Fotó: Pixabay
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
2023. december 16., 11:502023. december 16., 11:50
„Az ANRE (Országos Energiaszabályozási Hatóság – szerk. megj.) azt mondja, hogy a 2024 január-december hónapokra vonatkozó kompenzációs rendszer csak hárommilliárd lejbe fog kerülni az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárddal, szemben az egy évvel ezelőtti 14 milliárddal. Az árak tehát csökkentek” – mondta Burduja a Digi 24 hírcsatornának.
A miniszter rámutatott, hogy
de ezt az átmeneti alapból, a szolidaritási adóból, az off-shore adóból és más adókból és járulékokból fedezték, amelyeket az energetikai vállalatok fizettek.
„Ezeknek az összegeknek a mértéke, az energiaszektor hozzájárulása az állami költségvetéshez az energiaválság nyomán valahol 42-44 milliárd között volt, és 23 milliárdot fizettünk ki. Tehát normális esetben a rendszernek fenn kellene tartania magát” – magyarázta Burduja.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés biztosít-e pénzt a szolgáltatók kártalanítására, a miniszter azt válaszolta, hogy
„Igen, egymilliárd lejt. Tavaly ilyenkor az energiaügyi minisztériumnak 2023-ra valahol 1,6 milliárd lej körül volt a költségvetése. Most 4,4 milliárd lejes költségvetésünk van, igaz, hogy ennek nagy része beruházás, PNRR (helyreállítási alap – szerk. megj.), de a költségvetés megháromszorozódott. Tavaly ilyenkor nulla lej volt az állami költségvetésből fedezetre/kompenzációra. Mi történt? Honnan jött a pénz? Az átmeneti alapból jött év közben, nem kell év elején a költségvetésbe betervezni. A szolidaritási adóból jött, ismét csak az év folyamán. Tehát, ahogy ezek a pénzek beérkeznek a pénzügyminisztérium számláira, táplálják az átmeneti alapot, és felosztják őket az energiaügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium között” – mondta Sebastian Burduja.
A kormányfő a sajtónak elmondta, hogy a munkaügyi és az energiaügyi minisztérium költségvetésében egy-egy milliárd lejt irányoztak elő erre a célra. Ha ez a pénz elfogy, akkor pótolják – tette hozzá.
Ciolacu közlése szerint a kormány a csütörtöki ülésén döntött arról, hogy energiaszámlák januári kompenzálásához szükséges összegeket foglalják be a jövő évi költségvetés tervezetébe. Megjegyeztet azt is, hogy tudomása szerint az ártámogatásnak köszönhetően jelenleg Romániában a legkisebb a háztartási energia ára Európában.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!