Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Egyhangúlag, 357 támogató szavazattal fogadta el szerdán a bukaresti parlament két háza a honatyák különleges nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ harminc képviselője és szenátora jelen volt a szavazáson, ám nem szavazott. Szakemberek szerint az elfogadott jogszabály alkotmányossági kérdéseket vet fel.
2021. február 17., 17:072021. február 17., 17:07
2021. február 17., 19:092021. február 17., 19:09
A román állam jelenleg nagyjából 37 millió lej értékben fizet különleges nyugdíjat 870 volt képviselőnek és szenátornak, a juttatások átlagos havi értéke 5843 lej.
A képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön először jóváhagyták a honatyák jogállásának kérdéseivel foglalkozó szakbizottság összetételét, illetve Ludovic Orban házelnök javaslatára azt is nagy többséggel megszavazták, hogy a bizottsági ülést követően, még aznap napirendre tűzzék a honatyák különleges nyugdíjának eltörlését célzó jogszabályt. A szakbizottság össze is ült, hogy megvitassa a témában eléje terjesztett három – a szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL), illetve az USR–PLUS szövetség által benyújtott – jogszabályjavaslatot. Végül a testület a PSD-s javaslatot támogatta szavazatával, de a többiből átemelve is fogadtak el módosító indítványokat.
Ezt hangsúlyozta amúgy felszólalásában a PSD-s Alfred Simonis.
A kormánykoalíció azonban a Hotnews.ro hírportál szerint a taláros testület 2003-ban meghozott, 458-as határozatára alapoz, ami szerint „egy törvény nem visszamenőleges hatályú, ha a jövőre nézve módosít egy korábban létrejött jogállapotot, és akkor sem, ha egy véget vet annak, hogy egy régebbi törvény alapján létrejött jogi helyzet a jövőben következményekkel járjon, mivel az ilyen esetekben az új törvény csupán annyit tesz, hogy megakadályozza a régi törvény továbbélését”.
Egy nappal azt követően, hogy a kormánykoalíció bejelentette, szerdán eltörölik a honatyák különleges nyugdíját, eljárásjogi akadályok miatt kénytelenek voltak halasztani a képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény módosítását.
Amikor a két ház ülésén napirendre került a szakbizottság által támogatásra javasolt verzió, a honatyák meg is kezdték a parlamenti vitát. Ludovic Orban felszólalásában azt hangsúlyozta, „senkinek sem szabadna előjogokat biztosítani”, és „a törvényeket a polgárokért kell meghozni”, a parlament pedig most bizonyíthat.
„Ma javítunk egy keveset a nagy javításból a romániai nyugdíjak terén” – ígérte felszólalásában Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke.
Az RMDSZ nevében Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szólalt fel.
– fogalmazott a szövetség politikusa. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – jelentette ki Turos Lóránd.
A 4,9 millió romániai nyugdíjas átlagosan 1500 lejt kap havonta, miközben a 9500 különleges nyugdíj átlaga 9600 lej – vont mérleget Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. A bukaresti törvényhozás 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől a képviselők és szenátorok, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A parlament tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A törvényhozás ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).
1 hozzászólás