A termékvásárokon csak engedéllyel rendelkező árusok forgalmazhatnak húsárut
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Se szeri, se száma a ,,házi minőségű” élelmiszert kínáló internetes hirdetéseknek, amelyek közös jellemzője, hogy forgalmazóik nem rendelkeznek élelmiszer-biztonsági engedéllyel. Azonban a karácsonyi ünnepek előtt a mindent felülmúló kínálatból fontos kiszűrni a csalókat. Erről beszélgettünk a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjével, aki szerint az interneten jórészt magánemberként hirdető „élelmiszerforgalmazók” termékeivel rendszerint az a gond, hogy nem azt árulják, amit termékükről állítanak.
2023. december 04., 09:562023. december 04., 09:56
A téli ünnepek előtti hetek a kereskedelemben az esztendő legjobb időszakának számítanak. Az ugrásszerűen megnövekedett forgalom a legtöbb vállalkozás számára jelentős bevételeket hoz. Ilyenkor ad-vesz mindenki, sokan azonban – a törvényes kiskapukat megkerülve – kétes minőségű árut dobnak piacra. Ez elsősorban az élelmiszerkereskedelemben jelent kiemelt veszélyt: a hamisított termékek, az ellenőrizetlen eredetű nyersanyagokból készült élelmiszerek nagy kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére.
Ebben az időszakban árasztják el a közösségi oldalakat és a különböző internetes hirdetési fórumokat a „házi termékként” kínált tészták, sütemények és különböző édességek.
Az élelmiszer-biztonsági engedély nélkül piacra dobott termékekkel több súlyos gond is van. Egyrészt a vásárló nem ismeri a felhasznált nyersanyagok eredetét, másrészt a termék nincs bevizsgálva. A „friss” húsról nem tudhatjuk, hogy a gazda beteg, vagy kezelés alatt álló jószágot vágott-e le, illetve a feldolgozás során milyen fűszereket, vagy mesterséges tartósítószereket használt.
Különféle tészták. Kis- és nagyüzemi kínálatból válogathatunk
Fotó: Kisréti Zsombor
Fő az elővigyázatosság!
István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság tavaly ősszel beiktatott vezetője 2015 óta vezeti a székelyföldi megye élelmiszer-biztonsági osztályát. Hosszú évek óta szívügyének tekinti a biztonságos élelmiszerek kereskedelmét. Elismeri azonban, hogy igen nehéz kérdéssel nézünk szembe, mert a hivatalosan engedélyezett és bevizsgált élelmiszereket házi rendelésre, interneten keresztül (is) forgalmazó vállalkozások mellett sok az „ügyeskedő”, aki úgy gondolja, hogy egyszerű hirdetéssel bármit lehet büntetlenül forgalmazni.
,,Hosszú évek óta érzékeny kérdés ez számomra. Amikor tehetem, a média minden csatornáján felhívom a fogyasztók figyelmét arra, hogy óvakodjunk az internetes mészárosoktól és cukrászoktól, akikről valójában semmit nem tudunk. Természetesen
– hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozva a Hargita megyei állatorvos. István Róbert kiemeli, hogy csak olyan pékségtől, cukrászdától, mészárszéktől, tésztaüzemtől vagy húsfeldolgozó vállalkozástól vásároljunk, amely rendelkezik a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyekkel.
A szakember szerint az interneten jórészt magánemberként hirdető ,,élelmiszerforgalmazók” termékeivel rendszerint az a gond, hogy nem azt árulják, amit termékükről állítanak. Soha nem lehet tudni, hogy a házi feldolgozás során mit kevertek bele, hiszen a hivatalosan forgalmazott termékektől eltérően azokat senki nem vizsgálta be.
Vadásszák az illegális élelmiszerkereskedőket
Tény, hogy minden évben sok „feketéző” lebukik az állami szervek ellenőrzésekor. A csíki állatorvos portálunknak elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság területén az állategészségügyi hatóság együtt dolgozik a fogyasztóvédelemmel és a rendőrség gazdasági ügyosztályával. Aki engedély nélkül, „házi termékként” kínál feldolgozott élelmiszereket, a közzétett hirdetések, vagy a közvetlen értékesítés – utcai, piaci, köztéri árusítás – során bármikor lebukhat.
Immár Romániában is működik az európai uniós direktívák alapján bevezetett ,,titkos ügyfél” nevet viselő ellenőrzési mechanizmus. Ez azt jelenti, hogy
„Bevett szokás, hogy az élelmiszereket engedély nélkül forgalmazó személyeket felhívjuk telefonon, és megrendeljük az általuk hirdetett süteményt, tortát, tésztát, kolbászt vagy más terméket. Amikor az áru megérkezik, a »forgalmazónak» kifizetjük, és utána az embereink bemutatkoznak, és következik az igazoltatás” – részletezi az ellenőrzési mechanizmust a Hargita megyei főállatorvos.
Természetes személyek esetében a bírság hatszáz lejtől indul – de rendszerint ezer lej körüli összegre büntetnek –, a szintén engedély nélkül kereskedő cégek esetében pedig a bírság elérheti az 50 ezer lejt is. Súlyosabb esetekben bűnvádi eljárást kezdeményezhetnek, ha nagy mennyiségű áruról van szó.
A Hargita megyei intézményvezető arról beszélt portálunknak, hogy a székelyföldi megye igazgatóságának stratégiája annyiban különbözik a drasztikusabb eljárástól, hogy munkatársai „vadásszák” az élelmiszerekkel kapcsolatos hirdetéseket, és amikor rendellenességet fedeznek fel, telefonon felhívják a hirdetőt és arról tájékoztatják, hogy milyen kockázattal jár, ha nem távolítja el a hirdetést az internetes felületekről. A módszer rendszerint hatásosnak bizonyul. Legtöbben akkor szembesülnek vele, hogy törvénytelenséget követtek el, és visszakoznak. De mindig vannak „visszaesők” is, akik előbb-utóbb lebuknak, és a hatóság megbírságolja őket.
Sok a minőségi árut kínáló kisvállalkozó
István Róbert kiemeli az állati eredetű termékekkel járó kockázatot, főleg a disznóhúsból készült húsáru veszélyét, amit feldolgozás előtt nem vizsgál be állatorvos, hogy trichinella fertőzött-e. Legutóbb Arad megyében az interneten forgalmazott és illegálisan feldolgozott húsáru halálos áldozatot is követelt, többen pedig hosszú kórházi kezelésre szorultak.
Ha nem nagyüzemi élelmiszert akarunk vásárolni, bőven van alternatíva. Ezeket az árusokat megtalálhatjuk vásárokon, bemutatóüzletekben, de interneten is rendelhetünk tőlük. Személyesen találkozhatunk a képviselőjükkel, így mindent megtudhatunk a termékeikről. Azt tanácsolom, hogy a téli ünnepek előtt is a biztonságot helyezzük előtérbe, mert az egészségünkről van szó” – nyomatékosította portálunknak István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
szóljon hozzá!