Fotó: Facebook/Giannis Kallergis
A korábbi 7 százalékról 7,1 százalékra módosította az idei évvégi inflációs előrejelzését a Román Nemzeti Bank (BNR), és fenntartotta a 2024 végére vonatkozó 4,2 százalékos becslését – közölte pénteken Mugur Isărescu jegybankelnök.
2023. május 12., 15:202023. május 12., 15:20
Mint ismeretes, tavaly novemberben a BNR még 11,2 százalékos inflációt becsült 2023 végére. Idén februárban viszont 7 százalékra módosította az idei évvégi inflációs várakozását, és 4,2 százalékra becsülte a 2024-es éves fogyasztói árindexet.
A Mugur Isărescu által ismertetett jelentés szerint az infláció idei további csökkenéséhez a nyersanyagpiaci feszültségek oldódása, a gazdaságban jelentkező többletkereslet lanyhulása és az importáruk árához kapcsolódó inflációs nyomás mérséklődése járul hozzá. Az Agerpres által idézett jelentés szerint idén
és dezinflációs hatása volt annak is, hogy január elsejétől módosult az energiaárak korlátozását és a növekedésük kompenzálását előíró jogszabály.
Mint ismeretes, a fogyasztói árindex több mint egy éve kétszámjegyű, tavaly júniustól kezdődően idén márciusig meghaladta a 15 százalékot. Az éves infláció tavaly novemberben 16,8 százalékon tetőzött, azt követően – a februári megtorpanástól eltekintve – enyhe lassulás következett.
A bukaresti kormány arra számít, hogy a következő hónapokban gyorsabb ütemben mérséklődik a fogyasztóiár-index, így május elején 7,4 százalékra javította az idei évvégi inflációs várakozását a korábbi 8 százalékról.
A márciusi 14,53 százalékról áprilisban 11,23 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága (CNSP) csökkentette az idei év végére vonatkozó inflációs prognózisát: a hétfőn kiadott tavaszi jelentés szerint a korábbi 8 helyett már csak 7,4 százalékos inflációra számít 2023 végén.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!