Az élelmiszer-biztonsági engedély nélkül piacra dobott termékekkel több súlyos gond is van. Egyrészt a vásárló nem ismeri a felhasznált nyersanyagok eredetét, másrészt a termék nincs bevizsgálva. A „friss” húsról nem tudhatjuk, hogy a gazda beteg, vagy kezelés alatt álló jószágot vágott-e le, illetve a feldolgozás során milyen fűszereket, vagy mesterséges tartósítószereket használt.

– hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozva a Hargita megyei állatorvos. István Róbert kiemeli, hogy csak olyan pékségtől, cukrászdától, mészárszéktől, tésztaüzemtől vagy húsfeldolgozó vállalkozástól vásároljunk, amely rendelkezik a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyekkel.

A szakember szerint az interneten jórészt magánemberként hirdető ,,élelmiszerforgalmazók” termékeivel rendszerint az a gond, hogy nem azt árulják, amit termékükről állítanak. Soha nem lehet tudni, hogy a házi feldolgozás során mit kevertek bele, hiszen a hivatalosan forgalmazott termékektől eltérően azokat senki nem vizsgálta be.

Vadásszák az illegális élelmiszerkereskedőket

Tény, hogy minden évben sok „feketéző” lebukik az állami szervek ellenőrzésekor. A csíki állatorvos portálunknak elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság területén az állategészségügyi hatóság együtt dolgozik a fogyasztóvédelemmel és a rendőrség gazdasági ügyosztályával. Aki engedély nélkül, „házi termékként” kínál feldolgozott élelmiszereket, a közzétett hirdetések, vagy a közvetlen értékesítés – utcai, piaci, köztéri árusítás – során bármikor lebukhat.

Immár Romániában is működik az európai uniós direktívák alapján bevezetett ,,titkos ügyfél” nevet viselő ellenőrzési mechanizmus. Ez azt jelenti, hogy

„Bevett szokás, hogy az élelmiszereket engedély nélkül forgalmazó személyeket felhívjuk telefonon, és megrendeljük az általuk hirdetett süteményt, tortát, tésztát, kolbászt vagy más terméket. Amikor az áru megérkezik, a »forgalmazónak» kifizetjük, és utána az embereink bemutatkoznak, és következik az igazoltatás” – részletezi az ellenőrzési mechanizmust a Hargita megyei főállatorvos.

Természetes személyek esetében a bírság hatszáz lejtől indul – de rendszerint ezer lej körüli összegre büntetnek –, a szintén engedély nélkül kereskedő cégek esetében pedig a bírság elérheti az 50 ezer lejt is. Súlyosabb esetekben bűnvádi eljárást kezdeményezhetnek, ha nagy mennyiségű áruról van szó.

A Hargita megyei intézményvezető arról beszélt portálunknak, hogy a székelyföldi megye igazgatóságának stratégiája annyiban különbözik a drasztikusabb eljárástól, hogy munkatársai „vadásszák” az élelmiszerekkel kapcsolatos hirdetéseket, és amikor rendellenességet fedeznek fel, telefonon felhívják a hirdetőt és arról tájékoztatják, hogy milyen kockázattal jár, ha nem távolítja el a hirdetést az internetes felületekről. A módszer rendszerint hatásosnak bizonyul. Legtöbben akkor szembesülnek vele, hogy törvénytelenséget követtek el, és visszakoznak. De mindig vannak „visszaesők” is, akik előbb-utóbb lebuknak, és a hatóság megbírságolja őket.

Sok a minőségi árut kínáló kisvállalkozó

István Róbert kiemeli az állati eredetű termékekkel járó kockázatot, főleg a disznóhúsból készült húsáru veszélyét, amit feldolgozás előtt nem vizsgál be állatorvos, hogy trichinella fertőzött-e. Legutóbb Arad megyében az interneten forgalmazott és illegálisan feldolgozott húsáru halálos áldozatot is követelt, többen pedig hosszú kórházi kezelésre szorultak.

Ha nem nagyüzemi élelmiszert akarunk vásárolni, bőven van alternatíva. Ezeket az árusokat megtalálhatjuk vásárokon, bemutatóüzletekben, de interneten is rendelhetünk tőlük. Személyesen találkozhatunk a képviselőjükkel, így mindent megtudhatunk a termékeikről. Azt tanácsolom, hogy a téli ünnepek előtt is a biztonságot helyezzük előtérbe, mert az egészségünkről van szó” – nyomatékosította portálunknak István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.