Fotó: Pixabay
Az energiahordozók ársapkájának fenntartása jövőre csak hárommilliárd lejbe kerül az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárd lejjel – közölte Sebastian Burduja energiaügyi miniszter péntek este.
2023. december 16., 11:502023. december 16., 11:50
„Az ANRE (Országos Energiaszabályozási Hatóság – szerk. megj.) azt mondja, hogy a 2024 január-december hónapokra vonatkozó kompenzációs rendszer csak hárommilliárd lejbe fog kerülni az állami költségvetésnek, szemben az idei 9-10 milliárddal, szemben az egy évvel ezelőtti 14 milliárddal. Az árak tehát csökkentek” – mondta Burduja a Digi 24 hírcsatornának.
A miniszter rámutatott, hogy
de ezt az átmeneti alapból, a szolidaritási adóból, az off-shore adóból és más adókból és járulékokból fedezték, amelyeket az energetikai vállalatok fizettek.
„Ezeknek az összegeknek a mértéke, az energiaszektor hozzájárulása az állami költségvetéshez az energiaválság nyomán valahol 42-44 milliárd között volt, és 23 milliárdot fizettünk ki. Tehát normális esetben a rendszernek fenn kellene tartania magát” – magyarázta Burduja.
Arra a kérdésre, hogy a jövő évi költségvetés biztosít-e pénzt a szolgáltatók kártalanítására, a miniszter azt válaszolta, hogy
„Igen, egymilliárd lejt. Tavaly ilyenkor az energiaügyi minisztériumnak 2023-ra valahol 1,6 milliárd lej körül volt a költségvetése. Most 4,4 milliárd lejes költségvetésünk van, igaz, hogy ennek nagy része beruházás, PNRR (helyreállítási alap – szerk. megj.), de a költségvetés megháromszorozódott. Tavaly ilyenkor nulla lej volt az állami költségvetésből fedezetre/kompenzációra. Mi történt? Honnan jött a pénz? Az átmeneti alapból jött év közben, nem kell év elején a költségvetésbe betervezni. A szolidaritási adóból jött, ismét csak az év folyamán. Tehát, ahogy ezek a pénzek beérkeznek a pénzügyminisztérium számláira, táplálják az átmeneti alapot, és felosztják őket az energiaügyi minisztérium és a munkaügyi minisztérium között” – mondta Sebastian Burduja.
A kormányfő a sajtónak elmondta, hogy a munkaügyi és az energiaügyi minisztérium költségvetésében egy-egy milliárd lejt irányoztak elő erre a célra. Ha ez a pénz elfogy, akkor pótolják – tette hozzá.
Ciolacu közlése szerint a kormány a csütörtöki ülésén döntött arról, hogy energiaszámlák januári kompenzálásához szükséges összegeket foglalják be a jövő évi költségvetés tervezetébe. Megjegyeztet azt is, hogy tudomása szerint az ártámogatásnak köszönhetően jelenleg Romániában a legkisebb a háztartási energia ára Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!