Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Egyhangúlag, 357 támogató szavazattal fogadta el szerdán a bukaresti parlament két háza a honatyák különleges nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ harminc képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, ám nem szavazott. Szakemberek szerint az elfogadott jogszabály alkotmányossági kérdéseket vet fel.
2021. február 17., 17:072021. február 17., 17:07
2021. február 17., 19:092021. február 17., 19:09
A román állam jelenleg nagyjából 37 millió lej értékben fizet különleges nyugdíjat 870 volt képviselőnek és szenátornak, a juttatások átlagos havi értéke 5843 lej.
A képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön először jóváhagyták a honatyák jogállásának kérdéseivel foglalkozó szakbizottság összetételét, illetve Ludovic Orban házelnök javaslatára azt is nagy többséggel megszavazták, hogy a bizottsági ülést követően, még aznap napirendre tűzzék a honatyák különleges nyugdíjának eltörlését célzó jogszabályt. A szakbizottság össze is ült, hogy megvitassa a témában eléje terjesztett három – a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL), illetve az USR–PLUS szövetség által benyújtott – jogszabályjavaslatot. Végül a testület a PSD-s javaslatot támogatta szavazatával, de a többiből átemelve is fogadtak el módosító indítványokat.
Ezt hangsúlyozta amúgy felszólalásában a PSD-s Alfred Simonis.
A kormánykoalíció azonban a Hotnews.ro hírportál szerint a taláros testület 2003-ban meghozott, 458-as határozatára alapoz, ami szerint „egy törvény nem visszamenőleges hatályú, ha a jövőre nézve módosít egy korábban létrejött jogállapotot, és akkor sem, ha egy véget vet annak, hogy egy régebbi törvény alapján létrejött jogi helyzet a jövőben következményekkel járjon, mivel az ilyen esetekben az új törvény csupán annyit tesz, hogy megakadályozza a régi törvény továbbélését”.
Egy nappal azt követően, hogy a kormánykoalíció bejelentette, szerdán eltörölik a honatyák különleges nyugdíját, eljárásjogi akadályok miatt kénytelenek voltak halasztani a képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény módosítását.
Amikor a két ház ülésén napirendre került a szakbizottság által támogatásra javasolt verzió, a honatyák meg is kezdték a parlamenti vitát. Ludovic Orban felszólalásában azt hangsúlyozta, „senkinek sem szabadna előjogokat biztosítani”, és „a törvényeket a polgárokért kell meghozni”, a parlament pedig most bizonyíthat.
„Ma javítunk egy keveset a nagy javításból a romániai nyugdíjak terén” – ígérte felszólalásában Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke.
Az RMDSZ nevében Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szólalt fel.
– fogalmazott a szövetség politikusa. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – jelentette ki Turos Lóránd.
A 4,9 millió romániai nyugdíjas átlagosan 1500 lejt kap havonta, miközben a 9500 különleges nyugdíj átlaga 9600 lej – vont mérleget Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. A bukaresti törvényhozás 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől a képviselők és szenátorok, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A parlament tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A törvényhozás ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
1 hozzászólás