Fotó: Pixabay
A különnyugdíjakat szabályozó törvény az országos helyreállítási terv (PNRR) idei mérföldkövei közül a legnehezebb és legfontosabb volt – jelentette ki a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu.
2023. október 20., 14:262023. október 20., 14:26
A miniszterelnök azt mondta, a különnyugdíjak törvénye, amelyet csütörtökön hirdetett ki Klaus Iohannis államfő, az országos helyreállítási terv (PNRR) idei mérföldkövei közül „a legnehezebb és legfontosabb volt”, és ettől függ 3 milliárd euró kifizetése. „Életbevágóan fontos számunkra az európai pénz” – szögezte le.
„Ezért fontos, hogy az autópályák építéséhez más külső forrásokat is bevonjunk” – idézte Ciolacut az Agerpres.
A miniszterelnök rámutatott: a pénteki kormányülésen jóváhagyják a Románia és az Európai Beruházási Bank közötti, 200 millió euró értékű finanszírozási szerződésről szóló memorandumot is.
Ciolacu azt is elmondta, az európai beruházások és projektek minisztériumának 500 millió lejt utalnak át a legfontosabb beruházások állami társfinanszírozásának fedezésére, és ezzel több mint félmilliárd eurós európai kifizetéseket gyorsítanak fel. „Így jó úton haladunk afelé, hogy az idén véget érő pénzügyi időszakban meghaladjuk a 90 százalékos lehívási arányt” – jelentette ki a miniszterelnök.
„November 1-jéig le kell zárnunk az egész parlamenti folyamatot, az alkotmánybírósági döntéssel együtt. Kicsit szorít minket az idő. Ha nem zárjuk le ezt a mérföldkövet, akkor lezárás nélkül iktatjuk, és Románia 1,4 milliárd eurót veszít. November 1. után is megoldható, van hat hónapunk. A kifizetések azonban februárban, márciusban történnek” – összegzett akkor Marcel Ciolacu.
Csaknem 1,5 milliárd eurót veszíthet Románia, amennyiben november elsejéig nem sikerül végérvényesen lezárni az úgynevezett különleges nyugdíjak ügyét – kongatta meg újfent a vészharangot szerdai televíziós nyilatkozatában Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!