A legtöbb romániai közszolga a központi közigazgatásban dolgozik
Fotó: ANAF/Facebook
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.
2024. július 17., 17:482024. július 17., 17:48
2024. július 17., 17:522024. július 17., 17:52
A központi közigazgatásban foglalkoztatott 827 460 személy közül 609 661-en kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (1269-cel többen, mint 2024 áprilisában). A legtöbb betöltött álláshelyet az oktatási minisztériumnál jegyezték, 302 376-ot, aztán a belügyminisztérium (124 094), a védelmi minisztérium (74 695), a pénzügyminisztérium (24 731) és az egészségügyi minisztérium (18 200) következett a sorban.
A helyi közigazgatási intézményekben 466 851-en dolgoztak májusban (543-mal többen, mint az előző hónapban), közülük 286 741-en kizárólag a helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 180 110-en pedig részben vagy teljesen saját bevételekre támaszkodó intézményeknél – ismertette a pénzügyi tárca adatait az Agerpres hírügynökség.
Áprilisban 1 292 549 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és állami hatóságoknál, 3009-cel többet, mint egy hónappal korábban.
Mint ismert, a román kormány a takarékossági intézkedések keretében tavaly júliusban létszámstopot vezetett be be év végéig a közszférában, és akkor leszögezték: a megüresedett közalkalmazotti állások betöltésére kizárólag a kormány jóváhagyásával lehet pályázatot kiírni. A költségvetési kiadások lefaragása révén egymilliárd euróval remélték csökkenteni az elszabadult államháztartási deficitet.
A hivatalos adatok szerint a tavalyi év második felében havonta több százzal nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma az országban, és a teljes létszám például 2023 júniusában elérte az 1 284 199-et; mint a mostani adatokból kiderül, az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 10 ezerrel bővült az államapparátus létszáma.
Bár az ágazat megreformálásának igénye nyilatkozatok szintjén rendszeresen felmerül, ez mindig csak politikai nyilatkozat, terv marad. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök például már hivatala tavaly júniusi átvételekor egyértelműnek nevezte, hogy a közszférában reformra van szükség, akkor is, ha ezt senki nem akarja ezt felvállalni.
„Itt az aktuális balek, aki felvállalja ezt a népszerűtlen feladatot” – fogalmazott akkor a kormányfő, elfogadhatatlannak nevezve, hogy számos azonos tevékenységi és hatáskörrel rendelkező közintézmény működjön, válságok idején pedig rendre kiderül, hogy egyik sem végzi a munkáját. Ciolacu azonban a fogadkozásai ellenére sem indította el a közszféra reformját célzó intézkedéseket, mindössze a létszámstopig jutott, ám az idén beindult foglalkoztatások révén hamar sikerült behozni a lemaradást.
Jövő héten fogadja el a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – értesült az Agerpres hírügynökség.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!