Nehezen épül. Az észak-erdélyi autópálya építése tovább húzódik
Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu
Zsinórban hatodszor halasztotta el az országos közútkezelő társaság (CNAIR) az észak-erdélyi autópálya Zilah környéki, egy 2,8 kilométeres alagutat is magában foglaló szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének kihirdetését.
2024. október 16., 11:352024. október 16., 11:35
A legutóbbi határidő kedden járt le, azonban a CNAIR – magyarázat nélkül – azt közölte a közbeszerzési portálon, hogy azt további két héttel kitolja október 31-éig.
A Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti, a Zilah közelében a Meszes alatt megépítendő alagutat is magában foglaló szakasz hossza 41 kilométer, a projekt becsült értéke több mint 1,5 milliárd euró.
és legutóbb Alin Șerbănescu, a CNAIR szóvivője azt mondta, hogy az október 15-i határidő lehet a legutolsó.
Az infrastrukturális beruházások megvalósítását évek óta figyelemmel kísérő, civil szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület szerint a folyamatos halogatás oka az, hogy nincs pénz, a kormány több építkezést hagyott jóvá, mint amennyi a legfőbb forrásban, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló közlekedési programban, amely révén európai uniós forrásokból finanszírozzák a romániai sztrádaépítéseket, rendelkezésre áll.
Ugyanakkor a CNAIR szóvivője azt állította: nem a pénz hiánya a baj, hanem a túlzott bürokrácia, „az elemzendő dokumentumok, mellékletek és estek halmai”.
Amúgy nem véletlen, hogy éppen ennek a szakasznak a finanszírozása a legproblémásabb, ugyanis ez 1990 óta a legdrágább sztrádaberuházás: becsült értéke 1,5 és 1,76 milliárd euró között van.
Egyébként az eredetileg a pályázatra jelentkezett hét cég közül mára már csupán három van versenyben: a román UMB, a török Makyol és az olasz Webuild.
A rengeteg útépítési projektben érdekelt román UMB cég is bejelentkezett a legnehezebb és legdrágább romániai sztrádaszakasz megépítésére. A hétfői határidőig összesen hét cégcsoportosulás tett ajánlatot.
Az UMB mintegy 350 kilométernyi gyorsforgalmi úton dolgozik, beleértve az A7-es moldovai autópálya Buzău és Pașcani közötti összes szakaszát, a Craiova-Pitești gyorsforgalmi utat, valamint az észak-erdélyi autópálya két szakaszát.
A WeBuild építi a Nagyszeben-Pitești autópálya két szakaszát, és ez a cég a problémás brăilai híd kivitelezője is. A cégnek vasúti megrendelései is vannak.
A Makyol a Nagyszeben-Fogaras (A13) autópálya négy szakaszán, valamint az A7-es autópálya egy szakaszán dolgozik egy másik török céggel, a Nurollal közösen.
Az összesen 41 kilométer hosszú útszakaszt 78 hónap alatt kell megvalósítani, ebből 18 hónap a tervezési időszak.
Az új pályázati kiírásra azért volt szükség, mert az előző versenytárgyalás meghirdetése óta erőteljesen megnőttek az árak az ágazatban. Ezek után a kiírás határidejét meghosszabbították, ugyanis az érdeklődő cégek több száz tisztázni való kérdést fogalmaztak meg. Ezek nagy részére a CNAIR azzal válaszolt, hogy a megoldást a majdani kivitelezőnek kell megtalálnia.
Kampányvitát váltott ki a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között, hogy kiderült: az Európai Bizottság (EB) bizonyos elmaradt reformok miatt visszatartja a PNRR részeként Romániának járó harmadik kifizetési összeg mintegy 40 százalékát.
Próbaútra indult az aradi Astra Vagoane és a kínai Qingdao Sifang gördülőállomány-gyártó vállalat együttműködésében 2021-ben gyártott új elektromos vonat Romániában.
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden a munka adóterhének csökkentésére szólította fel a kormányt.
A tavaly kifizetett legnagyobb életbiztosítási összeg meghaladta a 820 ezer lejt – számolt be kedden Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miközben a vásárlóerő Romániában az egyik legalacsonyabb, itt drágult az egyik legnagyobb mértékben az üzemanyag az elmúlt év leforgása alatt. Főként a jövedéki adó emelésének volt betudható a gyors áremelkedés.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat.
Az év első nyolc hónapjában 2,57 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termeltek a fotovoltaikus erőművek, ami 60,5 százalékkal több a tavalyi év ugyanezen időszakában jegyzettnél – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jövőre tovább lassul a román gazdaság növekedése, sőt a recesszió veszélye is fennáll, bár nem ez az alapforgatókönyv – véli a CFA Románia Egyesület alelnöke, Adrian Codirlaşu.
szóljon hozzá!