Fotó: mti
Románia minden eddiginél jobban áll az energiabiztonság szempontjából az idei tél előtt – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
2023. november 29., 15:202023. november 29., 15:20
2023. november 29., 15:212023. november 29., 15:21
A tárcavezető az RFI rádiónak nyilatkozva kifejtette: ha a tél „normális” lesz, akkor átvészelhető lesz kizárólag romániai gázzal, ha pedig a szokásosnál hidegebb lesz, akkor több lehetőség is van, az első az azerbajdzsáni gáz. Arra a kérdésre, hogy Románia energetikai szempontból mennyire van felkészülve az idei télre, Burduja kijelentette:
A tárcavezető közölte, a gázellátás biztosított, a tározók feltöltöttségi foka még mindig majdnem 100 százalékos. Eddig a hidegebb időszakban a többletet használta az ország, a tározók ugyanis 103 százalékig teltek meg, és most a kapacitás 99,5 százaléka körüli a telítettség. „Ezzel a mennyiséggel biztosan át tudjuk vészelni ezt a telet, ha normális tél lesz, csak román gázzal, abból, ami a tározóinkban van, valamint a saját termelésünkből. A meteorológusok szerint a normális tél olyan telet jelent, amelyen havonta legfeljebb két fagyos, hóviharos epizód fordul elő, egy ilyen epizód három-négy, akár hét napig is eltarthat” – mutatott rá a miniszter.
Egyúttal leszögezte:
Az energiaügyi miniszter szerint igaz, hogy ez a rendszer még mindig megterhelést jelent az állami költségvetés számára, de sokkal kisebbet, mint egy évvel ezelőtt, és jövőre még kisebb lesz. A tárcavezető kifejtette, a hatóságok ezt az erőfeszítést „a románok védelme érdekében kívánják megtenni, egy dinamikus, változó, kiszámíthatatlan piacon, az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok közepette”.
Sebastian Burduja arra is kitért ugyanakkor, hogy milyen megoldások vannak arra az esetre, ha a tél nem lesz normális.
Romániának aktív opciója van arra, hogy akár egymilliárd köbméternyi gázmennyiséget vásároljon Azerbajdzsántól, ez az opció tavaly télen is aktív volt, nem volt rá szükség, de ezen a télen is, 2024 tavaszáig, és utána is lehetőségünk van arra, hogy ezt az opciót meghosszabbítsuk. Ezen kívül lehetőségünk van cseppfolyósított földgáz importjára is, igaz, a jelenlegi piaci viszonyok között ez sokkal drágább, mint a vezetékes gáz, és csak abban az esetben lesz életképes opció, ha feltétlenül szükségünk lesz rá” – mondta az energiaügyi miniszter.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!