2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
A közel hetvenhektáros zöldmezős beruházás több mint hatmillió euróba került, amihez a megyeszékhelynek sikerült megszereznie egy négymillió eurós támogatást az Európai Unió PHARE programjából, illetve további egymilliót a központi költségvetésből. A 18 parcellára osztott parkot négyzetméterenként 4-5 euróért bérelhették ki a beruházók egy évre. Tavaly év végéig 13 nagyvállalat kötött szerződést az önkormányzattal, ezek közül egy már meg is kezdte a termelést. „Két-három év alatt minden itt megtelepedett cég befejezi az építkezést, és elkezdik a munkát — magyarázta Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. — Kezdetben átlagosan 50–100 munkást foglalkoztatnak majd, viszont mindegyik vállalat akkora telket vett koncesszióba, hogy a későbbiekben tudjon még terjeszkedni, így néhány év múlva várhatóan már 250–300 ember dolgozik majd egy-egy gyárban.” A tizenhárom cég közül 10 külföldi, és a Quelle–Neckermann-kereskedőház kivételével mindegyik termelőegység. Van közöttük két németországi gépjárműalkatrészgyár, egy elektronikai komponenseket gyártó vállalat, a Collner, illetve egy — szintén nemzetközileg elismert — sportfelszereléseket gyártó cég, a Casco. A három hazai cég közül kettőt szintén külföldi tőkéből alapítottak. Ilyés Gyula polgármester szerint a szatmárnémeti ipari park keresettsége egyrészt az országhatár közelségének tudható be, ugyanis a beszállítócégek számára ez a fekvés előnyös. A csúcstechnológiával dolgozó vállalatok elsősorban Temesvár környékén igyekeznek megtelepedni, mivel a színvonalas műszaki egyetemekről szerzik be szakembereik jó részét, azok viszont, amelyeknek nincsenek ilyen igényeik, megelégszenek az északnyugati határrész mentén fekvő városokkal — és mivel Nagyvárad lassan telítődik, Szatmárnémetit is célba vették. Azt is vonzónak találták a befektetők, hogy a szatmárnémeti ipari park a légi és a vasúti közlekedés, valamint az országos közúthálózat szempontjából egyaránt előnyös helyen fekszik. Ezenkívül mindössze 14 kilométerre van a teherforgalom számára is nyitott, a román–magyar országhatáron átvezető petei határátkelőtől, illetve mintegy 46 kilométerre a halmi román–ukrán határátkelőtől, ami a teherforgalmon kívül a vasúti szállítás számára is nyitott.
Az ipari park hamarosan ezerötszáz új munkahelyet teremt a megyeszékhelyen, ez viszont Ilyés Gyula szerint nem jelenti feltétlenül azt, hogy az átlagbérek is emelkednek, ugyanis a nagyvállalatok vigyáznak arra, hogy ne ugorjanak meg a fizetések. A szakembereket viszont valószínűleg igyekeznek majd elkapkodni egymás elől, és nem kizárt, hogy magyarországi, határközeli településekről is ingáznak majd szakirányú végzettséggel rendelkezők Szatmárnémetibe. „Ez a befektetés, ha csak a polgármesteri hivatal bevételeit nézzük, leghamarabb húsz év elteltével térülne meg, ugyanis a román adózási környezetben inkább az állam keres rajtuk – fejtegette a polgármester. – Viszont az ipari park szociális szempontból és gazdaságilag egyaránt bekerül a város vérkeringésébe, és ha ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük, állítom, hogy komoly fejlődést jelent majd Szatmárnémeti számára. Több ezer családnak biztosít megélhetést, ezenkívül a külföldről érkező alkalmazottak a városban szállnak majd meg, ami szintén pénzt hoz a helyi vállalkozóknak, és – remélem – idővel repülőjárat is indul majd Németországba. Fontos szempont az is, hogy az itt megtelepedett cégek időnként külföldi partnereiket is elhozzák városunkba, ez pedig újabb befektetéseket eredményezhet.”
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.