várni az elkészültére: a kivitelezésre ugyanis négy évet irányoztak elő, amiből egy év a tervezés, három pedig a konkrét építés.
Ha ezeket tényleg sikerül befejezni, az nagyot lendít az észak-erdélyi és -partiumi régió forgalmán, ugyanis akkor megszakítás nélkül lehet majd autópályán haladni Marosvásárhelytől Kolozsváron át Zilahig.
Mint ismert, a Borstól Brassóig futó észak-erdélyi autópálya kivitelezési munkálatait pályáztatás nélkül ítélték oda az amerikai Bechtel cégnek a 2000-es évek elején, amit sokan a román NATO-csatlakozás „árának” minősítenek.
A Bechtel azonban a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, Kolozsvárt elkerülő szakasz megépítése után távozott, azóta pedig szakaszokra bontva próbálja Románia megépíttetni a sztrádát, ám számos szakasz esetében már többször is fel kellett bontani a szerződést a kijelölt győztessel, és új pályázatot kellett kiírni.
Az eredeti tervek szerint a teljes sztrádának már 2012-re el kellett volna készülnie.
Immár hagyománynak számít, hogy az év első napjaiban a romániai közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület prognózissal rukkol elő.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
szóljon hozzá!